Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amelynek használata csaknem mindig modális jellegű. Főként a cselekvés, a történés vagy az állapot lehetséges voltát fejezi ki a jelenben vagy a jövőben, illetve azt, hogy nem valósult meg a múltban. A cselekvést, történést stb.A továbbiakban egyszerűsítés céljából csak a „cselekvés” terminust használjuk. feltételhez kötöttként, óhajtottként vagy egyszerűen lehetségesként mutatja be.Bokor 2007, 274. o.Barić 1997, 412. o.Constantinescu-Dobridor 1998, condițional-optativ-potențial szócikk.Bărbuță 2000, 152–153. o. A feltételes módú igealaknak egyéb modális jelentései is vannak.
A feltételes mód alakítása
Az ebben a cikkben említett nyelvekben a feltételes módnak van jelen idejű és múlt idejű alakja.
A magyar nyelvben
A magyarban a feltételes mód jelen ideje szintetikusan alakul. Az ige tövéhez egyes esetekben kötőmagánhangzó járul, melyet a mód jele, a -na/-ne/-ná/-né toldalék követ. Ennek változatait a magánhangzó-harmónia szabályai szerint alkalmazzuk, kivéve a határozatlan ragozású paradigma egyes szám első személyű alakját. Példák szabályos ragozású igékre:Szende – Kassai 2007, 237–238. o. A kötőhangzó piros, a jel kék betűkkel.
{| class="wikitable" ! Határozatlan ragozás || Határozott ragozás || Határozatlan ragozás || Határozott ragozás |- | várnék || várnám || küldenék || küldeném |- | várnál || várnád || küldenél || küldenéd |- | várna || várná || küldene || küldené |- | colspan=2 | <div style="text-align:center">várnánk || colspan=2 | <div style="text-align:center">küldenénk |- | colspan=2 | <div style="text-align:center">várnátok || colspan=2 | <div style="text-align:center">küldenétek |- | várnának || várnák || küldenének || küldenék
Múlt időben a feltételes mód alakja analitikus. A lexikai jelentésű ige múlt idejű alakja használatos, melyet a volna segédige követ minden személyben:Szende – Kassai 2007, 241. o.
{| class="wikitable" ! colspan=2 | Határozatlan ragozás || colspan=2 | Határozott ragozás |- | colspan=4 | <div style="text-align:center">olvastam volna |- | olvastál || rowspan=5 | volna || olvastad || rowspan=5 | volna |- | olvasott || olvasta |- | olvastunk || olvastuk |- | olvastatok || olvastátok |- | olvastak || olvasták
A francia nyelvben
A latinban nem volt feltételes módú alak, de az újlatin nyelvek kifejlesztettek maguknak ilyet. A franciában előzőleg analitikusan képződött a jelen idejű alak, majd szintetikus lett. A személyragok a latin habeo ’birtokol’ ige folyamatos múlt idejű alakjából származnak, és a lexikai jelentésű ige főnévi igenevű alakjához járulnak. Ez szabályosan változatlan marad, de vannak olyan igék is, amelyek főnévi igenevű alakja ebben a helyzetben megváltozott a nyelvtörténet során. Azonban mindegyik ige esetében megmaradt a személyragok előtt a főnévi igenévi alak végén található r.Grevisse – Goosse 2007, 1031. o. Megjegyzendő az is, hogy az egyes számú ragok és a többes szám 3. személy ragja egyformán [ɛ]-nek (hozzávetőlegesen magyar e) hangzik, a többes 1. személyű [jɔ̃]-nak (nazális o-val), a többes 2. pedig [e]-nek (rövid magyar é). Inkább a kötelezően külön szó alakjában kitett alany fejezi ki a személyeket.
Példák:Delatour 2004, 141. o.
je saurais ’tudnék / tudnám’ tu finirais ’befejeznél / befejeznéd’ il/elle viendrait ’jönne’ nous mangerions ’(meg)ennénk’ vous pourriez ’tudnátok/bírnátok’ ils/elles joueraient ’játszanának / játszanák’
A múlt idejű alak analitikus. Segédigéje az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ szegédige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű ige múlt idejű melléknévi igenevének alakja követ. Az être segédige esetében a melléknévi igenév a legtöbb esetben nemben és számban egyezik az alannyal, ami többnyire csak írásban jelenik meg: j’aurais lu ’olvastam volna’, elle serait partie ’elment volna’ (nőnem), vous vous seriez assis ’leültetek / (önök) leültek volna’ (hímnem).A segédigék használatáról ld. Francia igerendszer.
Különbség a franciában az itt említett nyelvekkel szemben az, hogy a feltétel nem fejezhető ki feltételes módú igével olyan mellékmondatban, melyet a si ’ha’ kötőszó vezet be. Jelen idejű alakja helyett a kijelentő mód folyamatos múlt idejű alakja használandó, múlt idejű alakja helyett pedig a kijelentő mód régmúlt idejű alakja.Delatour 2004, 282. o.
A román nyelvben
A románban a feltételes mód mindkét idejű alakja analitikus. A jelen idő segédigéjéről azt feltételezik, hogy a latin vrea (< latin volere) ’akarni’ egyszerű múlt idejű és folyamatos múlt idejű alakjai összeolvadásából jött létre.Zafiu 2017.
Jelen idejű példa:Cojocaru 2003, 161. o.
aș cânta ’énekelnék’ ai cânta ar cânta am cânta ați cânta ar cânta
Múlt időben a segédige a létige feltételes módú, jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű igének megfelelő melléknévi igenév követ:Cojocaru 2003, 163. o.
aș fi cântat ’énekeltem volna’ ai fi cântat ar fi cântat am fi cântat ați fi cântat ar fi cântat
A közép-délszláv diarendszerben
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) is a feltételes mód analitikusan alkotott. A biti ’lenni’ segédige aoristos alakjából és a lexikai jelentésű ige „cselekvőnek” nevezett melléknévi igenevű alakjából adódik össze. Ez utóbbi nemben és számban egyezik az alannyal. Van múlt idejű alakja is, de a mai nyelvben ritkán használt. A jelen idejű alak helyettesíti, és az idő a kontextusból derül ki. Példa:Barić 1997, 244. o. (horvát grammatika).
pisao (hímnem) / pisala (nőnem) bih ’írnék / írtam volna’ pisao / pisala bi pisao / pisala / pisalo (semlegesnem) bi pisali (hn) / pisale (nn.) bismo pisali / pisale biste pisali / pisale / pisala (sn.) bi
A segédige a lexikai jelentésű igenév után áll, ha az alanyt nem külön szó fejezi ki. Ellenkező esetben a szórend fordított: ja bih pisao / pisala ’én ’írnék / írtam volna’.
A feltételes mód jelentései
A feltételhez kötött lehetőséget ez az igemód összetett mondat főmandatának állítmányaként fejezi ki. Ilyen szerkezet esetében egyes nyelvekben a feltételt kifejező mellékmondat állítmánya is feltételes módban állhat, de más nyelvekben, például a franciában nem. Példák: Nagyon örülne, ha meglátogatnád;Rounds 2001, 48. o. Kad bismo požurili, stigli bismo na početak predstave ’Ha sietnénk, odaérnénk az előadás kezdetére’;Klajn 2005, 252. Dacă ai fi încercat, ai fi reușit ’Ha megpróbáltad volna, sikerült volna’; S’il neigeait (kijelentő mód folyamatos múlt idő) la semaine prochaine, nous pourrions faire du ski à Noël ’Ha havazna a jövő héten, síelhetnénk karácsonykor’.Delatour 2004, 281. o.
A feltételesnek nevezett igealak óhajt is kifejezhet, egyszerű mondatban vagy összetett mondatban, a feltétel kifejezésével együtt: Bárcsak esne a hó!;Rounds 2001, 49. o. Sve bih sama radila ’Mindent egyedül csinálnék’;Barić 1997, 417. o. Félix et Béatrice aimeraient avoir un deuxième enfant ’Félix és Béatrice szeretne egy második gyereket’;Delatour 2004, 142–143. o. Ce bine am proceda, dacă ne-am recunoaște greșelile! ’Milyen jól tennénk, ha beismernénk a hibáinkat!’Coteanu 1982, 211. o.
Példák az egyszerűen lehetséges cselekvés kifejezésére: Je connais une jeune fille qui accepterait de garder vos enfants ’Ismerek egy lányt, aki hajlandó lenne a gyerekeitekre vigyázni’; Projekat bi mogao da uspe ’A terv sikerülhetne’;Klajn 2005, 113. Ai crede că ea scrie poezii? ’Elhinnéd, hogy ő (nn.) verseket ír?’Avram 1997, 208. o.
A feltételes igealak egyéb jelentéseket is hordoz, egyeseket több nyelvben, másokat kevesebben. Egyesek kapcsolatban vannak a fenti főjelentésekkel: feltételezett, bizonytalan cselekvés: L’incendie aurait été provoqué par une cigarette jetée dans une poubelle ’A tűzvészt egy kukába dobott cigaretta okozhatta’; Am auzit că plecarea s-ar amâna ’Úgy hallottam, hogy az indulást elhalasztanák’;Cojocaru 2003, 162. o. akarat, kérés enyhített, udvarias kifejezése: Megemlíthetném még azt...;Cs. Nagy 2007, 327. o. Pourriez-vous venir demain ? ’El tudna jönni holnap?’;Dubois 2002, 108. o. Molio bih čašu vode ’Kérnék egy pohár vizet’; Ai putea să mă ajuți? ’Tudnál-e segíteni nekem?’ a beszélővel közös cselekvés javaslása, tanács: Mi lenne, ha írnánk egy új nyelvtankönyvet?Szende – Kassai 2007, 242. o. Tu devrais faire un peu de sport ’Sportolnod kellene egy kicsit’; Morali bismo ga pośetiti ’Meg kellene látogatnunk őt’;Čirgić 2010, 177. o. Ar trebui să plecați ’El kellene mennetek’; múltbeli cselekvésre vonatkozó sajnálat: Bár megnézhettem volna én is azt a filmet! J’aurais bien voulu aller à Londres ce week-end mais il n’y avait plus de places dans l’Eurostar ’Londonba szerettem volna utazni a hétvégén, de már nem volt hely az Eurostarra’; Ai fi putut să câștigi! ’Nyerhettél volna!’;Moldovan et al. 2001, 73. o. szemrehányás: Il aurait mieux valu dire la vérité tout de suite ’Jobb lett volna azonnal megmondani az igazat’; Ai fi putut să-mi telefonezi! ’Telefonálhattál volna!’;Moldovan et al. 2001, 324. o. nem valós cselekvéssel való összehasonlítás: Úgy tett, mintha nem tudna semmiről; Seara cade frânt, parc-ar căra peste zi pietre de moară ’Este úgy esik össze, mintha nappal malomköveket cipelne’; képzelt valóság: Deux enfants jouent. L’un dit à l’autre : « On serait deux astronautes. Moi, je serais le pilote ; toi, tu sortirais dans l’espace » ’Két gyerek játszik. Az egyik azt mondja a másiknak: „Asztronauták lennénk. Én lennék a pilóta, te meg kimennél az űrbe”’. átkozódás: Lua-te-ar dracu! ’Vinne el az ördög!’.
A feltételes igealaknak vannak nem jellegzetes használatai is egyik vagy másik nyelvben. Ekkor is gyakran nem valós cselekvést fejez ki.
Példák a magyarban: Ahelyett, hogy dolgozna, egész nap szórakozik; Mielőtt válaszolna a kérdéseimre, mélyen a szemembe néz; Távozott anélkül, hogy elköszönt volna.
A franciában ezt az igealakot múlt idejű cselekvés utáni cselekvés kifejezésére használják mellékmondatban az „egyszerűnek” nevezett jövő idő alakja helyett: Le vendeur a dit qu’il nous préviendrait dès la réception de notre commande ’Az eladó azt mondta, hogy értesíteni fog minket, amint megérkezik az, amit megrendeltünk’.Delatour 2004, 132. o.
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a feltételes igealak kifejezhet a múltban ismétlődő cselekvéseket: Otac bi me petkom vodio u džamiju ’Péntekenként az apám mecsetbe vitt’.Jahić et al. 2001, 282. o. Előfordul célhatározói mellékmondat állítmányának alakjaként is: Ostao sam u hotelu da bih dovršio pismo ’A szállodában maradtam, hogy befejezzek egy levelet’.Klajn 2005, 249. o.
Jegyzetek
Források
Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. (Hozzáférés: 2019. április 14.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bokor József. Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. április 14.) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. (Hozzáférés: 2019. április 14.) Cojocaru, Dana. Romanian Grammar (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. április 14.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. április 14.) Coteanu, Ion. Gramatica de bază a limbii române (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés: 2019. április 14.) Cs. Nagy Lajos. Mondattan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 321–344. o. (Hozzáférés: 2019. április 14.)