thumb|left|222px|Galicia 1603-ban
thumb|left|222px|Santiago de Compostela
Galicia (spanyolul és galiciai nyelven Galicia, régi galiciai [óportugál] nyelven GalizaAz OH. és az MHSz. Galícia-ként említi, a lengyelországi-ukrajnai területtel egyezően, Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkája viszont a spanyolországi területet rövid i-vel különbözteti meg, l. még: a Nyest cikke) Spanyolország egyik történelmi régiója, 1980-tól autonóm közösség. Fővárosa Santiago de Compostela. A helyiek nyelvét galiciai nyelvnek hívják, és az autonóm közösségben a spanyol mellett hivatalos nyelv. Az archaikus vonásokat őrző galiciai nyelv a középkori portugállal rokon: nyelvtana és szókincse portugál, hangtanilag azonban a spanyolhoz áll közelebb.
Földrajzi helyzete
bélyegkép|balra|180px|Galicia domborzati térképe
Spanyolország északnyugati részén, Portugália határától északra, Asztúriától és Kasztília és Leóntól nyugatra helyezkedik el.
Közigazgatása
Tartományai
Az autonóm közösség 4 tartománya (provincias):
A Coruña (Provincia da Coruña) Lugo (Provincia de Lugo) Ourense (Provincia de Ourense) Pontevedra (Provincia de Pontevedra)
Járásai
Az 53 járás (comarcas) provinciánként:
A Coruña tartomány járásai
A Coruña tartomány járásai (Comarcas da provincia de A Coruña) A Barbanza A Barcala A Coruña Arzúa Bergantiños Betanzos Ferrol Fisterra Muros Noia O Eume O Sar Ordes Ortegal Santiago Terra de Melide Terra de Soneira Xallas
Lugo tartomány járásai Lugo tartomány járásai (Comarcas da provincia de Lugo) A Fonsagrada A Mariña Central A Mariña Occidental A Mariña Oriental A Ulloa Chantada Lugo Os Ancares Meira Quiroga Sarria Terra Chá Terra de Lemos
Ourense tartomány járásai Ourense tartomány járásai (Comarcas da provincia de Ourense) A Baixa Limia A Limia Allariz – Maceda O Carballiño Ourense O Ribeiro Terra de Caldelas Terra de Celanova Terra de Trives Valdeorras Verín Viana
Pontevedra tartomány járásai Pontevedra tartomány járásai (Comarcas da provincia de Pontevedra) A Paradanta Caldas O Baixo Miño O Condado O Deza O Morrazo Pontevedra O Salnés Tabeirós – Terra de Montes Vigo
Népessége
thumb|right|250px|Galicia népsűrűsége
Legnépesebb települések:
Vigo – (293 255). A Coruña – (243 320). Ourense – (108 137). Lugo – (97 635). Santiago de Compostela – (93 458). Pontevedra – (80 096). Ferrol – (76 399). Vilagarcía de Arousa – (36 519). Narón – (35 664). Oleiros – (31 264). Redondela – (30 029). Carballo – (29 985). Ribeira – (27 053). Arteixo – (26 739). Culleredo – (26 547). Marín – (26 190). Cangas de Morrazo – (25 202). Lalín -(21 321). Forrás: INE Instituto Nacional de Estadística de España (01-01-2006)
Történelme
Galicia volt az Ibériai-félszigeten az egyik első, a Római Birodalom bukása után a népvándorlásból felemelkedett királyság. A Galiciai Királyságot a szvébek alapították, majd 585-től a vizigótok uralták a területet.
A vizigót királyság bukása után a mórok szállták meg; tőlük a mór helyőrségek lázadását kihasználva I. (Katolikus) Alfonz asztúriai király foglalta vissza, és ettől fogva az Asztúriai Királyság, majd annak jogutódja, León része lett. Déli területeiből III. (Nagy) Alfonz király 868-ban hozta létre a mai Portugália elődjét, az első portugál grófságot.
1037-ben a tamaróni csata után a Leóni Királyság és vele Galicia gyakorlatilag Kasztília részévé vált; Portugáliát pedig 1139-ben I. (Alapító) Alfonz független királysággá tette.
Gazdasága
Mezőgazdaság
jobbra|bélyegkép|Galiciai szőke szarvasmarha
Innen származik a világszerte kedvelt galiciai szőke húsmarha. Nevezetességei
jobbra|bélyegkép|Egy galiciai típusú hórreo Vilanova de Arousa községben
Jellegzetességei a főként a 19. században és a 20. század elején épült, leggyakrabban lábakon álló gabonatárolók, az hórreók. Régen szinte minden házhoz tartozott egy, de még így is látható néhány ezer.
Jegyzetek
További információk
Galicia tájainak bemutatása (képekkel) – galegóul, angolul, franciául, spanyolul Xunta de Galicia Delegación de Gobierno en Galicia Parlamento Autonómico de Galicia Turismo en Galicia, web oficial Fotografías de Galicia
Kategória:Autonóm területek Európában