Quedlinburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi államban található. Európa egyik legjobban megmaradt középkori óvárosa, több mint 2100 favázas házzal és az Ottó kori fejedelmi központtal. A második világháborútól a Németország újraegyesítéséig az NDK-hoz tartozott. A román kori és reneszánsz építészeti remekeket felvonultató óváros 1994 óta a világörökség része.
Fekvése Quedlinburg a Harzvorland északi részén fekszik 123 méter magasan. A város nagyobbik része a Bode-folyótól nyugatra fekszik.
Városrészei Quedlinburg Münchenhof (4 km északfele) Gersdorfer Burg (3 km délkeletfele) Morgenrot (4 km keletfele) Quarmbeck (4 km délfele) Gernrode Bad Suderode
Éghajlata thumb|left|KlímadiagrammDeutscher Wetterdienst, Normalperiode 1961–1990 A városban az évi középhőmérséklet 8,8 °C. A legmelegebb hónapok a július és az augusztus (17,5 °C), a leghidegebb hónapok a január és a február (0,2 °C). A legtöbb csapadék júniusban esik (57 mm), míg februárban nem éri el a 23 mm-t.Niederschlag: Monatswerte 1951-80 Region Braunschweig Ostfalen
Címere és zászlaja
Quedlinburg címere egy arany színű pajzs, amelyen egy jobbra forduló fekete sas áll. A sas lábai pirosak. A mellkasán egy piros pajzs található, amelyen egy ezüst színű vár áll. A sas először 1460-ban szerepelt a címeren.
A zászló színei fekete-sárga.Hauptsatzung der Stadt Quedlinburg
Története Az első telepesek a kőkorban érkeztek ide. 2005-ben két kilométerre a várostól északnyugatra egy őskori temetőt találtak.Hanfried Schmidt: Das Frühneolithikum. In: Harald Meller (Hrsg.): Archäologie XXL. Archäologie an der B 6n im Landkreis Quedlinburg. Halle/Saale 2006, S. 65-69.
A 8. század végén említenek településeket először a források a város környékéről: Marsleben, Groß Orden, Ballersleben, Ditfurt és Weddersleben.
A város neve először I. Henrik német király egyik okmányában szerepelt: villa quae dicitur Quitilingaburg. Ez az okmány 922. április 22-én kelt. I. Henriket ide temették 936-ban. 937-ben itt osztották fel az országot 2 érsekségre és 8 püspökségre. Nagy Ottót megkoronázzák itt és 973-ban is itt temetik el. 941-ben gyilkossági kísérletet követtek el ellene. 966-ban Ottó lánya, Matild lett a város hercegnője. Két évvel később 968. március 14-én meghalt a nagyanyja és I. Henrik mellé temették.
III. Ottót a városban nevelte nagybátyja Civakodó Henrik.Vgl. Ulrich Reuling: Quedlinburg: Königspfalz – Reichsstift – Markt. In: Deutsche Königspfalzen. Beiträge zu ihrer historischen und archäologischen Erforschung 4, hg. von Lutz Fenske, Göttingen 1996, S. 184-247
994-ben III. Ottó vásártartási, pénzverési és vámbeszedési jogokat adományozott az apátságnak, ahol nagynénje, Mathilde is élt. thumb|left|Quedlinburg 1647-ben A következő 4 évszázadban Quedlinburg gazdasága virágzott. 1336-ban konfliktus támadt a gróf és a püspök között.
A 18. és 19. század folyamán ismét virágzásnak indult a város. A cukorgyártás lett a legfontosabb ágazat. A legelső gyárat 1834-ben Christian Hanewald gróf alapította. 1815 és 1938 között Quedlinburg helyőrségi város volt.
Az első világháború alatt 17 ezer háborús fogoly dolgozott a gazdaságban, ugyanis a várostól északkeletre egy fogolytábor működött. Ezt a tábort 1914 szeptemberében építették és orosz hadifoglyokat tartottak itt. 1922-ben bontották el. Ekkor ünnepelte a város 1000 éves fennállását.
1926-ban árvíz pusztított a városban. Az összes híd és több út is megrongálódott.Das Bode-Hochwasser Silvester 1925 in Quedlinburg: Festschrift zur Einweihung der Bahnhofsbrücke am 27. November 1926. Hrsg. v. Magistrat der Stadt Quedlinburg 1926.
A náci uralom alatt 1936-ban megemlékeztek I. Henrik király haláláról. Heinrich Himmler magát a király reinkarnációjának képzelte. A templomot és a kriptát az SS elfoglalta. Minden év július 2-án a propaganda miatt megemlékeztek a halott király maradványai mellett.Kirsch, Jahn-Holger: „Wir leben im Zeitalter der endgültigen Auseinandersetzung mit dem Christentum“ Nationalsozialistische Projekte für Kirchenumbauten in Enger, Quedlinburg und Braunschweig. In: Widukind. Forschungen zu einem Mythos. Hg. von Stefan Brakensiek. Bielefeld 1997, S. 33-95; Tim Lorentzen: Ideologische Usurpation: die nationalsozialistische Umgestaltung der Stiftskirchen zu Braunschweig und Quedlinburg als Zeichenhandlung. Wolfenbüttel 2005.
A kristályéjszaka után a bolttulajdonos Sommerfeld megmutatta a kirakatban a náciknak az első világháborúban szerzett vaskeresztjét, ill. egy szöveget helyezett ki: "A haza elismerése neked!".Horst Müller: Die Judenverfolgung. In: Uwe Gerig (Hg.): Quedlinburg Geschichten aus dem vergangenen Jahrhundert. Quedlinburg 2000, S. 86-88. Ezzel tiltakozott az éjszaka elkövetett betörés ellen. Nem sokkal később elkezdődött a zsidók megpróbáltatásainak az időszaka.
Politika Polgármesterek 1800–1837 Johann August Donndorf 1838–1848 Wilhelm Ferdinand Schiller 1848–1859 Georg Drönewolf 1860–1890 Gustav Brecht, 1890–1895 Gustav Brecht 1891–1918 Wilhelm Severin 1895–1924 Ernst Bansi 1918–1945 Hermann Boisly 1924–1933 Rudolf Drache 1933–1934 Adolf Sperling 1934–1945 Karl Selig 1945 Robert Dietzel 1945 Falz 1945 Hans Simmon 1945 Hermann Boisly 1945 Egon Mahlow 1946 Kietz Fritz, 1946–1950 Heinz Jäger 1951 Gerhard Enger 1952–1956 Arno Böhme 1955–1984 Erwin Prezewowski 1956–1960 Edgar Dietzel 1960–1963 Großmann, Walter 1963–1982 Edgar Dietzel 1982–1990 Rainhard Lukowitz 1990–1994 Rudolf Röhricht 1994–2001 Rudolf Röhricht 2001-2015 Eberhard Brecht 2015 óta Frank Ruch
Városi tanács thumb|Quedlinburgi városi tanács összetétele A városi tanács a 13. században csak 12 főből állt, később viszont megemelték 36 főre. A várost 2 polgármester irányította, amelyek az ó és az újvárosból kerültek ki. A 19. századig 3 óvárosi és 3 újvárosi polgármester váltotta egymást.
A városi tanácsot 5 évre választják. 2001. május 6-án 56,6%-ban Eberhard Brechtet választották meg a város első emberévé.
Az legutolsó választás 2004. június 13-án volt. A Kereszténydemokraták (CDU) 8 helyet, a szociáldemokraták 6 helyet, A balosok 7 helyet, a Quedlinburgi Szabad Választóközösség 6 helyet, a Német Szabaddemokrata Párt 5 helyet, a Szövetség ’90/Zöldek 2 helyet és a Nemzeti demokraták 1 helyet szereztek a tanácsban.
Vallás Quedlinburgban 5 protestáns közösség él. A város lakosságának 15-20%-a az evangélikus egyház tagja, 5%-a a katolikus egyházé. További keresztény közösségek: Ádventisták, baptisták, újapostolok közössége és ókatolikusok.
Egészségügy A Dorothea Christiane Erxleben klinika a város keleti részében található. Az 1907-ben épített kórház az 1990-es években gyakorlókórházzá lett átépítve. 481 állandó és 50 mozgatható ágy található itt. Évente a kórházban 20 ezer járó és 20 ezer fekvőbeteget látnak el.Vgl. Seite des Klinikums und Stefan Wolter: Für die Kranken ist das Beste gerade gut genug: Klinikum Dorothea Christiane Erxleben gGmbH 100 Jahre Standort Ditfurter Weg. Quedlinburg 2007.
Lakosság Quedlinburgban hosszú ideig a lakosság száma 8000 és 10000 között mozog. Az 1950-es években az iparosodásnak köszönhetően 35000 fő körül mozgott a lakosság. Év Lakosság 1786 8 382 1807 10 476 1820 11 507 1830 12 001 1840 13 431 1852 13 886 1861 14 835 1871 16 800 1880 18 437 1890 20 761 ÉvMichael Rademacher: Deutsche Verwaltungsgeschichte 1871-1990 . Lakosság 1900 23 378 1910 27 233 1919 28 190 1939. május 17. 30 320 1946. október 29. 35 142 1950 35 555 1955 33 125 1960 30 965 1965 30 840 1970 30 829 Év Lakosság 1975 29 711 1980 28 585 1985 29 394 1988 28 790 1990. október 10. 28 663 1992 27 242 1993 26 853 1994 26 181 1995 25 844 1998 24 776 Év Lakosság 1999 24 559 2000 24 114 2001 23 901 2002 23 620 2003 23 216 2004 22 842 2005 22 607 2006 22 185
Lakosságelőrejelzés A demográfiai visszaesés közel 14%-os lesz. Dátum 2003 2005 2010 2015 2020Lakosság 23 216 22 631 21 447 20 627 19 935
Korösszetétel 2005. december 31-i korösszetétel.Stat. Landesamt Sachsen.Anhalt Korosztály 0 - 16 16 - 18 18 - 25 25 - 35 35 - 45 45 - 60 69 év felett Összesen Lakosság 2 657 603 2 052 2 366 3 454 4 850 6 625 22 607 Százalékban 11,8 2,7 9,1 10,5 15,3 21,5 29,3 100,0
Közlekedés thumb|Quedlinburg közlekedése Autópályák A város a 79-es és a 6-os közlekedési folyosó csomópontjában található. Jelenleg építik a B 6n-es közlekedési folyosót. Az A 14-es autópálya 40 km-re keletre, az A 395-ös autópálya 44 km-re nyugatra, az A 2-es autópálya 50 kilométerre északra és az A 7-es autópálya 75 km-re nyugra található a várostól.
Vasút 1863-ban építették fel a város vasútállomását. 2006-ban adták át a Quedlinburg és Gernrode közötti vonalat.
Qeudlinburgból indul a Harz-Berlin-expressz és a Harz-Elba-expressz is. Légi közlekedés Az 1920-as években a várostól két kilométerre délre egy repteret építettek, amit az 1930-as években katonai célokra használtak. Az NDK alatt orosz katonai bázis volt.
2006. szeptember 1-jén nyitották meg a Magdeburg-Cochstedt repteret, amely a várostól 22 km-re északkeletre található. További repterek találhatók a várostól 90 km-re délkeletre (Lipcse/Halle Reptér), ill. 120 km-re északnyugatra (Hannover Reptér).
Turizmus Quedlinburg gyakorlatilag teljesen megőrizte középkori városszerkezetét, a háborús pusztítások elkerülték. Már a századfordulón nagy hangsúlyt kapott a műemlékvédelem. Bár a vasfüggöny miatt talán kevésbé felkapott és ismert, mint a belgiumi Brugge vagy más hasonló európai kisvárosok, mégis azokkal egyenrangú építészeti örökségével a középkori és reneszánsz kultúra és várostervezés legkimagaslóbb fennmaradt példái közé tartozik a világon. Ennek megfelelően a turizmus Quedlinburg húzóágazata. A városban 20 panzió, 18 hotel és 1 ifjúsági szállás található. Az itt töltött éjszakák száma szezontól függ; főleg húsvétkor, karácsonykor ill. a nyári időszakban keresik fel Quedlinburgot.
1994 óta a város déli részén egy turistaösvényt építettek ki, amely a Romanik-utca elnevezést kapta. Ezen az utcán több emlékmű található.
Média A városban jelenik meg a Mitteldeutsche Zeitung. Ezenkívül a SuperSonntag, a Wochenspiegel és a Harzer Kreisblatt is helyi újság.
A városban működik a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) rádióadó. A helyi televíziótársaság neve: Regionalfernsehens Harz (RFH).
Irodalom A várost és környékét mutatja be Theodor Fontane Cécile című regénye, amely 1887-ben íródott. További művek: Gerhard Beutel: Der Stadthauptmann von Quedlinburg (Berlin 1972) Helga Glaesener: Du süße sanfte Mörderin (München 2000) Christian Amling: Quitilinga History Land (2005) és Odins Fluch. Ein neuer Fall für Irenäus Moll (2006).
Filmművészet A városban forgattak ill. a városról több filmet és készítettek. 1938: Spiel im Sommerwind, Rendező: Roger von Norman 1954: NDK: Pole Poppenspäler, NSZK: Dorf in der Heimat, rendező: Arthur Pohl 1960: Fünf Patronenhülsen Rendező: Frank Beyer 1971: Polizeiruf 110 1972: Nicht schummeln, Liebling! Rendező: Joachim Hasler 1974: Nagy Kázmér (a kastély udvarán forgattak) 1979: Schneeweißchen und Rosenrot, Rendező: Siegfried Hartmann 1992: Wunderjahre, Rendező: Arend Agthe 2000: Bilderbuch Deutschland, Rendező: Carla Hicks 2003: Pfarrer Braun Rendező: Sherry Hormann 2006: 7 kecske – Az erdő nem elég Rendező: Sven Unterwaldt
A város szülöttei Paul vom Rode(1489-1563) reformátor Johann Cogeler (1525-1605) teológus Andreas von Rauchbar (1559-1602) jogtudós Johann Gerhard (1582-1637) teológus Wilhelm Homberg (1652-1715) természetkutató Dorothea Erxleben (1715-1762), az első német orvosnő Johann Heinrich Rolle (1716-1785) zenetanár Friedrich Gottlieb Klopstock (1724-1803) költő Johann Christian Erxleben (1744-1777) tudós Johann Christoph Friedrich GutsMuths (1759-1839), a német gimnasztika apja Johann Christian Friedrich Tuch (1806-1867) orientalista Heinrich Sattler (1811-1891) publicista Julius Wolff (1824-1910) író, költő, díszpolgár Dr. Gustav Brecht (1830-1905) díszpolgár Robert Bosse (1832-1901) porosz kultúrminiszter