Szörényi Levente (teljes nevén: Szörényi Levente Bálint,A gmundeni keresztlevél szerint: "Bálint Levente Gyula Josef Maria Angelicus" - MTV Rocklexikon: Szörényi Levente, 02:33 Gmunden, Ausztria, 1945. április 26. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, Szörényi Szabolcs öccse. A Mediterrán, a Balassa, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. 1962-ben a Kőszegi Imre-Bajtala János-Szörényiék felállású zenekarral megnyerte az iskolai Ki mit tud?-ot, ehhez a formációhoz később Ráduly Mihály szaxofonos is csatlakozott.Illés biográfia (Hozzáférés: 2015. december 28.)
Több tucat sikeralbum és színpadi darab szerzője, előadója. Jelentős részt vállalt a magyar beatzene megteremtésében.Szörényi Levente - Allmusic életrajz , www.allmusic.hu Illés Lajossal és a Tolcsvay fivérek zenekarával együtt, nevéhez fűződik a Kárpát-medence népzenéjének és a modern beat-/rockzenének a házasítása. Ezáltal sokat köszönhet a munkásságának a népzene népszerűsítésének ügye. Felesége volt Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, közös gyermekük Szörényi Örs zenész.
Élete Családja, gyermekkora Apai nagyapja, Groda Sándor (1890–1949)Budapest V. kerületi állami halotti anyakönyv 308/1949.Gyula Groda Szörényi FamilySearch kaposvári születésűKaposvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 288/1890. MÁV-főtiszt egykor a Szörényi bánság területén élt, innen vette fel vezetéknevét. Apai nagyanyja Lozovics Mária (1889–1961).Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 219/1961. Anyai nagyapja Paul Iván (1889–1972) zombori ügyvéd, pénzügyminisztériumi osztályfőnök, majd államtitkár volt.A pénzügyminisztérium „ezermestere” hegyvidekujsag.hu, 2018. 06. 07.
Szörényi Gyula (1916–1988) festőművész, grafikus, főiskolai tanár és Paul Veronika gyermekeként születetthttp://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=az-eltunt-osbuda-nyomaban&ID=309693 Az eltűnt Ősbuda nyomában c. könyv fülszövege az ausztriai Gmundenben az Adolf-Hitler-Platz (ma: Rathausplatz) 8. szám alatt,MTV Rocklexikon: Szörényi Levente, 02:36. mivel családja a második világháború forgataga elől külföldre menekülni kényszerült. Élete első fél évét töltötte szülőhelyén, 1945 őszén tértek haza, de kis-svábhegyi lakásukba nem mehettek vissza. Az 1950-es években Franciaországban élő nagymamája küldözgetett csomagokat a család számára, hogy boldogulásukat elősegítse. 1960 táján az egyik csomagban egy bunda érkezett, amely dollárokat rejtett magában – ebből a pénzből kapta meg Levente az első gitárját.Szörényi csempészett dollárból kapta az első gitárját Blikk.hu, 2010-12-13
Bátyjával, Szabolccsal együtt szülei 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ott bekerültek az intézet mandolinzenekarába.MTI - Szörényi Szabolcs nekrológja
Zenei pályafutása
Családjának több tagja is foglalkozott a zenével. Anyai nagyanyja, Csuka Etelka (1895–1992) zongoraművész és a Zeneakadémia zongoratanára volt.Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 145. old.Petőfi Irodalmi Múzeumgeni.com - Genealógia Keresztanyja Felvinci Takács Alice hegedűművésznő,Petőfi Irodalmi MúzeumMit kutat Szörényi a Holdvilágárokban? - Az Opera Café vendége Szörényi Levente MTV, 2011. november 5. akitől 1954-től kezdve 2 évig hegedülni tanult Szabolcs testvérével, valamint zongorázott is. Bágyoni Gézánál 4 évig tanult éneket. Később a szobi mandolin zenekar tagja lett, ezt követően a Kígyósi-féle Lenin úti munkaközösségben gitáriskolát végzett és 1963-ban már jó hírű, ismert gitárosnak számított. Később ugyanitt egy évig gitározni is tanított, amit végül az Illés együttes miatt hagyott abba. A váci Sztáron Sándor Gimnáziumba járt, ahol testvérével, Szabolccsal már gyakran léptek fel együtt mint gitárduó, az „őrült Szörényiek"-ként emlegették őket. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban folytatta tanulmányait, osztálytársa volt Bajtala János, a Bajtala Trió tagja és Kőszegi Imre dzsesszdobos. A Szörényi testvérek velük nyerték meg az iskolai Ki Mit Tud?-ot 1962-ben, később Ráduly Mihály is belépett az együttesbe. Mediterrán néven indultak az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on, de csak az elődöntőig jutottak. A zenekarra felfigyeltek, így hamarosan Koncz Zsuzsát és Gergely Ágit is kísérték, és önálló számokat is játszhattak. 1962-ben a Mediterrán, 1963–64-ben a Balassa-, 1965-től 1973-ig az Illés-együttes tagja volt. Már a Balassa-együttessel is igen nagy népszerűségre tettek szert, hiszen egy szovjet és egy lengyel turnén is felléptek és az egyik szovjet állomáson egy 20 000 fős stadiont is megtöltöttek.
Miután a '60-as évek elején már ismert gitárosnak számított, több zenekar is hívta felvételekre, a Deák együttes, a Stúdió 11 és a Bergendy-együttes is. Utóbbi kettő állandó tagnak is szerződtetni akarta, de Levi nem vállalta, arra hivatkozva, hogy ez nem az ő műfaja. 1964-ben ismerkedett meg Illés Lajossal, aki később többször is hívta vendégszerepelni a bercsényis Illés bulikra. A bulik sikere nyomán aztán Illés Lajos is felkérte, hogy csatlakozzon a frissen átalakult zenekarához. Levente aztán végül azzal a feltétellel, hogy bátyját, Szabolcsot is hozhatja, elvállalta a felkérést. Szerepelt Révész György 1967-es Egy szerelem három éjszakája című zenés filmjében.A film „Planta-dal” jelenete
Az Illés-együttes tagjaként 1965 óta az Illés-együttes tagja és ekkortól dolgozik együtt Bródy Jánossal. 1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén első díjat nyertek. Az 1966-os Táncdalfesztiválon is szerepeltek a Még fáj minden csók című dalukkal, amellyel második díjat nyertek. Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Amikor én még kissrác voltam című dalukkal első helyen végeztek, a fődíjon kívül még 5 díjat kaptak. A második díjat szintén egy Szörényi-Bródy szerzemény, a Színes ceruzák nyerte meg, Koncz Zsuzsa előadásában. Az 1971-es Táncdalfesztiválon is indultak, és második helyezett lettek, az Elvonult a vihar című dalukkal, amelyből a szilveszteri adásban önparódia is készült. 1973-ban a miskolci első magyar popfesztiválon is felléptek. 1973-ban tagja volt a Bródy János által létrehozott KITT-egyletnek, amely az Illés zenekarból, Koncz Zsuzsából és a Tolcsvayék és a Trióból állt. Szörényi a zenekarral hat Magyarországon, és egy a Német Demokratikus Köztársaságban megjelent albumot készitett.
A Fonográffal jobbra|bélyegkép|265px|Bródy János, Szörényi Levente és Kovács Kati 1978-ban (Urbán Tamás felvétele)
1974–1984 között a Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese volt. 1978-ban az Omega együttes és a Locomotiv GT korábbi szövegírójával, Adamis Annával készített egy albumot Kovács Katinak. A lemez igen kalandos úton készült, hiszen Szörényi Levente addig szinte kizárólag Bródy Jánossal dolgozott együtt és egyetlen énekesnőnek, Koncz Zsuzsának írt dalokat. A lemez nem aratott közönségsikert és az eladási példányszámok sem közelitették meg Kovács Kati korábbi albumaiét, noha a lemez nagy nyilvánosságot kapott. Többek között szerepel rajta Az Utazás cimű első Szörényi szólóalbum dobozban maradt Hidd el, ez Ő cimű dalának új változata, A jel rajtam cimmel. Szörényi Levente többször nyilatkozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Koncz Zsuzsa, hanem Kovács Kati volt mindig az, akivel szívesen dolgozott volna.
1980-ban jelent meg a „Szörényi–Bródy Az első 15 év” című 360 oldalas könyv a Zeneműkiadó gondozásában (), Koltay Gábor korábbi interjúk és újságcikkek valamint saját interjúi felhasználásával készült könyve, amely a szerzőpáros és zenekarai történetét foglalja össze. Az Illés együttes újraéledésére 1981-ben került sor, amikor hét szűk esztendő után megrendezett koncertre újra összeállt a KITT-egylet egy koncert erejéig. Az érdeklődés hatalmas volt. Koltay későbbi visszaemlékezései szerint a koncertre azért került sor, mert az Illés zenekarról készitendő filmjéhez nem álltak rendelkezésre vizuális dokumentumok. Az eseményről Koltay Gábor készített filmet és könyvet, zenei anyagát lemezen is kiadták (az első kiadású lemez borítóján Bródy János neve szerepelt Petőfi Sándor helyett a „Nemzeti dal” alkotójaként). 1983-ban a kiemelkedő zeneszerzői és művészi tevékenységéért Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, Szörényi Levente volt a második a könnyűzenében, aki ezt a díjat megkapta. (Elsőként Presser Gábor, 1977-ben.) 1984-ben a Fonográf együttes három telt házas Budapest Sportcsarnokbeli koncertjén visszavonult a színpadtól.
