A rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) Ausztráliában és Új-Guineán honos tojásrakó emlős. Élő kövületként a kloákások rendjébe tartozó öt faj egyike és nemének egyetlen tagja.
Testét tüskék borítják, megnyúlt orrával és hosszú nyelvével hangyák és termeszek fogyasztására specializálódott. Elülső lábainak erős karmaival jól ás és képes szétbontani a korhadó fatörzseket. Mivel sokat tartózkodik földalatti odúkban, jól tolerálja a magas szén-dioxid- és alacsony oxigénszintet. Ha fenyegetik összegömbölyödik és tüskéivel védi magát. Testhőmérséklete alacsonyabb, anyagcseréje lassúbb a méhlepényes emlősökénél. Hőszabályozása kezdetleges, izzadni és lihegni nem tud, így meleg időben igyekszik elkerülni a tűző napsütést. Orrában az elektromos teret érzékelő receptorok találhatók, amelyek segítik megtalálni zsákmányát.
Télen a hangyászsün téli álmot alszik; ezt követően tavasszal kerül sor a párzásra. Rokonaihoz hasonlóan tojásokkal szaporodik. A nőstény egyetlen tojást rak, kikelő utódját pedig a hasán lévő erszényben neveli és tejével táplálja. Teje rendkívül sűrű és magas vastartalma miatt rózsaszínű. Az utódok mintegy hat hónaposan hagyják el anyjuk odúját és válnak önállóvá.
A rövidcsőrű hangyászsün széleskörűen elterjedt, gyakori állat Ausztráliában, az őshonos emlősök közül a leggyakoribb. Bár kihalás nem fenyegeti, a behurcolt ragadozók és élősködők miatt létszáma visszaesett és élőhelye kiirtásával már többhelyütt kipusztították.
Megjelenése, fiziológiája
A rövidcsőrű hangyászsün testhossza 30-45 cm, orra pedig 7,5 cm; testsúlya 2-7 kg között van.Egerton, p. 38. Tasmaniai alfaja, a T. a. setosus valamivel kisebb.Augee, Gooden and Musser, p. 6. Nyaka kívülről nem látszik, így feje és törzse összenőttnek tűnik. Fülnyílásai a fej kétoldalán találhatók, külső fülkagylói nincsenek. Szemei kicsik, 9-10 mm átmérőjűek és az ék alakú ormány tövénél helyezkednek el.Augee, Gooden and Musser, p. 55. Szája és orrlyukai az ormány végén nyílnak.Augee, Gooden and Musser, p. 2. Kis száját legfeljebb fél centiméternyire tudja kinyitni. Hátát és oldalát sárgásfehér tüskék borítják. Az 5 cm-es hosszúságot is elérő tüskék módosult szőrszálak és alapvetően keratinból állnak.Augee, Gooden and Musser, p. 35. A tüskék között, valamint testének többi részét (hasát, lábait, fejét és rövid farkát) szőr fedi, melynek színe a mézsárgától a sötét vörösbarnán keresztül a feketéig terjed. Bundájába beköltözhet a hangyászsünökre specializálódott Bradiopsylla echidnae bolha, amelynek mérete a 4 mm-t is elérheti.
Rövid, tömzsi, erős karmú végtagjai igen jól alkalmazkodtak a gyors ásáshoz. Meglepően erős lábaival képes korhadt fatörzseket szétbontani és viszonylag nagy köveket elmozdítani, egy megfigyelés szerint 13,5 kg-osakat is. Egy kutató feljegyezte, hogy egy otthonában tartott hangyászsün odébbtolta a hűtőszekrényt.Augee, Gooden and Musser, p. 100. Ennek megfelelően a végtagok, a vállöv és a törzs meglehetősen izmos.Augee, Gooden and Musser, pp. 100–101. Karjának emelőereje hatékonyabb az emberénél, mert bicepsze lejjebb kapcsolódik az alkarhozAugee, Gooden and Musser, pp. 101–102. és a vaskos felkarcsonthoz arányaiban több izom tapadhat.Augee, Gooden and Musser, p. 102.
Hátsó lábának karmai hosszabbak és hátrafelé ívelnek, velük tisztogatja a tüskéit és fésüli szőrzetét. A kacsacsőrű emlőshöz hasonlóan testhőmérséklete alacsony, mintegy 30–32 °C, de rokonától eltérően a hangyászsün téli álmot alszik, amikor is hőmérséklete akár 5 °C-ra is lecsökkenhet. A hőt nem tudja lihegéssel vagy verejtékezéssel leadni,Augee, Gooden and Musser, pp. 90–91. így meleg időben búvóhelyére húzódik.Augee, Gooden and Musser, p. 91. Elégtelen hőszabályozása miatt nagyon meleg vagy nagyon hideg időjárás esetén mozgása jelentősen lelassul.Bár nem izzad, a kilégzésének párájával vizet veszít, amelyet orrának belső csontlabirintusán eresztve próbál kicsapódásra bírni és csökkenteni a vízveszteséget.Augee, Gooden and Musser, pp. 114–115. Veséje nem tudja bekoncentrálni a vizeletet, amellyel további napi 120 g vizet veszít. Vízigényét alapvetően termeszekből álló eledelével pótolja (naponta átlagosan 147 g rovart eszik),Augee, Gooden and Musser, pp. 115. amelyet szükség esetén ivással vagy a reggeli harmat felnyalogatásával egészít ki.Augee, Gooden and Musser, p. 116.
A többi kloákáshoz hasonlóan egy hátsó testnyílással – a kloákával – rendelkezik, ebbe nyílik az emésztő, kiválasztó és reprodukciós szerveinek kivezető csöve. A hímnek belső heréi vannak (nincs külső herezacskója). Pénisze négyfejű és nagyon hosszú, erektált állapotban a testhossz negyedét is eléri.Augee, Gooden and Musser, p. 79. A vemhes nőstény hasán erszény képződik, ebben neveli fel utódait.Augee, Gooden and Musser, p. 4.
Izomzata több szempontból különleges. A bőr alatti panniculus carnosus izom egészen nagy és az egész testet befedi.Griffiths M, Walton DW (Editor), Richardson BJ (Editor), Fauna of Australia Volume 1B, AGPS Canberra, 1989. Egyes részeinek összehúzásával a hangyászsün meg tudja változtatni alakját, leggyakrabban ezáltal gömbölyödik össze, ha veszély fenyegeti. Minden emlős között neki van az egyik legrövidebb gerincvelője, csak a mellkasig ér. Az emberi gerincvelő az első vagy második ágyékcsigolyánál ér véget, míg a hangyászsüné a hetedik mellkasi csigolyánál; ez valószínűleg megkönnyíti az összegömbölyödést.Augee, Gooden and Musser, p. 53.
A pofa, az állkapcsok és a nyelv izomzata a specializált táplálkozást szolgálja. A rovarokat kizárólag a nyelvével szedi össze, amelyet 18 cm-re is ki tud nyújtani a szájából. Felszíne glikoproteinekben gazdag nyálkától ragadós; a nyálka egyúttal megkönnyíti ki-be siklását a szájban. Kinyújtott nyelve a beléáramló vértől megmerevedik és könnyebben be tudja dugni a talajba vagy a korhadó fába. A visszahúzott nyelvre ragadt hangyákat és termeszeket a szájpadláson lévő elszarusodott "fogak" kaparják le és rágják össze utána. Az állat igen gyorsan öltögeti a nyelvét, percenként akár százszor is. A nyelv igen hajlékony, különösen a végén, U alakban is képes meghajolni, amelynek a hangyászsün nagy hasznát veszi, amikor a hangyákat keresgéli labirintusszerű járataikban.Augee, Gooden and Musser, p. 104. Ha fában keresgél, szálkák nem állnak a nyelvébe; ennek mechanizmusa nem ismert.Augee, Gooden and Musser, p. 105. A hangyászsün igen gyorsan táplálkozik: egy 3 kilós állat tíz perc alatt felfal 200 gramm hangyát.
Gyomra különbözik a többi emlősétől. Elválasztó mirigyek nincsenek benne, felszíne pedig a megkeményedett bőrhöz hasonlóan elszarusodott. Más állatok savas gyomortartalmától eltérően a hangyászsün gyomrában csak gyengén savas, majdnem semleges kémhatású körülmények uralkodnak (pH 6,2–7,4). A tágulékony falú gyomorban a perisztaltika összekeveri a megrágott rovarokat és a lenyelt talajrészecskéket. Az emésztés a mintegy 3,4 méter hosszú vékonybélben történik. A rovarok kitinpáncélját és a földet nem emészti meg, hanem kiüríti.Augee, Gooden and Musser, p. 106.
Sajátos életmódját különféle fiziológiai alkalmazkodások teszik lehetővé. Gyakran beássa magát a földbe, hogy hangyák után kutasson vagy elbújjon a ragadozók elől, így jól tolerálja a levegő magas szén-dioxid- és alacsony oxigéntartalmát. Ez a képessége bozóttüzek alkalmával is jól jön, illetve amikor áradások alkalmával víz alá kerül. Ilyenkor szívverése percenként 12-re csökken (ami nagyjából ötöde a normális pulzusának) és a belégzett oxigént valószínűleg elsősorban az agy és a szív használja fel, mert ezek a szervek a legérzékenyebbek az oxigénhiányra. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a hangyászsün vérkeringése a fókáéhoz hasonlít. Élelemhiány esetén (bozóttűz után vagy aszály idején) az állat mélyálomba merül, ilyenkor nem mozog és testhőmérséklete lecsökken; ez az állapot három hétig is tarthat.
Látása emlős és hüllő jellegzetességeket egyaránt felmutat. A szemgolyót a madarakéhoz és hüllőkéhez hasonló porcos gyűrű védi. Szaruhártyája kicsi és elszarusodott; feltehetően így védi a szemét a zsákmány által ráspriccelt hangyasavtól, vagy a túrás és hirtelen összegömbölyödés közbeni sérülésektől.Augee, Gooden and Musser, p. 56. Szemlencséje minden állat közül a leglaposabb, fókusztávolsága így a leghosszabb, vagyis a távoli tárgyakat jobban meg tudja figyelni. A méhlepényesektől eltérően neki nincsen szemlencsét mozgató izma, vagyis nem tudja változtatni a lencse fókusztávolságát; ehelyett a lencse és a retina távolságának változtatásával állítja a látásélességét.Augee, Gooden and Musser, p. 57. Látása nem túl jó és lehetséges hogy a színeket nem is érzékeli. A fekete és fehér, illetve a függőleges és vízszintes csíkok között azonban különbséget tud tenni. Életmódjából adódóan a látás nem túl fontos számára, egy vak hangyászsün is el tud boldogulni.Augee, Gooden and Musser, pp. 58–59.
Fülei inkább az alacsony frekvenciájú hangokra érzékenyek, így jobban érzékeli a hangyák és termeszek föld alatt kiadott hangjait. Fülkagylói kicsik és szőr borítja őket, így a ragadozók nem tudnak belekapaszkodni és nem zavarnak az ásás közben (kullancsok viszont gyakran vernek tanyát mögötte).Augee, Gooden and Musser, p. 58. Belső fülének pozícióérzékelő szerve jól fejlett és a föld alatt, sötétben is orientálja az állatot testhelyzetét illetően.Augee, Gooden and Musser, p. 65. bélyegkép|A hangyászsün agya (1902-es ábrázolás) Elszarusodott felületű ormányán számos nyomás- és melegérzékelő idegsejt található.Augee, Gooden and Musser, p. 66. Az ormány végén nyálkamirigyek foglalnak helyet, amelyek elektroreceptorként működnek. A hangyászsün mintegy ezerszer érzékenyebb az elektromos terekre, mint az ember, akár 1,8 mV/cm—es teret is érzékel. Képes megtalálni és kiásni az elrejtett elemeket.Augee, Gooden and Musser, pp. 69–70.
Szaglása igen érzékeny, hogy segítsen megtalálni zsákmányát vagy társait. Agyát és központi idegrendszerét igen részletesen tanulmányozták, hogy összehasonlíthassák egyrészt a másik tojásrakóval, a kacsacsőrű emlőssel; másrészt pedig a méhlepényes emlősökkel.Augee, Gooden and Musser, pp. 44–48. A hangyászsün átlagos agytérfogata 25 ml, ami megfelel egy hasonló méretű macska agyméretének.Augee, Gooden and Musser, p. 45. Míg a kacsacsőrű emlős agyfelszíne eléggé sima, a hangyászsüné az emberéhez hasonlóan erőteljesen gyűrött és árkolt, ami jelentős idegtevékenységet sejtet. A kacsacsőrű emlőshöz képest agykérge vékonyabb, az agysejtek nagyobbak és sűrűbben, szervezettebben helyezkednek el. Az agy érzékszervi részének majdnem fele az ormány és a nyelv felől érkező szignálok feldolgozására szolgál; a szagfeldogozó rész is nagyobb, mint sok más állaténál.Augee, Gooden and Musser, p. 47.
Testméretéhez képest a hangyászsünnek van a legnagyobb frontális (homloklebenyi) agykérge: míg az embernél a teljes agykéreg 29%-át teszi, a hangyászsünnél az 50%-át.Augee, Gooden and Musser, p. 48. Ez a rész az ember esetében a logikus gondolkodás és tervezés központja, de nem tudjuk, hogy az állat mire használhatja.Augee, Gooden and Musser, pp. 48–50. A tanulási, tájékozódási és memóriatesztekben a hangyászsün kb. egy macskával vagy egy patkánnyal van egy szinten.Augee, Gooden and Musser, pp. 50–51.
Életmódja
A hangyászsünök magányosan élnek és – eltekintve attól a földbe vájt járattól, amelyben a nőstények az utódokat nevelik – nincsen állandó odújuk vagy fészkük. Nincs territóriumuk, amit védenének fajtársaiktól, hanem nagyobb területen belül (ennek mérete mérések szerint átlagosan 40-60 hektár, bár a Kenguru-szigeten 9-190 hektárt is feljegyeztek) kóborolnak. A bejárt terület nagysága némileg függ a testmérettől, de a nemek között nem találtak különbséget. Területeik átfedhetnek, nem harcolnak érte, sőt ha nem áll rendelkezésre elég búvóhely, meg is osztozhatnak rajta.Augee, Gooden and Musser, pp. 91–92.