Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában.
Fekvése A Tisza mellett fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. Teljes lakott területe és határának túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egy bő 7 négyzetkilométernyi (nagyobbrészt természetvédelmi oltalom alá eső) területrésze a bal parti oldalon található.
A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszakeszi, kelet felől Újszentmargita, délkelet felől Tiszacsege, délnyugat felől Tiszadorogma, nyugat felől Mezőnagymihály, északnyugat felől pedig Mezőcsát.
Megközelítése A tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el: Mezőkövesd-Borsodivánka felől a 3302-es, Mezőcsát és Tiszacsege felől [utóbbi esetben a Tiszát komppal átszelve] a 3307-es úton.
Közösségi közlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől is, a Volánbusz 4010-es buszjáratával.
Története A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott a Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer.A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetéhez fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A település első fennmaradt írásos említése 1067-ből való (Aruk). A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak: a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett. A falu 1896-ban is leégett.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Ihászy Ernőné (független) 1994–1998: Dr. Ihászy Ernőné (független) 1998–2002: Varga István Pál (független) 2002–2006: Varga István Pál (független) 2006–2010: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (MSZP) 2010–2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független) 2014–2019: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független) 2019–2024: Szabóné Csizmadia Judit (független) 2024– : Szabóné Csizmadia Judit (független)
Népesség A település népességének alakulása:
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).Ároktő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% németnek, 0,1% örménynek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görögkatolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).Ároktő Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom Az 1994-ben megnyílt Tájház Tiszai holtág, horgászhely Csörsz-liget
Jegyzetek
További információk Ároktő honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései