A pünkösdizmus vagy pünkösdi mozgalom egy új vallási mozgalom; olyan protestáns irányzat,Spirit and Power: A 10-Country Survey of Pentecostals, The Pew Forum on Religion and Public Life, 2006E. A. Livingstone (szerk.): The Concise Oxford Dictionary of the Christian Church (3rd ed.), Oxford University Press, 2013, 461. o. amelynek követői a Krisztusba vetett hit és a megtérés mellett a Szentlélekben való keresztséget hangsúlyozzák, melynek különböző bibliai jelei lehetnek.
A pünkösdizmus világméretű keresztény mozgalom, amelyből számtalan felekezet keletkezett. Nincs központi hatósága, de sok felekezetük kapcsolódik az 1947-ben alapított Pünkösdi Világszövetséghez.
A 20. század elején útjára indult mozgalom az Isten-ismeretben, a keresztény életben és szolgálatban a Szentlélek bibliai szerepének helyreállítását célozta meg.
A mozgalom alaptétele Jóel próféta jövendölése alapján a Szentlélek-keresztség: „Lészen az utolsó napokban, azt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből és prófétálnak.” (ApCsel 2,17–18).
A pünkösdi irányzathoz tartozó gyülekezetek Magyarországon 1924 óta működnek,Kovács-Makovei-Pataky-Tóth: A pünkösdi mozgalom Magyarországon, EPK, Budapest, 1998 amelyek száz százalékban elfogadják a Biblia hitelveit.
Hittörekvései a Biblia tanításához való visszatérés, a tiszta evangélium hirdetése, az egyház anyagiasodásának visszafogása mellett a közösségi hitéletet is tartalmazzák.
A belőle létrejött, későbbi karizmatikus mozgalom a kereszténység legdinamikusabban növekvő mozgalma, megújulási célú irányzata.Pew Research Centerː Global Christianity – A Report on the Size and Distribution of the World’s Christian Population, The Pew Forum on Religion and Public Life, 2011
Etimológia, nevük Nevük a pünkösdi ünnepre utal, amely a Szentlélek kiáradásáról emlékezik meg az ókori jeruzsálemi közösségben, amelyről az Újszövetség is beszámol.ApCsel 2:1-6 Az 1870-es és 1880-as években az Egyesült Államokban a protestáns evangéliumi körökben egyre gyakrabban imádkoztak egy új pünkösdért, vagyis a Szentlélek új kiáradásáért. 1906. tavaszán különleges jelenségek történtek a Los Angeles -i Azusa Streeten tartott istentiszteleten, amelyek hasonlónak tűntek az első jeruzsálemi pünkösd eseményeihez, és úgy vélték, hogy elérkezett a második pünkösd.R. C. Wolf: Pfingstbewegung, In: Die Religion in Geschichte und Gegenwart. Handwörterbuch für Theologie und Religionswissenschaft (herausgegeben von Kurt Galling), Tübingen 1961 (3. Auflage), Band V, S. 308., Az ezekkel az eseményekkel összefüggésben létrejött és világszerte elterjedt mozgalmat innentől kezdve pünkösdi mozgalomként ismerik.
Önmagukat pünkösdieknek nevezik, míg a köznyelvben gyakran pünkösdistáknak hívják őket.
Története Évszám / IdőszakEsemény / MérföldkőJelentősége és leírása1901A topekai események (Kansas, USA)Charles Parham bibliaiskolájában egy nő, Agnes Ozman nyelveken kezd szólni. Ez a modern pünkösdi teológia születése (a nyelveken szólás mint a Szentlélek-keresztség jele).1906–1909Az Azusa utcai ébredés (Los Angeles)William J. Seymour afroamerikai prédikátor vezetésével több évig tartó, faji korlátokat áttörő istentisztelet-sorozat zajlik. Innen terjed el a mozgalom világszerte.1914Az Assemblies of God (Isten Gyülekezetei) megalakulásaHot Springsben (Arkansas) megalapítják a világ mai napig legnagyobb pünkösdi felekezetét, hogy rendszerezzék a tanításokat és a missziót.1916Teológiai szakadás (Trinitáriusok vs. Oneness)Belső vita alakul ki a Szentháromságról. Megjelenik az „Oneness” (Egység) pünkösdi ág, amely csak Jézus nevében keresztel.1920-as évektőlA Magyarországi Pünkösdi Egyház gyökereiAmerikából hazatért magyar kivándorlók (pl. Mihók Imre, Slachta Mihály) elterjesztik a pünkösdi üzenetet Magyarországon is.1960-as évekA karizmatikus mozgalom (2. hullám)A pünkösdi tapasztalatok (Szentlélek-keresztség) betörnek a történelmi egyházakba (katolikus, metodista, anglikán stb.) anélkül, hogy a hívők elhagynák saját felekezetüket.1980-as évektőlÚjkarizmatikus mozgalom (3. hullám)Megjelennek a független megagyülekezetek, a jóléti teológia, és globálisan (főleg Latin-Amerikában és Afrikában) robbanásszerű növekedésnek indul a mozgalom.
Előzmények A pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik fontos célkitűzése a bibliai pünkösdkor született egyház helyreállítása. A Szent Lélektől (Isten szellemi erejétől) való elidegenedés maga után vonta a Biblia (kinyilatkoztatott igazságok) háttérbe szorítását is a vallási tradicionalizmusban.
A kereszténység eredeti gyökereihez történő visszatérésre az egyháztörténelem folyamán többször is történtek egyéni vagy csoportos kísérletek, de végül az egyház megreformálásába Luther és Kálvin kapcsolódott be több más (ma már háttérbe szorult) reformátorral egyetemben. Újra a figyelem középpontjába került a Szentírás, Isten Igéje. A protestantizmus jótékony hatással volt a kapitalizmus kialakulására, a polgárosodásra és a nemzeti államok létrejöttére.
A reformátorok első nemzedéke a katolicizmuson nőtt fel, melynek tévelygéseit egyháztisztogató buzgalmukban túlreagálták. Azt állították, hogy a gyógyulás és a Szellem ajándékai (karizmák) kizárólag az apostoli Egyházban működtek. A gyógyulások és csodák megszűnéséről vallott nézetét a későbbi reformátorok a Szentlélek-keresztségre is kiterjesztették.
A pünkösdi mozgalom szoros kapcsolatot mutat a 19. századi ébredési mozgalmakkal. Ezt nemcsak történelmi kapcsolópontok bizonyítják, hanem a mai pünkösdi mozgalmak tanításának elemzése is. A Lélek-keresztség szükségét már a 19. század végi ún. „szentségi mozgalmak” is hangsúlyozták, mint „második áldást”.Szigeti Jenő: A pünkösdi mozgalom kialakulásáról és ökumenikus kapcsolatairól ()
Észak-amerikai kibontakozása A pünkösdizmus atyjának leginkább Charles F. Parhamet tartják. 1900-ban Kansas állam Topeka nevű városában vezetett bibliaiskolát, ahol szorgalmasan kutatták a Szentlélek-keresztség bibliai bizonyítékait. Az Apostolok cselekedetei könyvének tanulmányozása nyomán Parhamék arra a következtetésre jutottak, hogy – az Írások szerint – aki Szentlélek-keresztségben részesült, más nyelveken kezdett szólni (glosszolália). Beszámolója szerint hallgatói közül egy hölgy részesült először Szentlélek-keresztségben, aki ismeretlen nyelven kezdett el beszélni. A következő évben nyerte el a Szentlélek-keresztséget más lelkésztársaival együtt maga Parham is.
Hamarosan egy csoport támadt Parham körül, amely szent élettel és imádsággal kezdett a Szentlélekkel való keresztségre törekedni. A Los Angeles-i összejöveteleik az amerikai pünkösdi mozgalom központjává lettek. Gyors növekedés következett. Sokan elhagyták a történelmi egyházakat, hogy a pünkösdi egyházakhoz (Assemblies of God) csatlakozzanak.C. Harinck: A karizmatikus mozgalom, 1996. A megtapasztalás terjedésének hatására sokan tanulmányozták a jelenséget és a korabeli újságok szalagcímekben hirdették: „Pünkösd! Eljött pünkösd!”
A mozgalom másik kiemelkedő személyiségének egy fekete lelkészt, William J. Seymourt tartják a pünkösdizmus szakértői, akire nagy hatást gyakorolt Charles Parham tevékenysége. Seymour a Los Angeles-i Azusa utcai ébredés vezetője volt, ahol 1906-tól tömeges méretekben töltekeztek be az emberek Szentlélekkel. A Los Angelesben történt szellemi megtapasztalások hírére az Amerikai Egyesült Államokból és a világ különböző országaiból misszionáriusok keresték fel az Azusa utcában működő közösséget, hogy Szentlélek-keresztségben részesülhessenek. Ennek következtében a pünkösdi mozgalom rövid időn belül világméretűvé vált.
