Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése A Miskolci-Bükkalja keleti részén, a Kulcsár-völgyi-patak mentén helyezkedik el, Miskolctól 13 kilométerre délre. A környező települések: Harsány 5, Kisgyőr 10 kilométerre, a legközelebbi város: Emőd 7 kilométerre. A településnek Miskolc két városrészével – Diósgyőrrel és Görömböllyel –, valamint Nyékládházával, Emőddel, Harsánnyal és Kisgyőrrel van közös határa.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Emőd felől a 2514-es úton – ez a község főutcája –, Miskolc Görömböly városrésze és Vatta felől pedig, mindkét irányból a 2515-ös úton, mely a település északi külterületeit szeli át.
Története Aranyos a tatárjárás korában, a tőle délre eső Muhinál vívott csata idején már létező település volt.
Nevét 1285-ben említette először fennmaradt oklevél, Aranyas aalakban. A 13. század végén már két település: Kis- és Nagy-Aranas is létezett. A terület a parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a Miskolc nemzetségbeli (Myskouch) Ponyth fia Miklósnak.
1291-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért eladta Csebi Benedeknek és vejének.
1324-ben, Károly Róbert király Aranyost hűtlensége miatt Istringgel együtt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, és Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak.
1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt, ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita.
A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.
Legenda: „A tatárjárás idejéből sok legenda maradt ránk. A szerencsétlen kimenetelű Muhi csata után IV. Béla magyar király a tatárok elől az erdős-bokros, ingoványos Bükkalja felé menekült. Kevés és sok sebből vérző vitézével az Aranyoson átfolyó kis patakon vágott át, mely ez időben elöntötte az egész széles völgyet, így emiatt nádas, berkes, ingoványos terület volt, alkalmas a menekülők számára. A tatárok, mire átértek a gázlón, szem elől tévesztették a királyt és kíséretét, s a fáradt kis csapat lepihenhetett, hogy erőt gyűjtsön a továbbmeneküléshez. Hajnalban közeledő lódobogást hallottak. Valamennyien talpra ugrottak, és úttalan utakon, bozótosokon át nekiindultak a hegynek, és folytatták a menekülést nyugat felé. A törtetésben a király dolmányáról leszakadtak és elvesztek az aranygombok. Később azt a berkes részt, ahol a király és kísérete megpihent, a nép elnevezte Királyberek-dűlőnek, a szőlőhegyet pedig, ahol a gombjait vesztette el, Aranygombnak." (Réti Gabriella, 1990)
A bükkaranyosi határ térképén ma is megtalálhatók a Királyberek-dűlő és az Aranygomb elnevezésű területek. A völgyet és Bükkaranyost átszelő Kulcsár-patak vízhozama azonban megcsappant, és az ingoványos partok visszahúzódtak.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Érsok Istvánné (független) 1994–1998: Érsok Istvánné (független) 1998–2002: Érsok Istvánné (független) 2002–2006: Székely Béla (független) 2006–2010: Székely Béla (független) 2010–2014: Nagy Lajos (független) 2014–2019: Nagy Lajos (független) 2019–2024: Nagy Lajos (független) 2024– : Nagy Lajos (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 30,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 13,7% (21,4% nem válaszolt).Bükkaranyos Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% románnak, ukránnak, horvátnak és lengyelnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szlováknak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6% volt római katolikus, 22,2% református, 3,4% görögkatolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).Bükkaranyos Helységnévtár
Nevezetességek 1848-as emlékmű Római katolikus templom Református templom
Ismert emberek Itt született 1936-ban Székely Dezső költő, újságíró (†2020). Itt született 1942-ben Mecser Lajos atléta, olimpikon. Itt született 1945-ben Márkus Béla irodalomtörténész. Itt született 1952-ben Bari Károly költő. Itt született 1952-ben Kiss Mari színésznő.
Források Györffy György: Borsod vármegye
Jegyzetek
További információk Gyalogló Földhivatalok
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései