Délkelet-Ázsia
190px|középre|Délkelet-Ázsia topográfiája
Terület km² Népesség Népsűrűség 126 fő/km² Országok 11 Területek 12 GDP 900 milliárd dollár (dollár árfolyam) 2,8 billió dollár (PPP) GDP per fő 1584 dollár 4927 dollár (PPP) Nyelvek indonéz, vietnámi, thai, tagalog, burmai, maláj, lao, khmer, tetum, mandarin, tamil, angol, portugál, jávai, szundanéz, tagalog, szebuano, madura, kantoni, min, tajvai és mások Időzónák UTC +9:00 (Indonesia) to UTC +5:30 (Andaman and Nicobar Islands) Legnagyobb városok JakartaManilaBangkokHo Si Minh-városKuala LumpurSzingapúrHanoiBandungJangon Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.
Délkelet-Ázsia két földrajzi egységből áll: a szárazföldből (Indokínai-félsziget) és az attól keletre, délkeletre fekvő szigetekből (maláj szigetvilág). Az indokínai részen fekszik Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám. Ezek lakossága főleg tai és ausztroázsiai nyelvet beszélő népekből áll; vallásuk javarészt a buddhizmus, amit a konfucianizmus követ.
A tengeri rész országai: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek és Szingapúr. Ezen a területen főként ausztronéz emberek élnek, akiknek vallása elsősorban az iszlám, amit a kereszténység követ.
Beosztás Politikai Délkelet-Ázsia alatt általában a következő országokat értik; bár néhány kontextusban a területet lehet bővebben vagy szűkebben is értelmezni.
A fenti országok mind tagjai az ASEAN-nak, kivéve Kelet-Timort (még csak jelölt).
A terület és Dél-Ázsia egyes részeinek korábbi elnevezése Kelet-India volt.
Bár politikailag Ausztrália külső területei, kulturálisan Délkelet-Ázsiához tartozik a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is.
Az Andamán- és Nikobár-szigetek politikailag Indiához, földrajzilag Délkelet-Ázsiához tartoznak.
A Dél-kínai tenger szigeteinek (Paracel Islands, Macclesfield Islands, Scarborough Shoal és a Spratly-szigetek) hovatartozása körül vita folyik a Kínai Népköztársaság és a délkelet-ázsiai országok között.
Bár Nyugat-Pápua politikailag Dél-Ázsia (mivel Indonézia része) földrajzilag gyakran mégis Óceánia részeként említik.
Földrajzi 285px|thumb|right|Délkelet-Ázsia elhelyezkedése thumb|A Srivijaya építészeti stílus
Délkelet-Ázsia két részre oszlik: szárazföldi Délkelet-Ázsia (vagy Indokína) tengeri Délkelet-Ázsia vagy maláj szigetcsoport (Nusantara).
A szárazföldi Délkelet-Ázsia:
Kambodzsa Hajnan szigete A Naf folyó szigetei Laosz Mianmar Thaiföld Vietnám
A tengeri Délkelet-Ázsia: Ashmore- és Cartier-szigetek Andamán- és Nikobár-szigetek Brunei Karácsony-sziget Kókusz (Keeling)-szigetek Kelet-Timor Indonézia Malajzia Lan-sziget Fülöp-szigetek Szingapúr
A Dél-kínai tenger szigetei: Macclesfield szigetek Paracel szigetek Pratas szigetek Scarborough Shoal Spratly-szigetek
Malajzia területének két legfontosabb részét a Dél-kínai-tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi felén. Borneó a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.
Indonézia és Kelet-Timor keleti részei (a Wallace-vonaltól keletre) már Óceániához tartoznak.
Az országok főbb adatai Állam Terület (km²) Outlook Database, October 2016 Népesség (2016)United Nations Department of Economic and Social Affairs Népsűrűség (fő/km²) GDP (nominális), USD (2016) GDP (PPP) USD / fő(2016) HDI (2016)Global 2016 Human Development Report Overview – English |date=2017|publisher=United Nations Development Programme (UNDP)|location=New York|pages=22–24|url=http://hdr.undp.org/sites/default/files/HDR2016_EN_Overview_Web.pdf|accessdate=22 March 2017 Főváros 5765 78 10,458,000,000 $76,884 0.865 Bandar Seri Begawan 85 19,368,000,000 $3,737 0.563 Phnompen 75 2,501,000,000 $4,187 0.605 Dili 132 940,953,000,000 $11,720 0.689 Jakarta 30 13,761,000,000 $5,710 0.586 Vientián 91 302,748,000,000 $27,267 0.789 Kuala Lumpur, Putrajaya 98 68,277,000,000 $5,832 0.556 Nepjida 338 311,687,000,000 $7,728 0.682 Manila 724 7671 296,642,000,000 $90,151 0.925 Szingapúr (városállam) 127 390,592,000,000 $16,888 0.740 Bangkok 279 200,493,000,000 $6,429 0.683 Hanoi
Története Solheim et al. kimutatták a Nusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnámtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.Solheim, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273-284(12)
Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban az Ausztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülük Madagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra, Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages,
Az Indiai-óceán áthajózásával a malájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.
A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.
Kínai kereskedelem A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogy Bruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.
A kínai császár egy hercegnőt, Hang Li Po-t 500 fős kíséretével Malakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épült), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. A Malaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a portugál író, Duarte Barbosa 1500 körül feljegyezte: "Malaka ura rajta tartja kezét Velence torkán".
Gyarmatosítás thumb|150px|right|A Malaka-szoros (a térképen sötétkékkel jelölt terület)
Az európai nagyhatalmak a 15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigeteket és Malakát hódították meg.
Az európai felfedezők nyugati és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak, és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.
Az európaiak érkezésével jelentek meg az első keresztény misszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Európa kultúráját, tudományát és technológiáját is terjesztették.
Legújabb kor A délkelet-ázsiai nemzetek a regionális ASEAN szervezeten keresztül próbálják megvalósítani a regionális együttműködést és integrációt.
Azonban ezeket a törekvéseket az egyes országok közötti, illetve nemegyszer külső országokat is érintő területi viták akadályozzák, nehezítik.
Földrajza
Geológiai viszonylatban a Maláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például a Mount Kinabalu Malajziában (magassága 4101 méter) és a Puncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).
Éghajlat Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. A monszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége az Amazonas-medence esőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.
Környezet
right|thumbnail|Mount Kinabalu thumb|right|Házi vízibivaly
Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos: Borneó és Szumátra szigetén él az orangután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd is.
A vad és háziasított formában egyaránt megtalálható vízibivaly Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. A kancsil kisméretű szarvasféle, elsősorban Szumátra, Borneó és Palavan szigeten él.
Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán az ausztrálázsiai növény- és állatvilág egyedei élnek. A Jáva, Borneó és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.
A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él.
A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.
Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.
Gazdaság thumb|Jakarta üzleti központja thumb|left|Szingapúr belvárosa. Kis mérete ellenére a városállam jelentős gazdasági súlyt képvisel a térségben és egyben a világban is
A térségben igen jelentős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett a mikroprocesszor-gyártás is.
Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. A Rjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosítássá vált - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.
thumb|right|300px|Kuala Lumpur felhőkarcolói
A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Hongkong és Szingapúr gazdaságai. Fejlődő országnak számít Vietnám, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Legkevésbé fejlett országnak minősül Kelet-Timor, Mianmar, Laosz és Kambodzsa. Vietnám jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malajzia gazdaságában.
A térség gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a turizmus is, amely fontos tényező az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez.Background overview of The National Seminar on Sustainable Tourism Resource Management , Phnom Penh, June 9–10, 2003. Az 1990-es évektől kezdve a térség összes országa jelentős erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztése érdekében.Hitchcock, Michael, et al. Tourism in South-East Asia. New York: Routledge, 1993 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.WDI Online
A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma,What is the G-20 , www.g20.org. Hozzáférés ideje: 2009-10-6. 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.
Népesség