Más tanulmányok úgy tartják, hogy a pünkösdizmus a világ különböző pontjain egymástól függetlenül jelent meg, de csaknem egy időben, a Szentlélek-keresztséget valló mozgalmak.W. J. Hollenweger: Handbuch des Pfingstbewegung, Zürich, 1965. – idézi: Ausztráliában is már 1901-ben találkozunk a nyelveken szólás jelenségével.Schütz Antal: Titkok tudománya, Budapest, 1940, 180. o. Azonban a két legnagyobb jelentőségű mozgalom a Los Angelesből elindult ébredés és a Robert Evnns által elindított walesi ébredés volt. Ezután a pünkösdi gyülekezetek 1907 és 1932 között egymás után jöttek létre a világ különböző pontjain.
A második világháború előtti amerikai pünkösdi mozgalom egyik tekintélyes képviselője Parham egyik tanítványa, Fred Bosworth lelkész volt, aki a hitből való gyógyulás teológiáját részletesen kifejtette magyarul is megjelent könyvében (Krisztus, a gyógyító). Bosworth már a 20-as években rádión keresztül hirdette az Egyesült Államokban több százezres hallgatóságának, hogy Krisztus megváltotta az embereket a betegségekből is.
A 20. századi pünkösdi mozgalomnak a nyelveken szólás mellett az isteni gyógyítás is alapja lett.
Az első európai gyülekezetek A 19. század végén az ébredési mozgalmak között az utolsó nagyszabású a walesi volt. A Robert Evans (1879–?) nevű bányamunkás az általa vezetett istentiszteleteken megvalósította az úgynevezett „Szentlélek által vezetett istentiszteletet”. A megtértek száma 1905 tavaszán sok ezer volt. A mozgalom híre az egész világra eljutott. Az „ébredés”nek jelentős visszhangja volt Magyarországon is.Szigeti Jenő: A walesi ébredés sajtóvisszhangja Magyarországon (1972, kézirat) – vö. A magyarországi őskeresztyén felekezet története. (Budapest, 1969, kézirat)
A pünkösdi ébredés európai elterjedése részben Thomas Ball Barratt norvég származású prédikátornak köszönhető, aki Amerikában hallott az Azusa utcai eseményekről. Bár személyesen nem járt ott, már Szentlélekkel betöltekezve tért haza oslói gyülekezetébe, ahonnan kiindulva Európa többi részén is elterjedt a pünkösdi üzenet. Evangélizált Norvégián kívül Svédországban, Dániában, Németországban, Angliában és Svájcban. Munkálkodása nyomán alakultak meg az erős skandináviai pünkösdi gyülekezetek.
240px|bélyegkép|Az 1930-ban megnyílt stockholmi Philadelphia templom
Különösen figyelemreméltó az első évtizedekben igen dinamikusan fejlődő svéd pünkösdi mozgalom, Lewi Pethrus vezetésével. Stockholmi gyülekezete, a Philadelphia Gyülekezet Európában a misszionálás és a rádiós evangelizálás úttörője volt.
Németországból terjedt el Hollandiába a pünkösdi mozgalom még 1907-ben R. G. Polman közvetítésével.
A többi nyugat-európai ország közül elsősorban a svájci pünkösdi mozgalom figyelemre méltó, különösen újabban betöltött szerepe miatt. Itt 1907-től ismert a pünkösdizmus. Franciaországban 1909- től, Belgiumban és Ausztriában 1923-tól folyt misszió. Olaszországban 1908-ban amerikai hatásra indult a mozgalom.
Megjelent a pünkösdi ébredés Magyarországon is, ahol a Viharsarokból kiindulva terjedt erőteljesen. A békéscsabai Esti Újság már 1913 márciusában hírt adott egy helyi közösség működéséről. Az első imaházuk 1926-ban Darányban nyílt meg.Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség történelme, epkszentmiklos.fw.hu A magyarországi munka élvonalában működők között meg kell említeni Mihók Imre és Rároha Dávid nevét.
A jugoszláviai, romániai, csehszlovákiai és lengyelországi pünkösdi mozgalmak többféle, az amerikai irányzat hatására létrejött csoportból tevődtek össze. A szomszédos országokban magyar prédikátorok is folytattak missziót. Mihók Imre 1933-34-ben a vendek között dolgozott, Berek János Romániában is úttörő munkát végzett, majd 1935-től a Rároha házaspár, majd pedig a Sárkány testvérek Csehszlovákiában dolgoztak.
A korabeli beszámolók szerint Európában Smith Wigglesworth angol prédikátor szolgálatát kísérték tömeges megtérések, csodák és jelek. Wigglesworth nemcsak a betegségekkel, hanem a démonokkal szemben is felvette a harcot. Az angol prédikátor nagyobb hangsúlyt helyezett a démonok kiűzésére, mint amerikai kollégái.
A 20. század második fele A II. világháború után két típusú világméretű keresztény megújulás indult el: