Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893. november 4. – Kolozsvár, 1950. április 14.)Születési és halálozási dátuma a sírján is szerepel, de ott születési dátumként 1893. november 5. van. magyar festőművész.
Élete, munkássága Kolozsvárott érettségizett 1911-ben, majd a budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol építészetet tanult. Az első világháborúban olasz hadifogságba került, és csak 1919-ben térhetett haza. 1921-ben Nagybányára ment, és az ottani művésztelepen Thorma János és Réti István tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott.
A kolozsvári képzőművészek törzsasztala a New York Kávéházban az 1920-as évek fontos találkozási helye volt. Sok művész, köztük Gaál Gábor, Kibédi Sándor, Neumann Jenő huga, Fekete Tivadar portréját itt készítette el Szolnay. A New York asztalánál fogalmazták meg a kolozsvároi művészek a Kolozsvári Szalon létrehozására felhívásukat. A felhívás alárírói Alex Popp, Ács Ferenc, Catul Bogdan, Tassy Demian, Romul Ladea, Rengler Nicolae, Szolnay Sándor, Widman Walter és Emil Cornea voltak. A kiállítás 1930. november 30-án nyilt meg a Mezőgazdasági Bank főtéri épületében.E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor Kriterion, Budarest, 1974 - 27.old
1933 júliusában Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő művészeti szabadiskolát alapítanak. Szolnay festészetet, Szervátiusz szobrászatot tanít. A Minerva nyomda a szabadiskola rendelkezésére bocsátja a Brassai utcai épületében levő tágas manzárdhelyiséget. A két évig fennállt szabadiskola növendékei közül Balázs Péter festő és Nicolae Grigorescu műtörténet professzor tették ismertté a nevüket.E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor Kriterion, Budarest, 1974 – 45.old.
Az 1930-as években több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. A bécsi döntést követően Székelykeresztúrra menekült, ahol az Elekes családnál lakott a Fő utcán. A család kertjéről, a kert alatt folyó Küküllő patakról és a környékről festett képeket. Itt festette a Szalmakalapos önarckép és a Virágzó gyümölcsöskert című képeket. A virágzó gyümölcsös csupa mozgás, tavaszi ritmus. Színekben végtelenül egyszerű, hajszál választja el attól, hogy a friss zöldek nyersek, a zöld-rózsaszín akkordok édeskések legyenek. A félkörben összehajló ágak a tócsákkal szaggatott füvön tavaszi lendületet és örömöt fejeznek ki.
Stílusa A nagybányaiak mellett Paul Cezanne művészete volt rá legnagyobb hatással, mintegy a posztimpresszionizmus jegyében alakította ki sajátos formavilágát. Képeinek témája főként az erdélyi táj és az erdélyi emberek. Technikája a kezdeti vastagon kezelt olajfelületektől mindinkább a fényekkel átitatott, szinte vízfestményszerű festékfelrakás felé fordult.
Munkái (válogatás) Festmények Nagybányai gyümölcsös kert (1923) https://www.kieselbach.hu/alkotas/nagybanyai-gyumolcsos-kert-1923 Hozzáférés: 2023.03.22 Kaszálók napraforgós tájban (1923-1924, olaj, vászon) Csíksomlyói táj (1925, olaj, vászon) Barátkámzsás önarckép (1925, olaj, vászon) Naplemente (1926, pasztell) Kilátás az ablakból (1926, olaj, vászon) Gaál Gábor arcképe (1930, olaj, vászon) Kibédi Sándor arcképe (1930, olaj, vászon) Neumann Mária arcképe (1930, olaj, vászon) Napraforgós önarckép (1932, olaj, vászon) Csíkos sapkás önarckép (1932, olaj, vászon) Fotelban ülő nő (Bálint Zoltánné arcképe) (1931, olaj, vászon) Pista bácsi, a pereces (1933, olaj, vászon) Tamási Áron arcképe (1932, olaj, vászon) Kováts József arcképe (1934, olaj, vászon) Lombjavesztett sétány (1936, olaj, vászon) Kolozsvári templomtornyok (1934, pasztell) Tulipánok (1937, olaj, vászon) Enyedi utca (1937, olaj, vászon) Alvó gyermekek (1937, olaj, vászon) Virágcsokor kék háttérrel (1938, olaj, furnérlemez) Ősz a Küküllő völgyében (Tó a hegyek között) (1938-1939, olaj, vászon) Virág és gyümölcs (1939, olaj, vászon) Városszéle télen (1939, olaj, vászon) A vártemplom felé, tavasszal (1939, olaj, vászon) Park templommal (1939, olaj, vászon)Szolnay Sándor - Park templommal, 1939 https://www.youtube.com/watch?v=-Gm0_5kIUn8 Hozzáférés: 2024.04.16 Segesvári tavasz (1940, olaj, vászon) Szalmakalapos önarckép (1940, olaj, vászon)Simon Elek tulajdona (1974) Krizantémek fekete csikos szőttessel (1941, olaj, furnirlemez)Kemény Jánosné tulajdona (1974) Virágzó gyümölcsöskert (1941, olaj, vászon) Hóolvadás (1943, 67x62 cm, olaj, falemezhttps://www.kieselbach.hu/alkotas/hoolvadas-erdely-1943" rel="noreferrer nofollow">www.kieselbach.hu/alkotas/hoolvadas-erdely-1943 Hozzáférés: 2021.01.19 Szeptember (Szamos-part) (1943, olaj, furnirlemez) Téli fasor (1943, olaj, vászon) Őszi napsütés (1944, olaj, furnirlemez) Önarckép az ablakban (1946, olaj, furnirlemez) Téli napsütés (1946, olaj, furnirlemez) Fenyők a hóban (1946, olaj, vászon) Zúzmara (1946, olaj, fúrnirlemez) Szobabelső (1949, olaj, furnirlemez) Önarckép (1949, olaj, furnirlemez) Gyermekek a fűben (1947, olaj, fa) Sárga lombú fák (1945, olaj, furnirlemez) Koratavasz (1950, olaj, furnirlemez) Hóolvadás (Erdély) 1943 https://www.kieselbach.hu/muvesz/szolnay-sandor_1064
Rajzok Tábori levelezőlap a frontról (1916, ceruzarajz) Tábori levelezőlap a frontról (1916, ceruzarajz) Plakát első kiállításán (1923) Fekvő akt (1923, olaj, vászon) Géptanulmány (1929, olaj, vászon) Plakát az Erdélyi Képzőművészek Kiállítására (1930) Plakát (1930) Plakát (1933) Az Őszi napsütés erővonalai A Csíksomlyói táj erővonalai A virágzó gyümölcsös erővonalai A városszéle télen erővonalai Illusztrációk Méliusz József Sors és jelkép című könyvéhez
Könyvei A világ legvégén, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973 Erdély színei Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2010Erdély színei, ahogyan Szolnay Sándor látta Hozzáférés: 2024. április 19.
Társasági tagság Nagybányai Festők Társasága Barabás Miklós Céh
Emlékezete thumb|Sírja a Házsongárdi temetőben Róla nevezték el az EMKE egyik díját. Fennmaradt róla egy anekdota, melyet Orbán János: Székelykeresztúr története című munkájában írt meg (366. old.)
Jegyzetek
Források
László Emőke: Szolnay Sándor (Művészet, 1968. 12. sz.) E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor. Bukarest, 1974. (Ser. Művészeti kismonográfiák) Piktorok városa Nagybánya. (Nagybányai festők). Szerkesztő-rendező: Nagy T. Katalin. Budapest : Duna Televízió, 1997. (Duna TV Videotár) Szolnay Sándor — Erdély színei – szerkesztette Sümegi György Komp-Press Kiadó, Korunk, Kolozsvár, 2010. Murádin Jenő: Szolnay Sándor és Popp Aurél 1936-os levelezéséből. Utunk, 1969. 3. Szolnay Sándor: A világ legvégén. Válogatott levelek és írások. Az összekötő szöveget és a jegyzeteket írta Banner Zoltán. Kolozsvár, 1973
További információk
Szolnay Sándor, artportal.hu Sümegi György: „Küzdünk az ábrázolás igazságáért” Online elérés Hozzáférés: 2021.01.18
Kategória:Romániai magyar festők Kategória:Tájképfestők Kategória:Portréfestők Kategória:Kolozsváriak Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:A Barabás Miklós Céh tagjai Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek