Várady Lipót Árpád Halálesete bejegyezve Kalocsa állami akv. 32/1923. folyószám alatt katolikus pap, győri püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író.

Pályafutása Várady Lajos és Hassler Leopoldina gyermeke. A középiskola első 6 osztályát a szentesi gimnáziumban végezte el, majd a temesvári gimnáziumban fejezte be. Teológiai tanulmányait Budapesten és 1886-tól a bécsi Augustineumban végezte. 1888. augusztus 16-án szentelték pappá.

Tanulmányi felügyelő és teológiai tanár volt a temesvári papnevelőben, 1889-től zsinati vizsgáló és a hittanárokat képesítő bizottság tagja. 1890. július 19-én teológiai doktor, szeptember 15-én püspöki szertartó és szentszéki jegyző, 1891. július 1-jén püspöki titkár és a Szent István Társulat tudományos osztályának tagja, 1895-től pápai kamarás, 1897. január 7-én vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lett. 1899. október 2-án megkapta a csanádi székeskáptalanban levő Bonnaz-féle idősebb kanonokságot.

1902-ben szebenikói választott püspök, apátkanonok és miniszteri tanácsos lett. Megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét. Hivatalos tevékenysége mellett szeretettel foglalkozott a külföldre szakadt magyarság nemzeti és egyházi gondozásával, a kivándorlással. Bejárta Bukovinát, a hazai és külföldi kikötőket, előmozdította a kikötői lelkészség szervezését Fiuméban és Hamburgban. A szószéken úgy a fővárosban, mint a vidéken szívesen szerepelt. Közreműködött a budai Oszlop utcai kollégium és gimnázium létesítésében, a katholikus háziasszonyok országos szövetségében.

Püspöki pályafutása 1911. március 9-én kinevezték győri püspöknek. Június 18-án szentelte püspökké Széchényi Miklós nagyváradi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével.

1914-től haláláig kalocsai érsek. 1916-ban kalocsai érsekként ő koronázta Magyarország utolsó királynéját, Zita királynét. 1919. június 24-én Szamuely Tibor népbiztos és az általa vezetett Lenin-fiúk, akik Kalocsán tömeges gyilkosságokat hajtottak végre, betörtek az érseki palotába is, megverték és megkínozták Váradyt, aki azonban szerencsésen túlélte a bántalmazást.

Munkái Sok cikket írt a havi Közlönybe, a Munkálatokban (Budapest, 1887. A szegényápolás története Magyarországon), a Bölcseleti Folyóiratban (1888. A kamatszedés erkölcsi jogosultsága), az Emlékkönyvben (1894. XIII. Leo pápa és a szociális kérdés), a Magyar Államban (1908. 85. sz. A kereszt az életben).

A kongrua ügyről. Budapest (1887) Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Írta Müller Ernő Mária, ford. Uo. 1889 (Kis Könyvtár 10-12. és Uo. 1894. 2. kiadás. Lelki patika cz. Uo. 1902) Egyházi beszéd Szent Gellért vértanú első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25. Velenczében. Uo. 1900 Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére újonnan épült Temesvár-gyárvárosi római katolikus plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. Uo. 1901 Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel bővítve. Uo. 1904 (melyet Lányi Bertalannal, a kodifikaczionális osztály akkori vezetőjével dolgozott ki) Széljegyzetek Timon Ákos Magyar alkotmány- és jogtörténetéhez. Uo. 1904 (Különny. a Hittud. Folyóiratból) A népmissók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905 Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bpest, 1906-09 Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márcz. 31. Uo. 1907 A párbérkérdésről. Uo. 1908 (Különny. a Kath. Szemléből)

Megemlítendő még: A hiteles helyi levéltárak felügyeletét szabályozó rendelet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban dolgozott ki.

Emléke 1932 óta utca viseli nevét Szentesen (a szentesi gimnáziumnak volt tanulója). Éder Gyula 1935-ben megfestette portréját, mely a Szent Anna Plébánia épületében látható.

Jegyzetek

Források

További információk Archbishop Lipót Árpád Várady, Catholic-Hierarchy

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Győri püspökök Kategória:Kalocsai érsekek Kategória:Temesváriak Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:A Ferenc József-rend tagjai