A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti-összehasonlító nyelvészetben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Előbb 225 szót tartalmazó listát alkotott,Swadesh 1950, 161. o. később a szavak számát 215-re,Swadesh 1952, 456–457. o. majd 200-ra,Swadesh 1955. és végül 100-ra csökkentette le.Swadesh 1971, 283. o. Gyakran használatos egy 207 szavas lista. Ez a 200-asból áll, amelyhez hozzáadtak hét, a 100-asban jelen levő, de a 200-asban nem szereplő szót.ComparaLex.

Swadesh három céllal javasolta a listáját: hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek

A Swadesh-lista megalkotása

Swadesh sok nyelvet tanulmányozott, főleg húsz kanadai, USA-beli és mexikói indián nyelvet. Mivel arra kényszerült, hogy már majdnem kihalt nyelveket kutasson korlátozott eszközökkel, szükségét érezte egy sztenderd módszernek, amellyel a nyelvek közötti rokonságra vonatkozó lényeges adatokat gyűjtsön. Ezzel a céllal az alábbi posztulátum szerint alkotott szójegyzéket.

Bár minden nyelvből tűnnek el szavak, amiket helyettesítenek az idő során, a szókészlet egyes részei kevésbé vannak kitéve változásnak, mint más részei. Ezért meg lehet határozni egy alapszókincset, amely a szókészlet legellenállóbb részét képezi a változásokkal szemben. Ez a szókincs olyan fogalmakat hordoz, amelyeket minden nyelvben kifejeznek. A névmások, a számnevek, egyes melléknevek („nagy”, „kicsi”, „hosszú”, „rövid”), egyes rokonsági fokokat („anya”, „apa”), testrészeket („szem”, „fül”, „fej”), természeti eseményeket és tárgyakat („eső”, „kő”, „csillag”), elementáris állapotokat és cselekvéseket („lát”, „hall”, „jön”, „ad”) megnevező szavak kevésbé vannak kitéve annak, hogy jövevényszavak helyettesítsék őket. Például az angol nyelv általános szókészletének 50%-a jövevényszavakból áll, de ez az arány 6%-ra csökken, ha az alapszókincsről van szó. A 100 szavas Swadesh-listában csak egy szó nem tartozik az eredeti germán szókészlethez (a mountain ’hegy’, francia eredetű szó, ami a normannoknak köszönhető). Egy másik példa az albán nyelvé és a modern görögé. Az albán indo-európai eredetű szavainak 90%-át veszítette el, sokkal többet, mint a görög, de ha a 100 szavas Swadesh-listát tekintjük, az arány csaknem azonos a két nyelv esetében (25–26%).

Két nyelv rokonsági fokának megállapítása

Swadesh felhasználta a listáját két adott nyelv hasonlósága, azaz rokonsági fokának felmérésére a lexikostatisztika mennyiségi módszere segítségével, ami a közös eredetű szavak arányával fejeződik ki. Minél nagyobb a két nyelv szókincse közötti hasonlóság, annál közelebb állnak egymáshoz genetikai szempontból, és annál rövidebb idő telt el a kettő szétválása óta. Swadesh szerint, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban tartalmaz rokon szavakat, akkor úgy lehet tekinteni, hogy ugyanabból a nyelvből származnak. Ha ez az arány meghaladja a 90%-ot, akkor a két nyelv közeli rokon.

A Swadesh-lista nyelvek datálására való alkalmazása (glottokronológia)

A glottokronológiában Swadesh abból a posztulátumból indult ki, hogy a kezdeti alapszókincsből való veszteség rátája nagyjából nem változik, azaz ennek szavai gyakorlatilag változatlan ütemben tűnnek el és cserélődnek fel. Ugyanakkor a szókészlet többi részének esetében, amely szorosan kötődik kulturális tényezőkhöz, a veszteségi ráta a beszélők idegen kultúrákkal való kapcsolataik függvényében változik. E posztulátum miatt a Swadesh-féle nyelv-datálási módszert az őskori leletek, a szén 14-es izotópja radioaktív bomlása (melynek rátája változatlan) segítségével való datálásához hasonlították.

13 többségükben olyan indoeurópai nyelv tanulmányozása nyomán, amelyek hosszú történelmi időszakból rendelkeznek írásos emlékekkel, a 100 szavas Swadesh-lista alapján 1000 évre vonatkozó 86%-os megtartási rátát (azaz 14%-os veszteségi rátát) számítottak ki, amit állandónak tekintettek, és minden nyelvre általánosítottak.

A közös eredetű szavak százalékát és az alapszókincs 1000 éves megtartási rátáját számításba véve az alábbi képlet segítségével meg lehet határozni, bizonyos kiszámítható hibatoleranciával, azt az időtartamot, ami két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától telt el:

ahol

t: két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától eltelt idő, 1000 évben c: a közös eredetű szavak százaléka r: a megtartási ráta (= 0,86)

Ha behelyettesítjük a megtartási rátát a logaritmusba, akkor ez a

formára egyszerűsödik.

Például, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban rokon, akkor úgy lehet tekinteni, hogy egy 1200 évvel ezelőtt létező nyelvből fejlődtek ki.

Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen

Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:

Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak, és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó. Az alapszókincs nem független a beszélők szocio-kulturális státuszától sem. Például a dravida nyelvek alapszókincsében viszonylag számos szanszkrit eredetű jövevényszó van, annál több, amennyivel műveltebb a beszélő.Sjoberg 1956. Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt.Strazny 2005. Így például a „hó” és a „jég” szavak hiányoznak a trópusokon élő népek nyelvéből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra. Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésessé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét.Hoijer 1956, 53. o. Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében. A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat.Kálmán 2007, 118. o. Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz.Bergsland 1962. A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajztudományi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan és csak nem régóta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a hangeltolódások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus. A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan. Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme ’fej’) és az angol head ’fej’: mindkettő a *kauput-, *kaput- protoindoeurópai szótőre megy vissza.Wiktionary, chef szócikk.Wiktionary, head szócikk. Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése ’nap’, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws ’égbolt’ szóból fakad,Wiktionary, dies szócikk. míg az angol a *dʰegʷh‑ ’égni’ tőből eredeztethető.Wiktionary, day szócikk. A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben ’birtokol’: a habere a *gʰh₁bʰ- ’elvenni’ tőből,Wiktionary, habeo szócikk a haben viszont a *keh₂p- ’megragadni’ tőből származik.Wiktionary, haben szócikk.

A Swadesh-lista továbbfejlesztése

Ugyanabból az elvből kiindulva más nyelvészek is kidolgoztak alapszókincs-jegyzékeket, kiiktatva egyes szavakat a Swadesh-listából és belevéve egyéb szavakat és/vagy jelentéseket. Erre példa az a 114 jelentést tartalmazó lista, melyet egy, a Humán Tárgyak Orosz Állami Egyeteméhez tartozó csoport állított össze,Kassian 2010. és amely alapja egy Global Lexicostatistical Database (Globális lexikostatisztikai adatbázis) nevű projektnek (GLD).Global Lexicostatistical Database. Egy másik adatbázis az Indo-European Lexical Cognacy Database (Indoeurópai rokon szavak adatbázisa) (IELex),Indo-European Lexical Cognacy Database. amelyen egy, a nijmegeni (Hollandia) „Max Planck” Pszicholingvisztikai Intézethez tartozó csoport dolgozik Isidore Dyen nyelvész 200 szavas listájátDyen 1992. fejlesztve tovább.

A Swadesh-lista hasznossága

A kifogások ellenére általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.

Példa erre az a helyzet, amikor csak hiányos szókészletek állnak rendelkezésre, mint a nagyon nagy, viszonylag kevés ideje ismert nyelvcsoportok esetében. Ilyenek az ausztronéz nyelvek (kb. 1000) vagy az ausztráliai bennszülöttek nyelvei (kb. 250). Ilyen nyelvek esetében a Swadesh-lista segíthet a kezdeti csoportosításukban. Ez kiindulópontja lehet a tulajdonképpeni történeti kutatásnak és a csoportosítások és rekonstruálások folytatásának.

A magyar nyelv Swadesh-listája Egyes sorokban azért van két vagy több szó, mert vannak olyan angol szavak, melyeknek két vagy több magyar szó felel meg.

A 100 szavas lista

én te, ön mi (személyes névmás) ez az ki, aki mi, ami ne, nem egész, minden sok egy kettő nagy hosszú kis, kicsi nő férfi ember hal madár kutya tetű fa (élő) mag (fa)levél gyökér (fa)kéreg bőr hús vér csont zsír tojás szarv farok toll haj fej fül szem orr száj fog (főnév) nyelv köröm lábfej térd kéz has nyak mell szív máj iszik eszik harap (meg)lát (meg)hall tud alszik (meg)hal (meg)öl úszik repül jár (el)jön fekszik leül, ül feláll, áll ad (meg)mond Nap Hold csillag víz eső, esik kő homok föld felhő füst tűz hamu (el)ég út hegy (földrajzi fogalom) piros, vörös zöld sárga fehér fekete éj(szaka) meleg hideg tele új jó kerek száraz név

A 207 szavas lista A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak.

én te, ön ő mi ti, önök ők ez az itt, ide ott, oda ki, aki mi, ami hol, ahol,hova, ahova mikor, amikor hogy (kérdő), ahogy ne, nem egész, minden sok némely kevés más egy kettő három négy öt nagy hosszú bő, széles vastag nehéz kis, kicsi rövid szűk, keskeny vékony nő férfi ember gyerek feleség férj anya apa, atya állat hal madár kutya tetű kígyó féreg fa (élő) erdő bot gyümölcs mag (fa)levél gyökér (fa)kéreg virág fű kötél bőr hús vér csont zsír tojás szarv farok toll haj fej fül szem orr száj fog (főnév) nyelv köröm lábfej láb(szár) térd kéz szárny has belek nyak hát mell szív máj iszik eszik harap szopik (le)köp hány fúj lélegzik nevet, kacag (meg)lát (meg)hall tud gondol, gondolkodik (meg)szagol fél alszik él (meg)hal (meg)öl verekedik, harcol vadászik csap, (meg)üt (el)vág hasít (le)szúr, (le)döf kapar, vakar ás úszik repül jár (el)jön lefekszik, fekszik leül, ül feláll, áll forog esik ad fog (ige) szorít dörzsöl (meg)mos (meg)töröl (meg)húz (meg)tol dob (meg)köt (meg)varr (meg)számol (meg)mond (el)énekel játszik lebeg, úszik folyik megfagy, fagyaszt