thumb|250px|right Mariföld vagy a Mari Köztársaság (oroszul: Респу́блика Мари́й Эл; mari nyelven: Марий Эл Республик, Мары Эл Республик) Oroszország egyik köztársasága, az Oroszországi Föderációt alkotó alanyok (szubjekt) egyike. (A mari „El” szó magyar jelentése: „föld”).
A Nyizsnyij Novgorod-i (DNy/Ny/ÉNY/É) és a Kirovi területtel (É/ÉK/K), valamint Tatárfölddel (DK/D) és Csuvasfölddel (D) határos. Fővárosa: Joskar-Ola.
Területe: 23 200 km², lakossága 716 900 fő (2005).
A Volgamenti szövetségi körzet része és a Volga–Vjatka gazdasági körzethez tartozik.
Hivatalos nyelvei az orosz és a mari (mezei mari, hegyi mari).
Földrajz Domborzat Mariföld a Kelet-európai-síkság keleti felén, a Volga középső szakaszának bal partja mentén és attól északra terül el; délnyugaton egy kisebb rész a magasabban fekvő jobb partra is átnyúlik. A köztársaság területének nyugati felét az alacsony, mocsaras Mari-alföld foglalja el. A középső vidéken húzódik végig észak-déli irányban a Mari–Vjatka-dombság, melynek legmagasabb pontja 284 m. A Vjatkai-dombvidékhez tartozó keleti rész árkok, folyóvölgyek által erősen tagolt felszínén karsztos képződmények fordulnak elő.
Vízrajz A Volga hossza Mariföldön 155 km. A folyó ezen a szakaszon a Kujbisevi- és a jóval később épült Csebokszári-víztározókban folyik, jórészt a köztársaság déli határán. A Csebokszári-víztározó megépítése jelentős környezeti károkkal járt. Nagy területek örökre víz alá kerültek, (köztük a bal parti Korotnyi falu 1982-ben), illetve elmocsarasodtak. A Volga itteni legfontosabb bal oldali mellékfolyói: Vetluga, alsó szakasza a Mari-alföld vizeit gyűjti össze, a legbővizűbb mellékfolyó Rutka Nagy-Koksaga, mellékfolyója a Nagy-Kundis Kis-Koksaga, partján a fővárossal, Joskar-Olával Ilety, jelentősebb mellékfolyója a Jusut.
A Vjatka Mariföldön eredő fontosabb jobb oldali mellékfolyói: Nyemda. Urzsumka.
A köztársaság területén 476 folyó, patak és 200-nál több állóvíz található. A folyók általában november végétől áprilisig befagynak. Kivételt képez az Ilety, melynek medrében néhol hévizek törnek fel, ezek a szakaszok egész télen jégmentesek maradnak.
A legnagyobb természetes állóvíz a Jalcsik, hossza 1600 m, szélessége 250–900 m, legnagyobb mélysége 32 m.
Időzóna Mariföld a moszkvai időzónában fekszik (MSK/MSD), azaz 2 órával előbb jár az idő, mint Budapesten.
Éghajlata Az éghajlat kontinentális. A tél elég hideg, míg a nyár meleg és csapadékos. A januári évi középhőmérséklet −13 °C, a júliusi 19 °C. Az éves csapadékmennyiség 450–500 mm.
Délkeleten (Morki településen) az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 36 °C, a legalacsonyabb –51,5 °C volt (1978-79-ben). Az éves csapadékmennyiség 500 mm, nyáron háromszor annyi, mint télen. A hótakaró tartósan 150-154 napig marad meg, a vegetációs időszak 170 nap.
Élővilág, természetvédelem thumb|300px|A Malaja Koksaga-folyó egy szakasza A terület az erdőövezet déli sávjában, a tajga és a vegyes erdő határán fekszik. Felszínének 57%-át erdő borítja, 38,9%-a mezőgazdasági terület, 1%-a mocsár, 3%-a vízterület. A vegyes erdők jellemző tűlevelű fajai az erdei- és a lucfenyő, míg a lombhullató fák közül főként a nyír, a folyóvölgyekben inkább a hársfa és a tölgy. A nagyobb emlősök közül az erdőkben gyakori a jávorszarvas, az ártéri részeken a vaddisznó. A fenyvesek sűrűjében barna medve, farkas, hiúz fordul elő.
