bélyegkép|jobbra|250px|Széchenyi István Egyetem tanulmányi épülete
A Széchenyi István Egyetem (röviden: SZE) győri központú felsőoktatási intézmény, amely Győr mellett Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen van. A Győrben 1968-ban megalakult Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola 1986-ban vette fel a Széchenyi István nevet, majd 2002-ben egyetemi rangot szerzett. 2016 januárjában a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Kar és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar is az egyetemhez csatlakozott.
Az egyetem története Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a 18. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott Jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csány László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a 19. század végéig, 1892-ig működött a városban.
1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították az intézmény közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát (KTMF). A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett – akkori szóhasználattal – mérnököket. A központi épületegyüttese 1970-1974 között épült Győr Révfalu városrészében, a Mosoni-Duna festői szépségű kanyarulatában, a folyó bal partján.Kozma Endre - A KTMF (Régi Győr blog, 2020.09.11.) Az intézmény 1986 óta viseli, „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.
Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését.
Az egyetem 2012-ben díszpolgári címet kapott Győrben.
Az alapképzési szakok (BA, BSc) általában 7 félévesek, s – hasonlóan a főiskolai képzéshez – közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. A hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat.
Az egyetem rektorai
Dr. Czinege Imre (2002–2005) Dr. Szekeres Tamás (2005–2013) Dr. Földesi Péter (2013–2021) Dr. Baranyi Péter (2021–2022) Dr. Friedler Ferenc (2022-)
Az egyetem elnöke Dr. Filep Bálint (2020-)
Az egyetem szervezeti felépítése A Széchenyi István Egyetemen jelenleg 9 egyetemi karon történik a hallgatók képzése.
Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar (SZE–AK) A győri tanítóképzés több mint 235 éves. 1778. július 1-jén nyílt meg Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat Kolozsvárról, Munkácsról, Felvidékről érkezők is.
1884-ben elkészült az állami intézet új épülete (jelenlegi Kiss János utcai épületszárny), majd a püspök is új épületet emelt a fiúképzősöknek (mai gyakorlóiskola). A miniszteri rendelettel előírt négyéves tantervű tanítóképzés Győrött 1893-ban kezdődött. Ebben az évben megszűnt a soproni katolikus tanítóképző, melynek feladatait a győri képző vette át. Ettől a tanévtől nevezték ki a képző gyakorlóiskolájának első önálló vezetőjét, Öveges Kálmánt. Dr. Zalka János megyés püspök 1894. szeptember 1-jén kelt levelével az alapítványi intézetet a Győri Egyházmegyének ajándékozta. Az első világháború hosszú időre megtörte az intézetek fejlődését. Az 1920-21-es tanévtől megindult a hatéves tanítóképzés, 1923-24-től öt évre változott. 1926 szeptemberében a Szent Orsolya Rend is megnyitotta tanítónőképző intézetét, amit az államosítás 1948-ban megszüntetett.
Győr város első felsőfokú oktatási intézménye, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1959. szeptember 14-én kezdte meg működését 60 elsős hallgatóval, 17 fős tanári karral. Igazgatója Szabó János, igazgatóhelyettes dr. Csoknyai József. Az Állami Tanítónőképző épületét átalakították az új funkciónak megfelelően, csoportszobákat, előadótermet, könyvtárat rendeztek be. Gyakorlóiskola céljára a volt fiúképző épületét jelölték ki. Az Intézet vállalta a megszűnt középfokú győri, soproni, pápai, székesfehérvári tanítóképző feladatát és szellemi örökségét. 1961-ben, az ünnepélyes tanévzárón került sor először Győrött emlékdiplomák adományozására a megye nyugdíjas tanítóinak, több évtizedes pedagógiai tevékenységük elismerésére. Ez év őszén 30 hallgatóval elkezdődött a levelező oktatás. Ezekben az években az intézet zenei együttesei és irodalmi színpada, sportolói számos országos rendezvény díjait nyerték. Az 1974-75-ben befejeződött a főépület rekonstrukciója, átadták az új kollégiumi szárnyat. 1975-től a felsőfokú tanítóképző főiskola lett. A tanítóképző intézetek főiskolai rangra emelése fordulópont volt a hazai pedagógusképzés történetében.
Audi Hungaria Járműmérnöki Kar (SZE–AHJK) Az Audi Hungaria Zrt. a győri Széchenyi István Egyetemmel több mint 10 éve tartó együttműködésében újabb mérföldkőhöz érkezett. Az újonnan megalakult Audi Hungária Járműmérnöki Kar intézményes keretet biztosít az oktatók és az Audi Hungaria vállalati szakembereinek oktatási és szakmai-tudományos együttműködéséhez, valamint a régió iparának támogatásához. Az elmúlt évtizedekben Németországban széles körben elterjedt a duális képzési forma, amelybe vállalatok tízezrei – köztük számtalan kis- és középvállalkozás – kapcsolódtak be. A német mintára épülő duális felsőoktatási képzés az egyetemi tanulmányok kiegészítését jelenti, így a hallgatók valós ipari környezetben ültethetik át elméleti ismereteiket a gyakorlatba. Az új kar a magyarországi duális felsőoktatási képzés egyik bázisaként hozzájárult a gyakorlatorientált oktatás széles körű hazai elterjesztéséhez. Az oktatásban és a tudományos munkában az Audi Hungaria szakemberei közvetlenül is részt vesznek.
Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karhoz tartozik a Belsőégésű Motorok Tanszék, a Járműgyártási Tanszék, a Járműfejlesztési Tanszék, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Környezetmérnöki Tanszék, valamint a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék.
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (SZE–DFK) balra|bélyegkép|290px Győrött a jogi és igazgatási képzés gyökerei az 1700-as évekig, az egyes jogi tárgyaknak a Jezsuita Gimnáziumban folytatott oktatásáig nyúlnak vissza. Először a casuistica, majd a retorika, azután az egyházjog (ius canonicum), végül a természetjog kapott helyet az oktatásban. Mária Terézia Ratio Educationis révén öt Királyi Akadémiát alapított Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad és Zágráb székhellyel. Az Akadémia szervezete három karra tagolódott, és bölcseleti, hittudományi, továbbá jogi képzést folytatott. A Jogakadémia egyaránt képzett szakembereket a közigazgatás és az igazságszolgáltatás számára. Hallgatója volt Deák Ferenc, a haza bölcse, a tudós Reguly Antal, a kiváló regényíró Mikszáth Kálmán, s a magyar tudomány és közélet számos további kiválósága. A Győri Királyi Jogakadémia 1892-ig működött.
1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján indult meg Győrben a jogászképzés. Az egyetemmé válással 2002-től a jogászképzés az intézmény saját jogon indított képzésévé vált. Az átalakulás során az ELTE–ÁJK kihelyezett győri tagozata az akkori Közgazdasági Fakultással együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. 2007-ben a Jog- és Gazdaságtudományi Kar kettévált, mely után a jogászképzések irányítása az újonnan alapított Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karhoz került.
A bolognai folyamat eredményeként a jogi képzésterület a 2006-tól a nemzetközi igazgatás alapszakkal, majd 2009-től az európai és nemzetközi igazgatásszervező mesterszakkal bővült. A Jogi Doktori Iskolában 2008-ban indult meg az oktatás.
Egészség- és Sporttudományi Kar (SZE–ESK) A Széchenyi István Egyetem jogelődjén a Széchenyi István Főiskolán az egészségügyi és szociális tudományterületre terjedő főiskolai képzés 1996 szeptemberében indult a Minisztérium, a Széchenyi István Főiskola és a Petz Aladár Megyei Oktatókórház, valamint Győr-Moson-Sopron megye vezetőinek közös döntését követően. Az első években a diplomás ápoló és szociális munkás főiskolai képzések folyamatos szakmai fejlesztése, megszilárdítása és elfogadtatása volt a legjelentősebb feladat. A főiskolai struktúrában önálló egységként működő Egészségügyi és Szociális Intézetben az oktatás, az Egészségtudományi és a Szociális Munka Tanszék irányításával zajlott. A nyugat-magyarországi szociális és egészségügyi valós munkaerőpiaci igények felismerése, a diplomázott egészségügyi és szociális szakemberek jó elhelyezkedési lehetőségei és magas szintű ismeretei egyre növekvő hallgatói létszámot, illetve országos elismertséget eredményeztek. Az első diplomák átadását követően több felsőfokú szakképzéssel és szakirányú továbbképzéssel bővült az intézet képzési palettája. 2002. január 1-től az intézmény egyetemi rangot kapott, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet az egyetem kari jogállású, önálló intézeteként működött tovább. A Széchenyi Egyetem multidiszciplináris és infrastrukturális lehetőségei, valamint a bolognai képzési struktúra bevezetése újabb BSc szakok és szakirányok kialakítását és indítását tették lehetővé.
Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar (SZE–ÉÉKK)
Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar 2015. január 1-jén jött létre a korábbi Műszaki Tudományi Kar szétválásával. A kar léte nem előzmények nélküli, hiszen 2011-ig lényegében a mai kar oktatási és kutatási területeit fedte le a Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. A kar gyökerei azonban sokkal korábbra nyúlnak vissza, hiszen a Széchenyi István Egyetem alapját adó Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán már a hetvenes években is folyt építőmérnökök és közlekedési üzemmérnökök képzése. E képzésekhez csatlakozott később az építészképzés. A 2000-es évek elejétől három szakon ötéves egyetemi képzés is megtalálható. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta a karon egy osztatlan szakon, három alapképzési szakon (BSc) és három mesterszakon (MSc) folyik felsőfokú képzés. A kar oktatói 2005 óta részt vesznek a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola munkájában.