A tipográfiai mértékrendszer vagy más néven pontrendszer a nyomtatás fejlődése során alakult ki, de mivel a számítógépek is ezt a rendszert használják, ma is a hétköznapi élet számos területén találkozhatunk vele. Röviden tipometriának is nevezik.
Kialakulása A 18. században még minden nyomda saját méretű betűt használt, de az ipar fejlődése gazdaságtalanná tette azt a megoldást, hogy minden nyomdász magának állítsa elő az ólombetűket, ezért kialakultak a betűöntödék.
Az első tipográfiai pontrendszert Sébastien Truchet (1657–1729) dolgozta ki. A pont méretét 1/1728 királyi lábban adta meg. Ez 0,188 mm, a későbbi Didot-pont fele.
Pierre Simon Fournier 1737-től a saját pontrendszerében adta meg a betűk méretét. Egy pont 0,345 mm volt, a későbbi Didot-pont 11/12 része.
A rendszert François Ambroise Didot és fia, Firmin Didot fejlesztette tovább. Méretét hagyományosan 0,376065 mm-ként adják meg, a hivatalos átszámítás szerint azonban ez 0,3759715 mm. A gyakorlatban 0,376 mm. Az alapegység a francia királyi láb volt, és így 6 × 12 × 12 = 864 Didot-pont tesz ki egy francia királyi lábat.
1975-ben javasolták a Didot-pont lekerekítését 0,375 mm-re, technikai okok miatt azonban nem tudták megvalósítani.
A Francia Nyomdászati Hivatal 0,4 mm-es pontot használ. Az amerikai nyomdák egy olyan lábat használnak, ami a római láb 1024/1000 része. Ez nem több, mint 0,0002%-kal nagyobb, mint 304,8 mm. Ez 864 pont. Nelson C. Hawks 1879-től egy 0,375%-kal csökkentett lábat használt. Így a Hawks-pont 0,013 837 hüvelyk, vagy 0,35146 mm. Egy másik definíció szerint 350 mm-ben 996 pont van, így 1 pont ≈ 0,013 848 867 hüvelyk ≈ 0,351405622 mm. Lawrence Johnson a nyomdai lábat 249/250 (99,6%) angol lábban adta meg. Ez 0,01383 hüvelyk, amit 1959-ben 0,35136(6) mm-re váltott át.
1886-ban a Type Founders Association of the United States tizenötödik közgyűlése a Johnson-pontot tette szabványossá. Eszerint 1 nyomdai láb = 11,952 hüvelyk, avagy pontosan 303,5808 mm, így a pont mérete 1/72,27 hüvelyk, vagy 0,3515 mm. A TeX számítógépes szövegszerkesztő ezt a pontméretet használja.
Szoftveres környezetben A ma szabványos DTP-pont (desktop publishing point) az angolszász 25,4 mm-es hüvelyk 1/72-ed része, ami 0,0138(8) hüvelyk vagy 0,3527(7) mm. 12 pont egy pica, és hat pica tesz ki egy hüvelyket. A TeX ezt „bp”-ként jelöli. Ezt használja többek között az Adobe PostScript, az eredeti Macintosh és a LaserWriter,H. A. Tucker: Desktop Publishing. In: Maurice M. de Ruiter: Advances in Computer Graphics III. Springer, 1988, , P. 296.Michael B. Spring: Electronic printing and publishing: the document processing revolution. CRC Press, 1991, , Page 46. és ez a Photoshop és a Word egyetlen pontegysége. Ezért a DTP-pontot PostScript-pontnak is hívják.
A CorelDraw két fajta pontot is tud kezelni. Az egyik a pont ami azonos a DTP-ponttal, a másik a Didot által kifejlesztett rendszerhez közelít, de 1 Corel didot = 0,37592 mm, 864 Corel didot = 324,795 mm.
Tipográfiai pont A méter legkisebb általánosan használt egysége, a milliméter túl nagy volt, ezért a nyomdai mértékrendszer alapja a tipográfiai pont, aminek a mérete 0,376 milliméter. Kisebb pedig azért nem lehetett, mert ólomból ez volt az előállítható legvékonyabb. A nyomdaiparban nem is olyan rég még általánosan elterjedt, ólomalapú kézi szedés és a magasnyomtatás még két magasabb egységet is használt, a németül Durchschussnak nevezettet, amely 2 pontból állt, és a cicerót, ami 12 pont (4,513 milliméter).
A pontrendszer és a méterrendszer kapcsolata 1 méter = 2660 pont. Az átszámításnak akkor van szerepe, ha azt akarjuk kiszámolni, hogy mondjuk egy 12 pontos betűből hány fér el egy sorban, egy oldalon, vagy hány oldalas lesz egy könyv. A számításhoz az n betű méretét veszik alapul, ami a fele a betűméretnek, tehát a 12 pontos n mérete 6 pont. Általános képlet: szedéstükör pontmérete osztva a betűtörzs pontméretével, szorozva 2-vel.
Betűnagyságok bélyegkép|jobbra|180px|Claude Garamondról nevezték el a betűméretet.
A ma használatos rendszer bevezetése előtt a nyomdászok névvel jelölték a betűméreteket. Az elnevezések az előállítás nehézségeire utalnak, vagy történelmi okuk van.
Név Méret Megjegyzés Brillant 3 pont A legfinomabb munka, még a (csiszolatlan) gyémántnál is drágább.Nyomdai betűméretek (Kisokos, Magyar Elektronikus Könyvtár) Gyémánt 4 pont Az előállítás nehézségére és valószínűleg az árára utalt. Gyöngy 5 pont Neve szintén az értékére utal. Ezt a két betűméretet nagyobb törzsre öntötték. Nonpareille 6 pont Összehasonlíthatatlant jelent, a maga korában nagyon nehéz volt előállítani. Kolonel 7 pont Petit 8 pont A francia kicsi szóból alakult ki. Borgisz 9 pont A szintén francia eredetű burzsoá szóból kapta a nevét. Garmond 10 pont Claude Garamond betűmetszőről kapta a nevét, nem keverendő össze a Garamond betűtípussal. Ciceró 12 pont Peter Schöffer a nyomdaipar kezdetén ebből a méretből nyomtatta Ciceró leveleit. A legtöbbször használt méret. Mittel 14 pont A maga korában 7 féle méret volt, ez volt a középső. Tercia 16 pont Ugyanebben a korban a harmadik volt a sorban. Text 20 pont Szöveget jelent, a kezdetekben ezt használták a szövegszedésre, vannak feltételezések, hogy Gutenberg 42 soros bibliájának méretére utal.
Jegyzetek
Források Kéziszedés tankönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1972
Kategória:Tipográfia