„Nagy-Koksaga” természetvédelmi terület A Bolsaja- (Nagy-) Koksaga-folyó két partja mentén alakították ki 1993-ban. Joskar-Olától nyugatra fekszik, közigazgatásilag a Kilemari- és a Medvegyevói járáshoz tartozik. Területe 21 400 ha, melyet további 13 000 ha védőzóna vesz körbe. Célja a Mari-alföld jellemző domborzatának, élővilágának, lápos erdőinek, a Koksaga árterében húzódó tölgyeseknek, ritka növény- és állatfajainak megőrzése. Mariföldön létezett egy másik természetvédelmi terület is, de az 1972-es forró nyáron pusztító tűzvészben erdőinek legnagyobb része teljesen leégett.
„Mari Csodra” (Mari Erdő) nemzeti park A nemzeti park Mariföld délkeleti részén, az Ilety-folyó völgyében, a Volga-parti Volzsszk városától 30 km-re található. Közigazgatásilag a Morki-, a Zvenyigovói- és a Volzsszki járásokhoz tartozik, területén halad át a Joskar-Olából Kazany felé vezető vasútvonal és országút. Az 1985-ben alapított 36 600 hektáros nemzeti park több mint 90%-a vegyes erdő. Mintegy 20%-a természetvédelmi terület, ahol 115 ritka vagy veszélyeztetett növényfajt, 50-nél többféle emlősállatot, közel 100 madárfajt és 29 halfajt tartanak nyilván.
Népesség A köztársaság lakossága: 716 900 fő (2005), a városban lakók aránya 63,1% (2005), a népsűrűség 30,9 fő/km² (2005).
A 2002-es népszámlálás részletes adatai: Lakosság: 727 979 fő Városi: 459 687 (63,1%) Falusi: 268 292 (36,9%) Férfi: 338 485 (46,5%) Nő: 389 494 (53,5%) Az átlagéletkor: 36,7 év. (A férfiaké 34, a nőké 39 év) Háztartások száma: 263 382 (717 938 fővel) városi: 173 246 (455 006 fővel) falusi: 90 136 (262 932 fővel)
Nemzetiségi összetétel (A 2002-es népszámlálási adatok szerint, ezer főben): oroszok (47,5%) – 345,5 marik (42,9%) – 312,2 tatárok (6,0%) – 43,4 csuvasok (1,0%) – 7,4 ukránok – 5,1 udmurtok – 2,2 belaruszok – 1,4 mordvinok – 1,3 azeriek – 1,2 örmények – 1,1 (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)
Joskar-Ola és Volzsszk városok lakóinak többsége orosz, és itt koncentrálódik a tatár népesség jelentős része is. A nyugati területek és Joskar-Ola környékének falvaiban szintén zömmel oroszok élnek. A többi terület vidéki településein a marik vannak többségben. A Hegyi mari járás falvait főként hegyi marik lakják, akiknek nyelve eltér a mezei marik nyelvétől. A Zvenyigovói járásban néhány csuvas falu is található.
A mariknak nem volt saját területük az 1917-es orosz forradalom előtt. A népnek 1989-ben 51,7%-a élt a Mari Köztársaságon kívül, ebből 17,5% Baskíria területén, 4% Oroszországon kívül valamelyik másik volt szovjet tagállamban.
