Arányi Dezső (külföldön Desider Arányi; eredeti nevén Goldberger Dávid Májer) (Szatmárnémeti, 1867. augusztus 28.Egyes forrásokban tévesen 1859. augusztus 18. – Pesterzsébet, 1923. június 21.) operaénekes (tenor). Pólya Tibor festőművész apósa.Pesti Napló, 1923. június 22., 6. old.
Élete
Hétgyermekes Zsidó családban született. Apja Goldberger Móric kántor-talmudtudós, anyja Eckstein Aranka volt. A kis Dezső csodagyerekként, már hatévesen énekelt a helyi zsinagógában. Egy, kivételes tehetségét felismerő pesti kántorkolléga hozta a tízéves fiút a fővárosba. Zsinagógai kóristaként fejlődött tovább, aztán tizennégy évesen Bellovics Imre, majd Bécsben Geiringer tanítványa lett.
1890-ben a brünni Városi Színházban debütált Raoul (Meyerbeer: A hugenották) szerepében. Ekkor már az Arányi nevet használta, noha hivatalosan csak 1906-ban magyarosított. Két évadot maradt a morva fővárosban, itt vette feleségül 1891-ben Lange Emília (1864–1909) opera-énekesnőt. Az 1892–93-as évadra a berlini Kroll-Operhez szerződött. 1894-ben kezdődött első budapesti operai időszaka. Ekkor még főleg lírai tenor szerepeket énekelt. 1900-ban hagyta el először a társulatot. Európa-szerte vendégszerepelt, pl. 1901-ben Salzburgban Don Ottaviót (Mozart: Don Juan) énekelt. 1902 és 1904 között a prágai Német Színház tagja volt. Itt beugrással Pedrot énekelte d'Albert Hegyek aljánjának ősbemutatóján. 1904-ben kezdődött második pesti korszaka. Ekkor már valamelyest megkopott hanggal főként hőstenorként működött.1913-ban vonult vissza a színpadtól, a következő években tanított.
Utolsó éveiben cukorbetegségtől szenvedett. 1923 júniusában beszállították az újpesti Szeretetház-kórházba, ahol a vérmérgezés tüneteit állapították meg rajta.Az Ujság, 1923. június 19., 4. old. Lábát amputálni kellett, ám a kezdeti javulást követően állapota rosszabbra fordult és elhunyt. Végakartának megfelelően szülei mellé temették el Erzsébetfalván, az izraelita temetőben.
Gyermekei: Szeréna (Pólya Tiborné), Romeo, Araquill és Raul.Világ, 1923. június 22., 6. old.
Szerepei
Aggházy Károly: Maritta, a korsós Madonna Bahnert József: Csempészek Beethoven: Fidelio – Florestan Boieldieu: A fehér nő – George Brown Czobor Károly: Karen D'Albert: Hegyek alján – Pedro Donizetti: Lammermoori Lucia – Edgard Erkel: Hunyadi László – címszerep; V. László Erkel: Bánk bán – címszerep Goldmark: A házi tücsök Goldmark: Téli rege – Florizel Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – Sandro Hubay Jenő: A falu rossza – Göndör Sándor Hubay Jenő: Lavotta szerelme Lehár Ferenc: Kukuska Mascagni: Parasztbecsület – Turridu Meyerbeer: Ördög Róbert – címszerep Meyerbeer: A hugenották – Raoul Mozart: Don Juan – Don Ottavio Mozart: A varázsfuvola – Tamino Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux Puccini: Bohémélet – Rodolphe Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf Richard Strauss: Elektra – Aigiszthosz Szabados Béla: Alszik a nagynéni Sztojanovits Jenő: Ninon Verdi: Rigoletto – A mantuai herceg Verdi: La Traviata – Alfred Germont Verdi: Álarcosbál – Richard Verdi: Aida – Radames Wagner: A bolygó hollandi – Erik Wagner: Lohengrin – címszerep Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – David, Walther von Stolzing Zichy Géza: Nemo – címszerep
Források Csirák Csaba: Arányi Dezső operaénekes Forgotten Operasingers: Desider Aranyi 1868–1923 (diszkográfiával) Életrajza az operissimo.comon A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza Budapest, 1984. Zeneműkiadó. Seeger, Horst: Opernlexikon. 3. ... überarb. ... Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag.
Jegyzetek
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Tenorok Kategória:Szatmárnémetiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek