255px|bélyegkép|Aquitania fekvése Aquitania hercegei a történelmi Aquitania területén egy frank majd francia vazallus, de okcitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.

A Meroving-időszak hercegei (555–778) Mindegyik herceg Aquitania hercege volt.

NeveUralkodottMegjegyzés Chramn 555–560Halála után I. Chilperich frank király két hercegségre osztotta Akvitániát, hogy a hercegek összefogva verjék le a baszkokat. Desiderius 583–587584–ben Bladasttal nagy sereget vezetett a baszkok ellen, de vereséget szenvedett tőlük. Bladast 583–587 587–ben Desideriusszal megpróbálta feltartóztatni a baszk ellentámadást, de ismét vereséget szenvedett. Valószínű, hogy mindkét herceg elesett. Astrobald 587–589 Sereus 589–592 Charibert 629–632 Meroving uralkodó. Chilperic 632 Meroving uralkodó. Boggis 632–660 Félix 660–670 I. Lupus 670–676 Lehet, hogy Baszkföldön egészen 710-ig hatalomban maradt. I. Nagy Odo 688–735 Lehet hogy csak 692–ben, 700–ban, vagy 715–ben lépett trónra. Eudes írásmóddal is gyakori. I. Hunald 735–748 Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lentebb). Waifer 748–767 Hunald fia. II. Hunald 767–769 A visszatérő I. Hunald (Waifer apja), vagy más Hunald (Waifer fia). Folytatta Waifer felkelését, de Nagy Károlytól végleges vereséget szenvedett.

Közvetlen Karoling uralom (778–884) — Akvitánia alárendelt királyai 778 után I. Károly frank császár nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Lajos frank császár nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.

NeveUralkodottMegjegyzés I. Károly frank császár 778–781 I. Lajos frank császár 781–817 Akvitánia királya I. Pipin aquitániai király 817–838 Lajos fia II. Pipin aquitániai király 838–852 I. Pipin fia, 855–ben visszatért és szembeszállt a II. Károly nyugati frank király jelöltjeivel 864–es haláláig. I. Ranulf poitiers-i gróf 852–866 III. Károly aquitániai király 855–866 II. Károly nyugati frank király fia. II. Lajos nyugati frank király 866–879 Kopasz Károly fia, francia király 877–től. Karlmann nyugati frank király 879–884 Hebegő Lajos fia, Burgundia királya.

Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.

Francia uralom alatti hercegek (852–1453) — a második akvitán hercegség A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 887-ben. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.

Vegyesházi uralkodók (852–927)

UralkodóÉltUralkodott MegjegyzésA Poitiers-ház hercegei I. Ranulf ~820–866 852-866 szeptember 15. Poitiers grófja is.... II. Ranulf poitiers-i gróf ~850–890 887–890 augusztus 5. I. Ranulf fia. Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte. Ebalus aquitániai herceg ~870–893 890–893 II. Ranulf törvénytelen fia. Poitiers éa Auvergne grófja is.Az Auvergne-ház hercegei I. Vilmos aquitániai herceg 875 március 22 – 918 július 6. 893 – 918 július 6. Auvergne grófja is. II. Vilmos aquitániai herceg 918–926 december 12.I. Vilmos unokaöccse. Auvergne grófja is. Acfred aquitániai herceg 926–927 II. Vilmos fivére. Auvergne grófja is.

Poitiers-házi uralkodók (927–1204)

UralkodóÉltUralkodott MegjegyzésA Poitiers-ház hercegei Fattyú Ebalus (2x) 927–935 III. Vilmos aquitániai herceg (~915) 935–963 április 3. Ebalus fia. Poitiers]] és 950-től Auvergne]] grófja. Egyes vélemények szerint címét a királyi kancellária nem ismerte el. IV. Vilmos aquitániai herceg ~937– 963–993/994 február 3.III. Vilmos fia. Poitiers grófja. Lemondott fia javára. V. Vilmos aquitániai herceg ~969– 993–1030 január 31. IV. Vilmos fia. Poitiers grófja. VI. Vilmos aquitániai herceg ~1004 1030–1038 december 15.V. Vilmos első fia. Poitiers grófja. II. Odo aquitániai herceg ~1011 1038–1039 március 10.V. Vilmos második fia. Poitiers grófja és baszk gróf is. VII. Vilmos aquitániai herceg ~1023 1039–1058 őszeV. Vilmos harmadik fia. Poitiers grófja. VIII. Vilmos aquitániai herceg ~1025 1058–1086 szeptember 25. V. Vilmos negyedik fia. Poitiers grófja és baszk gróf is. IX. Vilmos aquitániai herceg ~1071 október 22. 1086–1127 február 10. VIII. Vilmos fia. Poitiers grófja és baszk gróf is. X. Vilmos aquitániai herceg ~1099) 1127–1137 április 9. IX. Vilmos fia. Poitiers grófja és baszk gróf is. Aquitániai Eleonóra angol királyné ~1122 1137–1204 április 1. X. Vilmos leánya. Poitiers grófnője és baszk grófnő is., VII. Lajos francia király, majd II. Henrik felesége.

Plantagenêt-házi uralkodók (1204–1453)

UralkodóUralkodott VII. Lajos francia király 1137–1152 II. Henrik angol király 1152–1172 I. Richárd angol király 1172–1199 János angol király 1199–1216 III. Henrik angol király 1216–1254 I. Eduárd angol király 1254–1306 II. Eduárd angol király 1306–1325 III. Eduárd angol király 1325–1362

1377-ben VI. Fülöp francia király visszaszerezte Aquitánia hűbérbirtokát III. Eduárd angol királytól, aki igényt tartott a francia trónra nagyapja, IV. Fülöp francia király jogán. Ez idézte elő a százéves háborút a Plantagenêtek és a Valois-ház ellen Aquitánia, Anjou és Normandia birtoklásáért. 1360-ban megkötötték a bretigny-i szerződést. Eduárd lemondott a francia trónról, Aquitániára mint független államra továbbra is igényt tartott. A szerződést 1369-ben felbontották és a háború folytatódott. 1362-ben Eduárd fiát, a Eduárd walesi herceget tette meg aquitániai hercegnek.

UralkodóUralkodottMegjegyzés Eduárd walesi herceg 1362–1376 III. Eduárd angol király első fia II. Richárd angol király 1376–1390 IV. Eduárd angol király fia Genti János lancasteri herceg 1390–1399 III. Richárd angol király nagybátyját, Genti János lancasteri hercegét nevezte ki Aquitánia hercegének, a cím öröklődött IV. Henrik angol király 1399–1413. március 20. Angol királlyá válásakor a címről fia javára lemondott V. Henrik angol király 1399–1422 III. Henrik angol király fia VI. Henrik angol király 1422–1453

Valois és Bourbon hercegek (1345–1754)

Neve Uralkodott MegjegyzésA Valois-dinasztia korai hercegeiA Valois-házi francia királyok igényt tartottak az Aquitánia feletti fennhatósságra, örökölve ezt az őseiktől, a Dauphinoktól. II. János francia király 1345–1350 VI. Fülöp francia király fia III. Károly aquitániai herceg 1392–1401 VI. Károly francia király fia. Lajos, francia herceg 1401–1415 VI. Károly francia király fiaA százéves háború végével a cím visszakerült a francia királyhoz, aki alkalmanként adományozta azt a dinasztia másik tagja. Valois Károly, Berry hercege 1469–1472 VII. Károly francia király fia. Xavér, francia herceg 1753–1754 Lajos Ferdinánd francia herceg második fia.

XIII. Alfonz spanyol király fia, Jaime infáns a francia trón trónkövetelői közé tartozott. 1972-ben fiának, Gonzalo Víctor Alfonso José Bonifacio Antonio María y Todos los Santos de Borbón y Dampierre-nak adományozta az Aquitánia hercege örökletes címet, aki 2000-ben törvényes utód nélkül halt meg.

Jegyzetek

Kategória:Francia hercegek Kategória:Aquitánia uralkodói Kategória:Történelmi témájú listák Kategória:Európai uralkodók listái