A fűrészesrájafélék (Pristidae) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a Rhinopristiformes rendjébe tartozó család.
Rendszertani besorolásuk és védelmük Korábban az úgynevezett fűrészesrája-alakúak rendjének volt az egyetlen családja, ebbe 2 nemmel és 7 fajjal tartozik. 2016-ban a Pristiformes-t átnevezték Rhinopristiformes-ra és a meglévők mellett más családokat, illetve nemeket és fajokat soroltak bele.
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN) Súlyosan veszélyeztetettnek (Critically Endangered, CR) minősíti a család összes faját;IUCN Red List. Accessed 19 October 2009. emiatt csak a Pristis microdon nevű faj egyedeit szabad akváriumban tartani, de csak a helybeli akváriumokban, és csak állományvédelmi célból.CITES Appendices I, II and III. Version 22 May 2009. Az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában tilos a halászatuk.
Előfordulásuk és élőhelyük A fűrészesrájafélék a Föld három fő óceánjának (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán), a trópusi és szubtrópusi részein élnek. Gyakran felkeresik a folyótorkolatokat is, sőt néhány faj felúszik a folyókon. Két fajnak a Nicaragua-tóban is van állománya.
Ezek a halak a sekély partmenti vizeket kedvelik, ahol a homokos fenéken várnak zsákmányukra. Legtöbbjük egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is.
Megjelenésük A fűrészesrájafélék legfőbb jellemzője a fejen levő fűrészes, csőrszerű képződmény, amelynek oldalain fogak ülnek. Az összes faj teste cápaszerű, szürkés színű. A legkisebb az 1,4 méter hosszú Pristis clavata, míg a legnagyobbak a Pristis microdon, a nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) és a Pristis pristis fajok, amelyek a 7 méteres hosszúságot is meghaladhatják. Mivel a porcos halak közé tartoznak, nincs rendes csontozatuk, csak porcos képződményeik. Hiányzik az úszóhólyagjuk, emiatt a felhajtóerőt az olajban gazdag májuk biztosítja.
Szaporodásuk A fűrészesrájafélék ál-elevenszülő halak, vagyis a hímek által megtermékenyített peték a nőstények petefészek vezetékeinek üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anyaállatok kitolják az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadékok a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre kilökődnek az anyjuk testéből.
Rendszerezés A családba az alábbi 2 nem és 7 faj tartozik:
Anoxypristis White & Moy-Thomas, 1941 – 1 faj Anoxypristis cuspidata (Latham, 1794) Pristis Linck, 1790 – 6 faj; típusnem
Jegyzetek
Források ITIS rendszerbesorolása Pristidae FishBase Unique Australian Animals – Sawfish Naylor, G.J.P., Caira, J.N., Jensen, K., Rosana, K.A.M., Straube, N. & Lakner, C. 2012. Elasmobranch Phylogeny: A Mitochondrial Estimate Based on 595 Species. pp. 31–56 in Carrier, J.C., Musick, J.A. & Heithaus, M.R. (eds): Biology of Sharks and Their Relatives, 666 pp., 229 B/W Illustrations, CRC Press. reference page Last, P.R., Séret, B. & Naylor, G.J.P. 2016. A new species of guitarfish, Rhinobatos borneensis sp. nov. with a redefinition of the family-level classification in the order Rhinopristiformes (Chondrichthyes: Batoidea). Zootaxa 4117(4): 451–475. doi: 10.11646/zootaxa.4117.4.1. Reference page.
Fordítás
Kategória:Halcsaládok