bélyegkép|200px|Az első webböngésző, az 1991-es WorldWideWeb
Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, amelyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat használni.
Szabványok és protokollok
A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a http:// 1.1, melynek teljes leírása az RFC 2616 alatt található meg.
A kilencvenes évek végéig a személyi számítógépeken a webböngészők uralták az internetezés világát, a kétezres évektől kezdve egyre inkább kiszorítják őket a közösségi háló alkalmazások és a kommunikációra használt mobilapplikációk.
A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https: pedig a HTTPS protokollhoz.
A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML, ez a HTTP protokollban a MIME tartalomtípus alatt van megadva. A legtöbb böngésző a HTML mellett támogat más formátumokat is, mint amilyen a JPEG, PNG és GIF képtípusok, valamint tovább bővíthető bennük a támogatott fájltípusok listája különböző beépülők használatával. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon.
A HTML a böngészőkkel együtt fejlődött, a „hivatalos” HTML-változatokat a W3C hagyta jóvá illetve készítette el. A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML módosításai kompatibilitási problémákhoz vezettek. A modern webböngészők (mint a Firefox, a Mozilla, az Opera, a Safari, a Google Chrome stb.) már pontosabban támogatják a HTML és XHTML szabványokat (a HTML 4.01-gyel kezdődően), melyek figyelembe vételével a weblapoknak azonosan kell megjelenniük minden ilyen böngészőben. Az Internet Explorer jelenleg még nem támogatja tökéletesen a HTML 4.01 és XHTML 1.x szabványokat. Manapság sok weboldal már valamilyen könnyen kezelhető, azonnali eredményt szolgáltató, úgynevezett ALAKHŰ (WYSIWYG) szerkesztővel készült, mint amilyen a Macromedia Dreamweaver vagy Microsoft Frontpage, bár utóbbi nem szabványos HTML kódot készít, akadályozva a W3C munkáját a szabványok további fejlesztése, különösen az XHTML és a CSS stíluslapok tekintetében.
Egyes böngészők olyan népszerű protokollokat is támogatnak, melyek nem kapcsolódnak szorosan a böngészéshez. Ilyenek például az IRC csevegő, a Usenet hírolvasó vagy a levelező kliens, melyekhez NNTP, SMTP, IMAP és POP protokollokat használják.
A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek.
A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript...). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de ennek is több változata létezik, és a megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól.
Böngészők típusai
Karakteres böngészők A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek, illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (például kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet. Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká, vagy Braille-írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak.
ELinks Links Lynx w3m
Grafikus böngészők A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: Mac OS, Unix, vagy Linux és X11 kombinációja, OS/2, Microsoft Windows stb.). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (például Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni. A legelterjedtebb böngészők egy sor egyéb funkcióval is rendelkeznek, például levelezés, UseNet, ICQ-támogatás, FTP, illetve az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a biztonságos böngészés, a felugró ablakok tiltása vagy a több lapon böngészés lehetősége.
A W3C statisztikáihttp://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp Browser Statistics Dátum Internet Explorer / Microsoft Edge Firefox Chrome Safari Opera20205.3%7.1%80.0%3.9%2.3%20193.2%9.2%81.3%3.5%1.4%20184.1%10.2%79.1%3.8%1.6%20174.3%12.5%76.8%3.3%1.6%20165.2%15.3%73.8%3.5%1.1%20156.5%21.6%63.3%4.9%2.5%20148.5%24.9%59.8%3.5%1.7% 2013 13,5% 29,6% 50,0% 4,1% 1,8% 2012 14,7% 31,1% 46,9% 4,2% 2,1% 2011 20,2% 37,7% 34,6% 4,2% 2,5% 2010 27,5% 43,5% 22,4% 3,8% 2,2% 2009 37,2% 46,4% 9,8% 3,6% 2,3% 2008 46,0% 44,4% 3,6% 2,7% 2,4%
Szabványok és az Acid3 teszt Az Acid3 teszt egy független tesztoldal, amely azt vizsgálja, hogy mennyire tartják be a böngészők a különböző webstandardokat, főként a DOM és a JavaScript előírásait. Minél inkább betartja egy böngésző az általuk előírt szabványokat, annál biztosabb, hogy egy weblap megjelenítése egységes és helyes lesz. Az Acid3 teszt eredményei a legnépszerűbb böngészők utolsó verzióira a következők: Microsoft Internet Explorer 6 (12/100) Windows Internet Explorer 7 (14/100) Windows Internet Explorer 8 (20/100) Windows Internet Explorer 9 (100/100) Windows Internet Explorer 10 (100/100) Mozilla Firefox 14.0.1 (100/100) Safari (100/100) Google Chrome (100/100) Opera 10 (100/100)
Jegyzetek
További információk A böngészők fejlődése (1993–2001) A különböző böngészők használatának terjedése a világon (2008–2012) – YouTube-videó evolt.org – Böngésző archívumok W3CSchools böngésző statisztikák StatCounter böngésző statisztikák Internet.lap.hu – Linkgyűjtemény A legnépszerűbb webböngészők egy helyen