A Fonográf után Több sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük is a legsikeresebb, az István, a király, amit 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon, majd ezt követően a Szegedi Szabadtéri Játékoktól kezdve, a Népstadionon át, a Nemzeti Színháztól, a Budapest Sportarénáig még nagyon sok helyen tartottak bemutatókat, és több magyar színház is hosszabb-rövidebb ideig műsorán tartotta az előadást. Több külföldi előadás is volt, nagy sikerrel. Még az István, a király előtt, 1982-ben nagy sikerrel bemutatták a Kőműves Kelemen című rockballadát, amelyet több évig játszottak. A Fonográf Gmk. egyik alapítója. 1987-ben a Maradj köztünk segélykoncert himnuszának szerzője volt. 1988-ban részt vett Szegeden A felkelő nap háza című nemzetközi népzenei fesztivál létrehozásában. Még ebben az évben megjelent a következő rockballada, a Fehér Anna. Mindezek mellett több tucat élvonalbeli előadó és zenekar lemezein működött közre zenei rendezőként, hangmérnökként, illetve hangszeres előadóként is (pl.: Bojtorján, Kormorán, Muzsikás együttes, Hacki Tamás stb) Több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét. Néhány szerző: Petőfi Sándor, József Attila, Arany János, Weöres Sándor, Wass Albert. Olyan Kossuth-díjas, első-vonalbeli szólistákkal készített felvételeket, mint Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Halász Judit, Sebestyén Márta, Rost Andrea. Számos film zeneszerzője.
Színpadi műveit élvonalbeli művészek adják elő. Sokak számára a Szörényi-művekben való szerep adta a kiugrási lehetőséget, az országos ismertséget, a későbbi karrier lehetőségét.
Néhány szereplő a Szörényi-művek előadói közül, a teljesség igénye nélkül: Vikidál Gyula, Varga Miklós, Deák Bill Gyula, Nagy Feró, Sebestyén Márta, Balázs Péter, Victor Máté, Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Sörös Sándor, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Kaszás Attila, Páger Antal, Szakácsi Sándor, Rátóti Zoltán, Götz Anna, Bubik István, Ivánka Csaba, Rubold Ödön, Kalapács József, Rudán Joe, Kovács Kati, Kováts Kriszta, Jegercsik Csaba, Makrai Pál, Pápai Erika, Tóth Sándor, Csomor Csilla, Ráckevei Anna, Agárdy Gábor, Dörner György, Huszár László, Homonyik Sándor, Mihályi Győző, Auksz Éva, Izsóf Vilmos, Császár Angela, Botár Endre, Gazdag Tibor, Németh Attila, Gurbán János, Csengeri Attila, Feke Pál, Gerdesits Ferenc, Földes Tamás, Ivanics Attila, Kovács Ágnes Anna, Novák Péter, Hirtling István, Sasvári Sándor, Mészáros Árpád Zsolt, Homonnay Zsolt, Szerényi László, Janza Kata stb.
Dalait olyan élvonalbeli szövegírók munkája teszi teljessé, mint S. Nagy István, Bródy János, Adamis Anna vagy Lezsák Sándor. Maga is kiváló szövegíró. Például: Végtelen úton (1986)
1990 márciusában az Illés együttes 25. születésnapjára az Erkel Színházban zenészbarátok megemlékezést tartottak, elénekelve sok régi dallamot. Itt elhangzott Szörényi Levente Fénylő ölednek édes örömében… című oratóriuma is, amelyet előző évben a Margit-szigeten is bemutattak. A születésnapi műsor konferálója Ekecs Géza, népszerűbb nevén Cseke László, a Szabad Európa Rádió „Teenager-party”-jának egykori vezetője volt. Az együttes a nézőtéren az első sorban foglalt helyet, de a közönség a színpadra követelte őket, így a zenészbarátokkal közösen énekelték el a Miért hagytuk, hogy így legyen című dalt. Ekkor merült fel először egy búcsúkoncert lehetősége is. (Szörényi Levente: „Ha minden körülmény úgy alakul, lehet, hogy ismét csinálunk egy koncertet.”)