Berény Róbert, 1902-ig BakofenA Belügyminisztérium 1902. évi 61064. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 4. oldal 11. sor. (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus; a magyar avantgárd kiválósága;A Stuart Little, kisegérből került elő a kilencven éve eltűnt magyar festmény; Pándi Balázs írása; Index; 2014. november 26. az ún. Nyolcak alkotócsoport legsokoldalúbb egyénisége.
Életpályája Berény Nándor ügynök és Lindner Franciska gyermekeként született. Apai nagyszülei Bakofen Sándor magánzó és Schulhof Dorottya, anyai nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia voltak.
Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt Matisse és Cezanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílusirányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott.
Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak.
Tevékeny szerepet vállalt a tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.In: Karikaturen vom achten internationalen psychoanalytischen Kongress. Leipzig / Wien / Zürich, 1924
Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust alkalmazott, így azok egyediek lettek; nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki.
Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.
Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban.
Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eredetiségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.
Munkásságának kutatásában Passuth Krisztina művészettörténész ért el jelentős eredményeket.
Magánélete Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára lánya volt, akit 1912. május 18-án Budapest V. kerületében vett nőül,A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 235/1912. folyószám alatt. de 1924-ben elváltak. Második felesége Breuer Etelka (1898–1977), Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya lett, akivel 1926-tól haláláig együtt éltek.
Kiállításai 1904, 1906, Salon d’Automne 1911, Nemzeti Szalon (Nyolcak), Budapest 1928, Ernst Múzeum, Budapest 1935, Fränkel Szalon 1963, Magyar Nemzeti Galéria, gyűjteményes kiállítás
Társasági tagságai Nyolcak KÚT (Képzőművészek Új Társasága) Gresham-kör
Díjai, elismerései Szinyei Merse Pál Társaság díja (1936) Pro Arte (1947) Munkácsy Mihály-díj (1950, 1952) Kossuth-díj (1951) a 726023 Berényróbert kisbolygó 2026 óta a nevét viseli.
Művei Festmények:1910-től Cordatic plakát (1928)
Galéria
Jegyzetek
Források
Életrajz
Irodalom Oltványi Ambrus–Artinger Imre: Berényi Róbert (Magyar Művészet, 1936) Végvári Lajos: Berényi Róbert (Szabad Művészet, 1953. 5. sz.) Szij Béla: Berényi Róbert (Budapest, 1964) Bernáth Aurél: Berényi Róbert (Látóhatár, 1966. 5–6. sz.) Passuth Krisztina, A Nyolcak festészete Budapest, Corvina Könyvkiadó, 1967 Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006
További információk Berény Róbert festményei – TerminArtors.com Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929 Berény; Virág Judit Galéria és Aukciósház, Bp., 2014 Barki Gergely: Berény Róbert; Kossuth–MNG, Bp., 2015 (A magyar festészet mesterei) A Nyolcak, szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010
Kapcsolódó szócikkek Magyar szabadkőművesek listája
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el