A néma csörgőkígyó vagy szurukuku (Lachesis muta) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) alcsaládjába tartozó faj.
Egyes rendszerbesorolások szerint a Crotalus nembe tartozik Crotalus mutus néven
Elnevezése A szurukuku nevet a brazil őslakosok adták a kígyónak. Tudományos nevét Lakhesziszről kapta, a görög mitológia sorsistennői egyikéről, arról, aki az emberi élet fonalát rendezi, sodorja.
Előfordulása A néma csörgőkígyó Közép-Amerika trópusi esőerdeiben, Dél-Amerika északi részén, Costa Ricától Brazíliáig fordul elő. Megtalálható Trinidad szigetén is. Dél-Amerika legveszedelmesebb gödörkésarcú viperája (Crotalinae).
Alfajai
Lachesis muta muta Lachesis muta melancophala Lachesis muta stenophrys Lachesis muta rhombeata
Megjelenése A felnőtt szurukuku általában 2-2,5 méter hosszúra nő meg, de akár 3 méteresre is megnőhet. Testtömege 3-5 kilogramm. A leghosszabb talált szurukuku példány 3,65 méter hosszú volt, ezzel a szurukuku a leghosszabb viperafaj a világon, és a leghosszabb mérges kígyófaj a Föld nyugati tájain. Bőrét durva, bütyökszerű pikkelyek borítják. A kígyó halvány vagy rózsaszín árnyalatú barna. A hátán lévő jellegzetes sötétbarna, rombusz formájú mintázat segíti rejtőzését az esőerdő avarjában. Feje nagy és ék alakú, előre elkeskenyedő. A fejen levő pikkelyek kicsik, szabálytalan alakúak. Szemének nagy, függőleges pupillájával a kígyó éjszaka is nagyon jól lát.
Életmódja A szurukuku magányosan él és éjszaka vadászik. Tápláléka többnyire kisemlősök, de fogyaszt hüllőket és madarakat is. Az állat 20 évig él.
Szaporodása Az ivarérettséget kétévesen éri el. A párzási időszak tavasszal van. A nőstény szurukuku körülbelül 10 fehér tojást rak, egy földmélyedésbe. A tojások nagyobbak a tyúktojásnál. A nőstény 76-79 napig őrködik a tojásain.
Védekezése, mérge A szurukuku nyugodt természete, valamint ritka előfordulása miatt kevés esetben támad meg embert. Azonban zaklatás, vagy véletlenszerű rálépés esetén komoly veszélyekkel jár a marása, hosszú fogai, magas méreghozama és erős mérgéből kifolyóan.
Elsődleges védekezési módszere a hangos fújtatás, és zajkeltés a farka végének gyors rázásával. A néma csörgőkígyónak nincs más csörgőkígyófajokkal ellentétben csörgője (innen ered a neve), viszont farka végén található kampós pikkelyével nagy zajt tud csapni az avarban, vagy azt saját pikkelyeihez is dörgölheti. Amennyiben az általa veszélyesnek ítélt szereplő ezt nem veszi figyelembe és tovább közelít, a szurukuku rendkívül messzire előre tudja vetni magát, és méregfogaival hatalmas mennyiségű mérget képes áldozatába juttatni.
A néma csörgőkígyó mérge proteolitikus, koaguláns, vérzést elősegítő és neurotoxikus tulajdonságokkal is rendelkezikhttps://www.mdpi.com/2571-841X/7/3/68, és sürgős orvosi ellátás nélkül szinte minden esetben halálos. A méreg LD50 értéke egerekre nézve kb. 6 mg/kg, a faj méreghozama pedig 200–411 mg.Brown JH (1973). Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. . Monovalens lachesis ellenméreg 1986 óta már nem elérhető, ezért a harapás kezelése kevésbé hatékony, általános ellenmérgekkel és egyéb orvosi kezelésekkel történik, sok esetben amputáció szükséges.
Források
Kategória:Viperafélék Kategória:Hüllőfajok Kategória:Brazília hüllői Kategória:Bolívia hüllői Kategória:Ecuador hüllői Kategória:Francia Guyana hüllői Kategória:Guyana hüllői Kategória:Kolumbia hüllői Kategória:Peru hüllői Kategória:Suriname hüllői Kategória:Venezuela hüllői Kategória:Trinidad és Tobago hüllői