bélyegkép|A szerb ortodox templom Bijelo Brdo (magyarul, régiesen Bieloberdó, szerbül Бијело Брдо) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében. Közigazgatásilag Erdőd község (járás) (horvátul općina) része.
Fekvése Bijelo Brdo Kelet-Szlavóniában, a Dráva folyó Stara Drava nevű holtágának partján fekszik, Eszéktől 15 kilométerre keletre, a 213-as főút mentén. Tengerszint feletti magassága 93 méter.
A faluhoz a következő lakott települések tartoznak:
Mala Klisa Kestenjački rit Vrtlog Bijelo Brdo Planina
Népesség Bijelo Brdo mintegy 720 háztartásában 2 119 lakos él. A falu területe 36,64 km², a népsűrűség 58 fő/km².
Története Bijelo Brdo a történelem előtt is lakott hely volt. A Bijelo Brdo-kultúra a faluról, pontosabban a két közelben lévő, kora középkori nekropoliszról, és a feltárt szláv és magyar leletekről kapta elnevezését.
Bijelo Brdóba 1540-ben a Felső-Drina-vidékről és a Lim völgyéből való szerbek érkeztek. A török hódoltság idején a falu lakosai egy időben Boszniába menekültek, majd visszatérésük után mintegy tíz évig a Kopácsi-rét mocsaraiban rejtőztek, ahol fatemplomot is építettek. Az 1690-ben kezdődő szerb vándorlás idején a csaknem teljesen elhagyatott, akkor még Trnovac nevet viselő faluba szerbek költöztek. 1706-ban 63 háztartás volt a faluban, amely a dályai uradalom része lett.
Gazdaság A falu gazdaságában megtalálható ágak a földművelés, szőlőtermesztés, állattenyésztés, takarmány-előállítás, tésztagyártás, vendéglátóipar, kávépörkölés és a kisipar.
Nevezetességei A Szent Miklós nevét viselő ortodox templomotÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1621. 1764 és 1809 között építették barokk stílusban. A horvátországi háború (1991–1995) alatt megsérült, 1996-ban újították fel. Az egyhajós, félköríves apszissal és a főhomlokzat előtti karcsú harangtoronnyal rendelkező épület téglából épült, az oromzatos tetőt cserép, míg az apszist lemez borítja. A templom hajója csehsüvegboltozatos, a boltmezőket boltövekkel tagolták, amelyek gazdagon profilozott kettős konzolokon nyugszanak. A hajót félköríves diadalív választja el a szentélytől, amely félkupolával van borítva. A falu területén végzett régészeti feltárások során fedezték fel, hogy két őskori és kora középkori temető is található itt. Az egyik a „Bajer” lelőhelyen, míg egy másik az egykori Venecija utca területén. A Bajer lelőhely nekropoliszában 66 db soros sírt találtak az Avar Kaganátus I. és II. időszaka közötti átmenet idejéből a 7. század második feléből. Közülük csak két sírban találtak az I. kaganátusra jellemző leleteket, míg az összes többi a II. kaganátus időszakából származik. Egy második temetőt is felfedeztek az egykori Venecija utcában, amelynek sírjai délnyugat-északkeleti irányban voltak tájolva, két temetkezési szinttel. Az első, mélyebben fekvő szint az őskor során vagy a bronzkorban, a második pedig a középkorban keletkezett.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3496.
Jegyzetek
Források Erdőd község honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései