A Tveri terület (oroszul Тверская область [Tverszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység. A Központi szövetségi körzethez tartozik. Székhelye Tver, 176 km-re északnyugatra Moszkvától. Lakossága 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km².
Földrajz Az európai országrész északnyugati vidékén fekszik. Területe 84 100 km², ezzel a Központi szövetségi körzet legnagyobb régiója. Területe Magyarország területének csaknem 90%-a, lakossága azonban jóval kevesebb, mint Budapesté.
Északon a Vologdai, keleten a Jaroszlavli, délkeleten a Moszkvai, délen a Szmolenszki, délnyugaton a Pszkovi, nyugaton és északnyugaton a Novgorodi terület határolja.
Domborzat, vízrajz A terület zömmel a Volga felső szakaszának medencéjében helyezkedik el. Nyugati részét a Valdaj-hátság foglalja el. Itt húzódik a Balti- és a Kaszpi-tenger vízválasztója, itt ered a két nagy folyó, a Volga és a Nyugati-Dvina. Tengerszint feletti magassága általában 200–300 m, legmagasabb pontja 343 m (a Cna folyó forrásának közelében). Délnyugaton a hátságot a Nyugati-Dvina fokozatosan kiszélesedő, lapos völgye váltja fel.
A keleti, alföldi jellegű részen folyóvölgyek, kisebb medencék (a Volgán kívül a Mologa folyó felső és középső szakasza, a Tverca folyó völgye, Visnyij Volocsok környéke) és 200–250 m magas dombok, morénahátak (Bezseck, Torzsok, Lihoszlavl városok környéke, az Iljinszkoje-hegy) váltakoznak. Délkeleten, a Volga két partja és itteni mellékfolyóinak alsó szakasza sík, alföldi vidék, legfeljebb 100–150 m-es tengerszint feletti magasságokkal.
Folyóinak többsége a Volga vízrendszeréhez tartozik. 760 10 km-nél hosszabb vízfolyása van, közülük 21 folyó itteni szakaszának hossza meghaladja a 100 km-t. Fő folyója természetesen a Volga. A Valdaj-hátságon lévő forrástól számított 685 km-es itteni szakaszán mintegy 150 kisebb-nagyobb vízfolyást vesz fel. Legnagyobb mellékfolyói balról: Szelizsarovka, Tyma, Tverca, Medvegyica, Kasinka, Mologa (Ribinszki-víztározó); :jobbról: Vazuza, Sosa, Nyerl. A Balti-tenger Rigai-öblébe torkolló Nyugati-Dvina (Daugava) szintén a Valdaj-hátságról indul útjára. 262 km-es felső szakaszán délnyugati, déli irányban folyik, legnagyobb itteni mellékfolyói a Velesza (114 km) és a Mezsa (259 km). A két nagy folyamon kívül a térség leghosszabb folyója az északi, északkeleti vizeket összegyűjtő és a Ribinszki-víztározóba szállító Mologa, legnagyobb mellékfolyója a Mogocsa. Az Ilmeny-tó medencéjéhez tartozik a Cna és a Visnyij Volocsok víztározójából kiinduló Mszta.
bélyegkép|jobbra|250px|Az Ivanykovói-víztározó részlete
A tavak vízterülete az összterület 1,4%-át alkotja, a legnagyobb tósűrűség a nyugati és északnyugati vidékeket jellemzi. A mintegy 500 jelentősebb állóvíz közül legszebb és legnagyobb a 260 km²-es Szeliger-tó, népszerű kiránduló- és üdülőhely. Egyes tavak mélysége meghaladja a 40 m-t (Doloszec, Broszno). A Volga forrásának közelében alakult ki a Felső-volgai-tóvidék, lényegében egy tórendszer, melyben a tavakat vízfolyások kötik össze egymással. A négy legnagyobb tó a Volgo (61 km²), a Vszelug, a Sztyerzs és a Peno.
Több folyón víztározót alakítottak ki. A kilenc jelentősebb víztározó közül a legnagyobbak természetesen a Volgán épültek: az Ivanykovói- (népszerű nevén: Moszkvai tenger), az Uglicsi- és a Ribinszki-víztározók. Utóbbinak csak kisebbik része, nyugati partja tartozik a Tveri területhez. A Volgán kívül Visnyij Volocsoknál a Cna folyón és délen a Vazuza folyón (nagyrészt a Szmolenszki területen) épültek jelentősebb víztározók.
Ásványkincsek A terület legfontosabb ásványkincse a tőzeg, melyből a készleteket kb. 2 milliárd tonnára becsülik. Ipari méretekben jelenleg 43 lelőhely összesen 300 000 hektárnyi területén folyik kitermelés. Barnaszén jóval kisebb mennyiségben fordul elő. Jelentősek a készletek a tűzálló- és a magas olvadáspontú agyagokból, kvarchomokból és mészkőből. Régóta ismertek és népszerűek a régió, elsősorban Kasin városának ásvány- és gyógyvizei.
Éghajlat Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8,5 – –10,5 °C, a júliusé 17-18 °C. A csapadék évi mennyisége 550–750 mm, a legtöbb csapadék nyáron hull. Nyugaton általában több a csapadék és enyhébb a tél, mint keleten. A téli időszak november végén és április elejéig tart.
A Valdaj-hátság délnyugati részén fekvő védett területen az évi középhőmérséklet 3,6 °C. A fagymentes napok száma 92 és 126 között váltakozik, a napsütéses órák száma 1200/év. A valaha mért abszolút hőmérsékletek – 48 °C, illetve 38 °C.
Növény- és állatvilág A terület több mint 50%-át erdő borítja, a legnagyobb zárt erdőségek nyugaton és északnyugaton terülnek el. A vegyes erdő övezethez tartozó térség erdőinek kb. fele tűlevelű, ezek javarésze erdei- és lucfenyő. A lombhullató fafajok közül legelterjedtebb a nyír és a nyárfa, valamivel ritkább az égerfa. A Valdaj-hátság védett területein 16 fafajt tartanak nyilván, a lombos fajok közül itt többnyire a tölgy az uralkodó.
A régió összterületének kb. 9%-át láp, mocsár foglalja el, a rájuk jellemző változatos vízi növényzettel, jellegzetes növénytársulásokkal (láperdők, tőzegmohás síklápok stb.), illetve gazdag madárvilággal.
A területen 66 féle emlősállatot és 236 madárfajt tartanak nyilván. Az erdőkben élő emlősök között vaddisznó, jávorszarvas, őz, vörös róka, a kisebbek között nyérc, nyest, menyét gyakran fordul elő. A védett területek nagy becsben tartott ragadozói a hiúz, a farkas és a barna medve, utóbbiból 70 példányt tartanak nyilván; a rágcsálók közt különleges színfolt az erdei lemming.
Természetvédelem A Valdaj-hátság délnyugati része, az orosz síkság fő vízválasztóját képező vidék 1930 óta természetvédelmi terület. Célja az erdőövezet őshonos vegyes erdőinek, élővilágának, többek között a barna medve élőhelyeinek megóvása. A Nyelidovói és az Andreapoli járásokhoz tartozó 24 500 hektár védett területet, melyet csaknem kétszer ekkora védőövezet veszi körül, 1986-ban bioszféra-rezervátummá nyilvánították. A Tveri területen kb. 200 tájvédelmi körzet (zakaznyik) létezik, ezek legnagyobb része láp vagy mocsár. A fokozottan védett területek nagysága 1,14 millió ha, az összterület 13,5%-a.
Történelem Az évkönyvek tanúsága szerint a vidéket kezdetben finnugor, később szláv népek lakták, és a 11. században már a Novgorodi fejedelemség birtokolta. Torzsok és Toropec városok első írásos említése a 11. századból, Tver városé a 12. századból, Kasin és Rzsev városé a 13. századból való. A déli részeken a 13. század közepén alakult ki az önálló Tveri fejedelemség (1247–1485), mely hol Novgoroddal, hol a később megerősödött Moszkvával állt harcban az orosz fejedelemségek feletti uralom megszerzéséért. Eközben az Arany Horda gyámkodásától is igyekezett megszabadulni, de az 1327-es felkelést a Horda és Iván Kalita moszkvai nagyfejedelem csapatai leverték; később a fejedelemségről kisebb részfejedelemségek váltak le (pl. Kasin). 1478-ban Novgorod, 1485-ben Tver elfoglalásával a terület végleg a moszkvai orosz állam része lett.
Rettegett Iván büntetőhadjárata a novgorodi bojárok ellen (1570) az egész vidéket sújtotta, a legtöbbet Tver és Torzsok lakossága szenvedett. A 17. század elején a zűrzavaros idők újabb háborúkat hoztak, a század közepén pusztító járvány tört ki: számos falu eltűnt, a városok elnéptelenedtek. A kihalt vidékekre többek között a finnugorok finn ágához tartozó karélokat telepítettek be, leszármazottaik ma is lakják a területet.
bélyegkép|jobbra|300px|Rzsev városa a Volgán. (Szergej Prokugyin-Gorszkij fotója az 1910-es évekből)
A 18. század, különösen Szentpétervár felépítése erőteljes gazdasági fellendülést hozott, a térség a Felső-Volga kereskedelmi központjává vált. A 19. század második felében gyors fejlődésnek indult a textilipar, a „két főváros” közötti vasútvonal kiépítése a gazdaságban is új távlatokat nyitott.
1708-ban a területet részben a Szmolenszki-, részben az Ingermanlandi kormányzósághoz csatolták. 1775-ben Tver újra egy önálló közigazgatási egység, helytartóság, (namesztnyicsesztvo), majd 1796-ban a Tveri kormányzóság székhelye lett. A kormányzóság az 1920-as évekig állt fenn. Tver városát 1931-ben a Szovjetunió akkori államfőjéről, Mihail Kalinyinről nevezték el, így az 1935. január 29-én megalakított új közigazgatási egység neve is Kalinyini terület lett, mely 1990-ben – a város névváltásának megfelelően – Tveri területre változott.
A második világháború idején a térség jelentős részét német csapatok foglalták el. Tver 1941 végén felszabadult, de a nyugati vidékre csak jóval később jutottak el a felszabadító csapatok. Rzsev környékén hosszan elhúzódó harcok dúltak, a 15 hónapos ütközet hatalmas emberi áldozatokat követelt, a város pedig teljesen romba dőlt.
Népesség A lakosság lélekszáma 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km², a városban lakók aránya megközelíti a 75%-ot. A főváros közelsége is közrejátszik abban, hogy a népesség folyamatosan csökken, különösen a kisebb településeken. A 2002-es népszámláláskor a falvak 15%-ának nem volt állandó lakossága, további 37%-ában 10 főnél kevesebben éltek. A legnépesebb települések a „két fővárost” összekötő közlekedési útvonal mentén találhatók.
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1361,0); ukránok (22,6); karjalaiak (14,6); beloruszok (8,6); örmények (7,3); tatárok (6,7); azeriek (4,6); cigányok (4,6); csuvasok (3,1); csecsenek (2,7); moldávok (1,8); németek (1,8); mordvinok (1,7); grúzok (1,4); tadzsikok (1,2). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)
A 17. századi betelepítések óta nagy számban élnek karjalaiak az egyik északkeleti járásban.
A legnépesebb települések
A lélekszám 2005. január 1-jén:
(A táblázat első 12 települése város.) Név Lakosság (ezer fő, 2006) 20px Tver (Тверь) 406,7 20px Rzsev (Ржев) 62,4 20px Visnyij Volocsok (Вышний Волочёк) 54,6 20px Kimri (Кимры) 51,4 20px Torzsok (Торжок) 47,8 20px Konakovo (Конаково) 40,2 20px Udomlja (Удомля) 32,1 20px Bezseck (Бежецк) 27,4 20px Bologoje (Бологое) 25,8 20px Kasin (Кашин) 16,5 20px Nyelidovo (Нелидово) 24,9 20px Osztaskov (Осташков) 20,0 20px Kaljazin (Калязин) 14,4 20px Toropec (Торопец) 14,3 20px Lihoszlavl (Лихославль) 12,2 Redkino (Редкино) 11,6 20px Ozjornij (Озёрный) 10,8 20px Kuvsinovo (Кувшиново) 10,8
Közigazgatás, politika A Tveri terület élén a kormányzó áll. Dmitrij Vagyimovics Zelenyin: 2003. december 30. – 2011. június 16. Egy moszkvai főiskola alkalmazott matematika szakán végzett. Vállalkozó, üzletember. Megválasztása előtt több bank és vezető iparvállalat igazgatótanácsának tagja, illetve vezérigazgatója volt. Az orosz menedzserek egyesületének elnöke volt. Andrej Vlagyimirovics Seveljov: 2011. (június 16.) július 7. – 2016. március 2., ekkor nyugdíjazását kérte. Igor Mihajlovics Rugyenya: 2016. március 2. – szeptember 22. Putyin elnök megbízottjaként a kormányzói feladatokat ideiglenesen látta el. 2016. szeptember 23-ától – kormányzó. (Megválasztva: 2016-09-18) A 2021. szeptember 20-i választáson újraválasztottákИтоги выборов глав регионов России (Ria Novosztyi, 2021-09-21)
A 2005 decemberében megtartott választások eredményeként a helyi parlament 33 képviselői helye az alábbiak szerint oszlik meg: Egységes Oroszország Párt: 15 hely Kommunista Párt: 5 hely Haza Szövetség: 3 hely Liberális Demokrata Párt: 2 hely Népi Akarat: 2 hely Agrárpárt: 1 hely Függetlenek: 5 hely
2006 óta a Tveri területen 405 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 36 járás (rajon), továbbá 44 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 318 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:
Városi körzetek Tver város Visnyij Volocsok város Torzsok város Rzsev város Kimri város „Szolnyecsnij” (zárt város) „Ozernij” (zárt város)
Járások bélyegkép|jobbra|250px|A Tveri terület járásainak térképe A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi: