bélyegkép|300px|A Szentendrei Skanzen egy részlete A tájházak vagy falumúzeumok olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős (esetleg népi műemlékeknek minősített) épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor a műhelyeket, a gazdasági épületeket vagy a kezdetlegesebb ipari létesítményeket mutatják be. A tájház az adott település közösségi helyszíneként működik, aktívan részt vesz az oktatás és a helyi hagyományos tudás élővé tételében, megőrzésében.
1949-ben az új műemléki törvény elismerte a népi építészet objektumait is műemléknek, s megkezdődött az egész országra kiterjedő műemlékkutatás. A tájházak fénykora az 1970-80-as évekre esett, ekkor alapították a legnagyobb számban szerte az egész országban. Egyes megyékben a megyei múzeumok vezetésével tájházak láncolatát alakították ki, amelyek tudományosan és muzeológiai szempontból jól megalapozottan mutatták be az adott megye népi építészetének és életmódjának sajátosságait. Máshol helyi, személyes vagy közösségi indíttatásból hoztak létre tájházakat.Kulcsár Géza fotóművész: Épített örökségünk - Magyarország népi műemlékei
Magyarországon ma közel 500 tájház található, s ezek tárgyi kulturális örökségünk jelentős számú, több tízezer emlékét őrzik. A tájházak érdekképviseletére, szakmai koordinálására alakult 2002. november 26-án a Magyarországi Tájházak Szövetsége civil szervezetként, majd 2017. áprilisában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum önálló ágazataként létrejött a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága. A magyarországi tájházhálózat az UNESCO világörökség várólistáján szerepel.
Története A tájházak rendszerének kialakulása A tájházak előzményei Magyarországon csak az 1930-as években jelentek meg. A harmincas évek második fele, a második világháború, valamint 50-es évek sem kedveztek a tájházi gondolat kiteljesedésének. Az 1949-es műemléki törvény definiálta a népi műemlék fogalmát és ebben az évben a múzeumokról is megszületett a törvény. Megalakult az Országos Műemléki Felügyelőség, megkezdődtek a nagyarányú épületfelmérések, elkészült az országos műemlékjegyzék. 1962-ben létrejött megyei múzeumi hálózat biztosítja a helyben megőrzött népi építészeti hagyomány építészeti szempontból legértékesebbnek ítélt, tájháznak kiválasztott darabjai berendezéséhez. 1974-ben minisztertanácsi határozatra 30 millió Ft-os összeget a helyben megőrzött illetőleg állami tulajdonba vett emlékek felújítására, tájházak, falumúzeumok, emlékházak, szabadtéri múzeumokká alakításának céljaira.
1962-ben nyíltak meg a megyei múzeumok támogatásával létrejött első tájházak. Szaporodásuk az 1970-es évekre tehető, amikortól is létrejött a tájházak hazai hálózata. Az 1980-as év végéig közel 100 épületet, azaz portát hoztak létre, különösen Pest, Veszprém, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj Zemplén megyében tette lehetővé a népi építészet reprezentáns darabjainak megőrzését.
A tájház a megnyitás után többnyire csak kiállítóhelyként működött, s gyakran a megbízott gondnok személyétől függött, hogy az épület és tartozékai meddig voltak alkalmasak a bemutatásra. A tájháznak nem voltak saját rendezvényei, így a helyi érdeklődés csökkent irántuk, s sok esetben az éves látogatottság nem érte el a 100 főt sem.
Tájházak a rendszerváltás után
Az önkormányzati törvény gyökeresen átalakította a múzeumok tulajdonosi és működtetői viszonyait. A tájházakat ez úgy érintette, hogy átkerültek a helyi önkormányzat birtokába, s ezzel a múzeumok szakmai felügyelete is megszűnt. 1997-ben a tájházakat a kiállítóhely kategóriába sorolta, ami napjainkra megnehezíti a gyűjtemények gyarapítási lehetőségét. Az 1990-es évekre a múzeumok szakfelügyeleti rendszere elsorvadt. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, amely minisztériumi támogatás nélkül fenntartotta és saját munkatársai segítségével a tájházak évenkénti látogatását.
A tájházak, az épített és a tárgyi örökség A tájház és az épített örökség szoros kapcsolatban annak egymással. Ezen épületek általában építészeti értékkel bírnak, vagy műemlékek. A helyi önkormányzatok általában helyi védelmet biztosítanak részükre. Fontosak a mai törekvések, hogy a faluban élet legyen, ne csak a konzervált világot, hanem a falu mai valóságában átélni a 21. századi falu világát is (lásd Ófalu-Hollókő védett falurésze példáját). A tájház és a tárgyi örökség megőrzése együttesen szükséges. A tájház a benne lévő berendezés, a szellemi tudás, a nem tárgyi örökség, amit közvetíteni tudunk. Ugyanakkor a berendezésnek, mindig az adott településre jellemző időkeresztmetszetben a közösség, a közösség egy meghatározott társadalmi rétegét kell megjelenítenie. Úgy kell megőrizni az épületeket és a tárgyi örökséget, hogy közben élővé tegyük azt.
Tájháztalálkozók A tájházakkal foglalkozó szakemberek rendszeres éves szakmai tanácskozásokon cserélik ki tapasztalataikat. Regionális Tájház Találkozó - Őcsény 2007. Északkelet-magyarországi Regionális Tájház-találkozó - Mezőkövesd 2009. Német Nemzetiségi Tájházak 4. Országos Találkozója - Ófalu 2010. Dél-alföldi Regionális Tájház találkozó - Szarvas 2010. Első Nyugat-dunántúli Tájház találkozó - Szombathely 2011. IX. Országos Tájháztalálkozó - Fertőd – Fertőszéplak 2011.
Magyarországi tájházak listája
Baranya vármegye Hidas – Hidasi Tájház Hosszúhetény - Tájház Kásád – Sokác Tájház Magyarlukafa – Tájház Mecseknádasd – Német Nemzetiségi Tájház Nagydobsza – Tájház, Talpasház Nagytótfalu – Iskolamúzeum és Tájház Orfű – Tájház Ófalu – Német Nemzetiségi Tájház Siklós – Parasztház Szentlászló – Tájház Zengővárkony – Tájház Szaporca - Tájház
Bács-Kiskun vármegye Baja – Szentistván – Bunyevác Tájház Balotaszállás – Tájház Császártöltés – Sváb Tájház Dunaegyháza – Tájház Kalocsa – Népművészeti Tájház Kiskőrös – Szlovák Tájház Kiskunhalas – Tájház Kiskunmajsa – Kenyérsütőház, Tájház Kunfehértó – Tájház Madaras – Tájház Kerekegyháza – Rendek Tanyamúzeum Szabadszállás – Tájház
Békés vármegye Szlovák Tájház – Szarvas Békésszentandrási Néprajzi Gyűjtemény - Békésszentandrás Endrődi Tájház – Gyomaendrőd Békési Tájház – Békés Román Tájház – Kétegyháza Szlovák Tájház – Békéscsaba Szlovák Tájház – Tótkomlós Német tájház – Elek Román tájház – Elek Cigány tájház – Elek
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bélyegkép|250px|Szomolya, tájház Cigándi Falumúzeum - Cigánd bélyegkép|250px|Tard, tájház Matyó Hadas Városrész – Mezőkövesd Duber István Pista Bácsi Tájháza – Szögliget Huszita-ház – Gönc Sváb tájház – Hercegkút Tájház – Tájtörténeti kiállítás – Boldogkőváralja Ruszin Tájház – Komlóska Oszlai-Tájház – Cserépfalu Tájház – Bodrogkisfalud Tájház – Prügy Tájház – Taktaszada Matyó Tájház – Tard Füzéri Tájház – Füzér Mezőcsáti Tájház – Mezőcsát Borsodi Tájház – Edelény Német Nemzetiségi Tájház – Rátka Ónod Tájház – Ónod Tájház – Taktaharkány Barlanglakás Tájház – Cserépváralja Dél-Borsodi Tájház – Mezőcsát Jókai Mór Emlékszoba és Tájház – Tardona Jósvafői Tájház – Jósvafő Répáshutai Tájház – Répáshuta Tájház és Könyvtár – Arló Szlovák Tájház – Vágáshuta Szlovák Tájház – Háromhuta Tájház – Helytörténeti Gyűjtemény – Sajóvelezd Tájház – Szentistván Tájház – Sály Tájház – Csobád Tájház – Tiszalúc Tájház – barlanglakás – Szomolya Tájház – Megyaszó Tájház – Sajószentpéter Tájház – Bogács Tájház – Ricse Tájház - Erdőbénye Tájház - Arnót
Csongrád-Csanád vármegye Csongrádi Tájház – Csongrád Hagymás ház – Makó Falumúzeum – Szegvár Tájház – Algyő Tájház - Hódmezővásárhely Tájház - Csanádpalota Tájház - Baks
Fejér vármegye Sárréti Tájház – Füle Tabajdi faluház Cecei Tájház – Cece Tájház – Sárbogárd Tájház – Középbogárd Mezőföldi Tájház -Dég
Győr-Moson-Sopron vármegye
Tájház – Tényő Horvát Tájház – Kópháza Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény, Tájház – Dör Tájház – Hövej Kiss Ferenc Emlékház – Szilsárkány Tájház és szabadtéri múzeum – Táp Porpáczy Aladár ÁMK – Fertőszéplaki Tájházak – Fertőszéplak Tájház – Sarród Tájház, pincesor – Gyarmat Tájház – Csapod Tájház – Újkér Tájház – Győrújbarát Tájház – Felpéc
Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi Múzeum és Tájház Semsei Andor Múzeum – Balmazújváros Tímárház – Debrecen Hajdúdorogi Tájház – Hajdúdorog Hajdúnánási Tájház (Hajdú Ház és Kovácsműhely) – Hajdúnánás Tájház – Létavértes Bánki Tájház – Debrecen Tájház – Bakonszeg Tájház – Csökmő Tájház – Nyíradony Tájház – Szentpéterszeg - "Vert falú, zsellérház" Tájház – Pocsaj Tájház – Nagyrábé Tájház – Furta Tájház – Hosszúpályi Tájház – Kismarja Tájház – Derecske Tájház – Monostorpályi Tájház – Csökmő Zsellérház – Tiszacsege Falumúzeum Nyírmártonfalva Tájház és Falumúzeum — Konyár
Heves vármegye 250px|bélyegkép|Tájház (Gazdaház), Noszvaj Tájház – Domoszló Népművészeti Tájház – Recsk Abasári Kapásház A Szihalmi Népi Kultúra Értékeit Bemutató Tájház – Szihalom Palóc tájház – Mátraderecske Tájház – Markaz Tájház – Kisköre Tájház – Boldog Tájház – Egercsehi Tájház – Mátraszentimre Tájház – Lőrinci Tájház – Mátraballa Tájház – Gyöngyöspata Tájház (Gazdaház) – Noszvaj Tájház – Markaz Tájház - Kerecsend
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Nyúzó Gáspár Fazekasház – Tiszafüred Nagykunsági Tájház – Karcag Kántor Sándor Fazekasház – Karcag Tabáni Tájház – Szolnok Kossuth Tájház – Kunmadaras Peresi Tájház – Mezőtúr Tájház – Nagyiván Tájház – Jásztelek Tájház – Nagykörű Tájház – Alattyán Tájház – Tiszabura Tájház – Kisújszállás
Komárom-Esztergom vármegye Szlovák Tájház – Vértesszőlős Szlovák Tájház- Pilisszentlélek (Esztergom) Szlovák Tájház – Oroszlány Német Nemzetiségi Tájház – Dorog
Nógrád vármegye
Szlovák Nemzetiségi Tájház – Bánk Palóc Múzeum – Balassagyarmat Tájház – Dejtár Tájház – Terény Tájház – Karancslapujtő Tájház – Kisterenye Palóc Tájház – Bátonyterenye Tájház – Kétbodony Tájház – Vanyarc Tájház – Kazár Tájház - Hollókő Falumúzeum Hollókőn
Pest vármegye bélyegkép|250px|Szerb porta, néprajzi gyűjtemény, Pomáz Tájház – Kiskunlacháza Ócsai Tájház – Ócsa Tájház – Szada Tájház – Bernecebaráti Tájház – Vámosmikola Tájház – Nagybörzsöny Tájház – Diósd Gyömrői Tájház – Gyömrő Nagykátai Tájház – Nagykáta Tájház – Kemence Tájház – Pilisvörösvár Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szerb porta, néprajzi gyűjtemény, Pomáz Néprajzi Ház, Dány
Somogy vármegye Zamárdi Tájház – Zamárdi Horvát Nemzetiségi Tájház – Lakócsa Karádi Tájház – Karád Népművészeti Tájház – Buzsák Sváb Tájház – Szulok Tájház – Balatonszentgyörgy Tájház – Lábod Tájház – Vörs Vilma-ház – Somogyszob
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Szatmárcsekei Tájház – Szatmárcseke Tájház – Záhony Beregdaróc Tájház – Beregdaróc Bemutatóhely, Tájház – Fehérgyarmat Tájház – Tarpa Tájház – Kölcse Tájház – Csaroda Tájház – Tiszaeszlár
Tolna vármegye Tájház és halászház – Báta Német Nemzetiségi Tájház – Gyönk Tájház - Őcsény Sárközi Tájház – Decs Bátaszéki Tájház – Bátaszék Kaposmenti Tájház – Szakály Sióagárdi Tájház – Sióagárd Német Nemzetiségi Tájház – Nagymányok Német Nemzetiségi Tájház – Hőgyész Székely Tájház – Izmény
Vas vármegye Hegyhátszentpéteri Tájház – Hegyhátszentpéter Fazekasház – Magyarszombatfa
Veszprém vármegye bélyegkép|250px|A bakonybéli tájház Német Nemzetiségi Tájház – Városlőd Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház – Várpalota Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tájház – Bakonybél Tájház – Szentgál Tájház – Paloznak Kenesei Tájház – Balatonkenese Tájház – Kékkút Tájház – Magyarpolány Taposó kút – Somlóvásárhely Tájház és Galéria – Zánka
Zala vármegye Lakóház – Baglad Tájház – Galambok Tájház – Zalalövő Tájház- Zalaegerszeg
Jegyzetek
Források Bereczki Ibolya: Tájházak szerepe a helyi értékek megőrzésében és közreadásában Falusi turizmus 2010/2 25 - 29. o.
Külső hivatkozások Magyarországi Tájházak Szövetsége Népi építészet.lap.hu - linkgyűjtemény Tájház.lap.hu - linkgyűjtemény A Magyar Tájházak Honlapja Tájházak a Facebookon
Kategória:Néprajz Kategória:Tájházak Kategória:Magyarország javasolt világörökségi helyszínei