III. (Szent) Lipót Babenberg-házi osztrák őrgróf 1095 és 1136 között, Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.
Élete II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként született 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a száli frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot „Princeps Terrae” (durva fordításban „a föld hercege”) névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda, amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent az őrgrófnak, és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. A jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is. balra|bélyegkép|180px|III. Lipót
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként és Hunyadi Mátyás anyagi segítségével avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.
Névrokona, I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Kálmán helyett.
Ünnepe Ünnepét november 15-én tartják. Ez Bécsben és Alsó-Ausztriában iskolaszüneti, de nem munkaszüneti nap.
Gyermekei Első házasságából: Adalbert (? – 1138)
Második házasságából, Németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől: II. (Jasomirgott) Henrik (1107–1177) IV. Lipót osztrák őrgróf (1108 körül – 1141) Ágnes (1108/13 körül – 1157), II. Ulászló lengyel fejedelem felesége Ernő Freisingi Ottó (1114 körül – 1158), püspök és történetíró Jutta, Liutold plaini gróf felesége Konrád (1115 körül – 1168), Passau püspöke Judit (1115/20 körül – 1168 után), V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége Gertrúd (1118 körül – 1150), II. Ulászló cseh fejedelem felesége Erzsébet (1123 körül – 1143), II. Hermann winzenburgi gróf felesége Berta (1124 körül – 1160 körül), III. Henrik regensburgi gróf felesége
A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.
Kategória:Ausztria uralkodói Kategória:Babenberg-ház Kategória:Német szentek, boldogok Kategória:1073-ban született személyek Kategória:1136-ban elhunyt személyek