Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása Az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, a Falkland-szigeteken, Dél-Afrikában, Új-Zélandon és a környező szigeteken költenek.
Alfajai és rokonsága Az aranytollú pingvin alfajszámának a pontos meghatározása igen bonyolult. Korábban és még egyesek szerint három alfaj létezik, az E. moseleyi-t is annak tekintik; míg mások szerint a korábbi három alfaj 3 különböző fajt képez.Eudyptes chrysocome , IUCN
Eudyptes chrysocome chrysocome – Argentína és Chile déli részének környékén található szigeteken valamint a Falkland-szigeteken költ Eudyptes chrysocome filholi Hutton, 1878 – a francia déli területek részét képező Kerguelen-szigetek és a Crozet-szigetek, valamint a Macquarie-sziget és az Auckland-szigetek területén költ. Habár genetikailag különböző, még mindig az aranytollú pingvin alfajának tekintik.
Az Eudyptes moseleyit korábban az aranytollú pingvin alfajának vélték, Eudyptes chrysocome moseleyi név alatt – a madár az Atlanti-óceán déli részén levő Tristan da Cunha és a Gough-szigetek területén költ.
Az E. moseleyi és a másik két pingvin között egy melegebb áramlat folyik, melyet a madarak általában elkerülnek. Az aranytollú pingvin közeli rokonságban áll a bóbitás pingvinnel (Eudyptes chrysolophus) és a Royal-pingvinnel (Eudyptes schlegeli); az utóbbi rendszertani besorolása sem egyértelmű, hiszen vannak ornitológusok, akik a bóbitás pingvin színváltozatának tekintik.
1987-1988 között az Australian National Antarctic Research Expedition a Heard- és Marion-szigeten 3 darab aranytollú-bóbitás pingvin hibridet fedeztek fel.
Megjelenése Magassága 52 centiméter, testtömege 3 kilogramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre.
Életmódja Csontos halallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. A madár 15–20 évig él.
Szaporodása Az ivarérettséget legkorábban 6 éves korban éri el. A költési időszak július és november között van. Sziklás helyeken fészkelnek. A fészekalj 2 kékesfehér tojásból áll, de általában csak az egyik fióka marad életben. A tojásokon 35 napig, mindkét szülő felváltva kotlik.
Védettsége A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Jelenleg még több millió példány él belőlük, de a halászat és a globális felmelegedés miatt számuk drasztikusan csökken.
2002-ben 298 000 költőpár aranytollú pingvin élt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re csökkent, ami 30%-os fogyás. 1932-ben még más félmillió pingvinpárt számoltak össze, ehhez képest már 85%-kal vannak kevesebben.
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Magyarországon csak a Nyíregyházi Állatparkban látható.
Képek
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk Képek az interneten a fajról Videó a fajról Képek és videók az aranytollú pingvinről Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis 3(1780) p. 133,135 Icon.Anim. (1784) plate 49 ARKive - images and movies of the rockhopper penguin, Eudyptes chrysocome 70South: Info on rockhopper penguins Rockhopper penguins from the International Penguin Conservation website
Kategória:Eudyptes Kategória:Madárfajok Kategória:Az Antarktisz madarai Kategória:Argentína madarai Kategória:Chile madarai Kategória:Új-Zéland madarai Kategória:A Falkland-szigetek madarai Kategória:A Dél-afrikai Köztársaság madarai Kategória:Az Atlanti-óceán madarai Kategória:A Csendes-óceán madarai Kategória:Az Indiai-óceán madarai