Zsalozovits Józsefné Doletskó Teréz, névváltozatok: Dolecskó, Doleskó, Talitska, beceneve: Rézi néni (Szeged, 1818. szeptember 1. (keresztelés)Szeged-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1818. év.Ő és testvérei 1820 előtt végig tévesen lettek Talitska néven bejegyezve téves bemondás alapján, ezt 1812. máj. 19-én Szeged-Rókusvárosban született Ferenc nevű testvérénél utólag, 1940-ben okmányok alapján kiigazították. – Szeged, 1883. szeptember 29.)Szeged-belvárosi r.k. halotti anyakönyv, 334/1883. folyószám. szakácsnő, szakácskönyvíró.
Életrajza Doletskó János és Nicht (Nikt) Éva leányaként született. 1850—1879 között Szegeden élt,Délmagyarország, 1931. január 4. / 3. szám, 7. old. a piaristák szakácsnője volt.A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006) Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai. Kisbán Eszter: Borsodi madárka, szatmári cinke. Jelképes „magyar”, regionális és kistáji ételek a régiségben és a jelenkorban. 634. old. 1872-ben Ferenc József szegedi látogatása alkalmával az udvari konyhán közreműködött.Bácskai-Horváth Hajnalka: Mézeskalács a piaristák konyhájából pkk.piarista.hu Férje, Zsalosovits József algyői származású volt, városi adóvégrehajtóként dolgozott. 1856. május 26-án kötöttek házasságot a szeged-belvárosi plébánián, a vőlegény és a menyasszony is 34 éves volt ekkor.Szeged-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 55/1856. folyószám.
Életében egyetlen kötete jelent meg: Szegedi szakácskönyv címen Szegeden, 1876-ban. A könyv 2. kiadása 1878-ban, 3. kiadása 1882-ben 4. bővített kiadása, Szegeden, 1886-ban; összesen kelt el belőle. 1882-ben németül is megjelent (Szegediner Kochbuch). A 484 számozott oldalt tartalmazó, ezernél több ételkészítési utasítással ellátott szakácskönyv huszonegy fejezetet tartalmaz. Nagy sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy tartalmazza a millenniumi magyar gasztronómia „minden gyöngyszemét”, kezdve a levestől a süteményig, fagylalttól az "ecetbe csinált gyümölcs és zöldség”-ig, ezeken túl pedig még gyakorlati tanácsokat is nyújt a húsok szeleteléséről, az ünnepi asztal megterítéséről, valamint komplett étlapokat is ajánl minden alkalomra. Az 1876-ban megjelent szakácskönyv első kiadása Szegeden jelent meg. A szakácskönyv óriási sikerére jellemző, hogy 1890-ben már az ötödik kiadásnál tartott, 1926-re pedig már összesen tizenhat kiadást ért meg. A királyné is kapott egy díszpéldányt és szerzőjének 50 forintot küldött a főudvarmesteri hivatal által.Fővárosi Lapok 1876. október 13. / 235. szám
Hatvankétéves korában, 1883. szeptember 29-én hunyt el Szegeden, 30-án helyezték örök nyugalomra.
Kultúr- és gasztronómiai történeti érdekessége A szakácskönyv nyolcadik szakaszában, a 161-162. oldalon, az 507. receptként, először találjuk meg leírva a halászlé receptjét.
Munkái Szegedi szakácskönyv. Szeged, 1876 (2. kiadás: Szeged, 1878., 3. kiadása 1882., 4. bővített kiadás: Szeged, 1886)
Jegyzetek
Források
Doletskó Teréz. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 10.)
További információk
Múltidéző, avagy barangolás a boldog békeidők magyar receptjeiben Mindmegette.hu
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar szakácsok, mesterszakácsok Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1883-ban elhunyt személyek Kategória:Szegediek