Települések thumb|300px|Joskar-Ola történelmi központja. Látkép a Malaja Koksaga folyón kialakított víztározóval Mariföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 15 városi jellegű település és 1597 falusi település található, az utóbbiak közül azonban 72 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 20 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Mariföldön 63% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Csupán három falu népessége haladja meg a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 2%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Mariföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
Joskar-Ola, Йошкар-Ола (248 782) Volzsszk, Волжск (55 659) Kozmogyemjanszk, Козьмодемьянск (21 257) Zvenyigovo, Звенигово (11 946)
A városi jellegű települések:
Medvegyevo, Медведево (16 841) Szovjetszkij, Советский (10 664) Morki, Морки (9914) Szernur, Сернур (8686) Krasznogorszkij, Красногорский (6699) Novij Torjal, Новый Торъял (6635) Orsanka, Оршанка (6589) Paranyga, Параньга (5985) Kuzsenyer, Куженер (5384) Mari-Turek, Мари-Турек (5164) Krasznooktyabrszkij, Краснооктябрьский (4559 Privolzsszkij, Приволжский (4159) Kilemari, Килемары (4073) Jurino, Юрино (3465) Szuszlonger, Суслонгер (3161)
Államszervezet, közigazgatás Államszervezet, politikai élet A helyi parlamentnek 52 képviselője van. A 2004. október 10-én megtartott parlamenti választásokon a legtöbb képviselői helyet az Egységes Oroszország Pártja szerezte meg. A helyi parlamentben az alábbi frakciók működnek: Egységes Oroszország Párt: 31 fő Kommunista Párt: 6 fő Agrárpárt: 4 fő Igazságos Oroszország – Nyugdíjasok Oroszországi Pártja: 4 fő Liberális Demokrata Párt: 2 fő
A Mari Köztársaság élén 2011. júniusig az elnök, azt követően a köztársaság vezetője (glava) áll.RIA Novosztyi 2011-03-03. Leonyid Igorevics Markelov – 2001. januártól 2017. április 6-ig. Jogász, ezredes, a filozófiai tudományok doktora. A szovjet honvédelmi minisztérium Katonai Főiskoláján szerzett jogi diplomát 1986-ban, attól kezdve a Mari ASZSZK katonai ügyészségén teljesített szolgálatot. 1992-ben leszerelt, ügyvédként dolgozott. 1995-ben az Állami Duma képviselői közé választották. Az 1996-os elnökválasztáson még alulmaradt riválisával szemben, majd 2001. januárban lett a köztársaság elnöke. A 2004. december 19-i választáson a szavazatok 56,5%-ával, az Egységes Oroszország Párt támogatásával, majd később többször is újjáválasztották. Alekszandr Alekszandrovics Jevsztyifejev – 2017. április 6-tól 2022. május 10-ig. Hivatali idejének lejárta előtt saját kérésére – több regionális vezetővel egyidőben – felmentették. Jurij Viktorovics Zajcev – 2022. május 10-től Putyin elnök által megbízott kormányzó. Megbízatása a szeptemberben esedékes kormányzói választásig szól.Дал пять (kommersant.ru, 2022-05-11)
Közigazgatás és önkormányzatok bélyegkép|jobbra|300px|Mariföld közigazgatása Városok: I. Joskar-Ola II. Volzsszk III. Kozmogyemjanszk IV. Zvenyigovo (nincs föltüntetve)Járások: 1. Volzsszki 2. Gorno-Mari 3. Zvenyigovói 4. Kilemari 5. Kuzsenyeri 6. Mari-Tureki 7. Medvegyevói 8. Morki 9. Novij Torjali 10. Orsankai 11. Paranygai 12. Szernuri 13. Szovjetszkiji 14. Jurinói
Mariföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 14 járásra oszlik, a 4 város közül pedig 3 (Joskar-Ola, Kozmogyemjanszk és Volzsszk köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem. Joskar-Olához mintegy tízezer főnyi népességű falusi terület is be van osztva, mely szintén nem része egyik járásnak sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 14 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok (Joskar-Ola a hozzá beosztott területtel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járási önkormányzatokhoz összesen 16 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 116 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik Hegyi mari járás, Горномарийский район – Kozmogyemjanszk Jurinói járás, Юринский район – Jurino Kilemari járás, Килемарский район – Kilemari Kuzsenyeri járás, Куженерский район – Kuzsenyer Mari-tureki járás, Мари-Турекский район – Mari-Turek Medvegyevói járás, Медведевский район – Medvegyevo Morki járás, Моркинский район – Morki Novij Torjal-i járás, Новоторъяльский район – Novij Torjal Orsankai járás, Оршанский район – Orsanka Paranygai járás, Параньгинский район – Paranyga Szernuri járás, Сернурский район – Szernur Szovjetszkiji járás, Советский район – Szovjetszkij Volzsszki járás, Волжский район – Volzsszk Zvenyigovói járás, Звениговский район – Zvenyigovo
Jegyzetek
Források
A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Mariföld kormányának hivatalos honlapja Mariföld parlamentjének hivatalos honlapja Mariföldi idegenforgalmi tájékoztató a természetvédelmi területről A nemzeti parkról Mariföldi honlapok listája A Csebokszári-víztározó környezeti ártalmairól
További információk Mari népzene: https://www.youtube.com/watch?v=NexPwgI8ENw&feature=related