Szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry László (Pest, 1831. november 22. – Pozsony, 1883. szeptember 28.) lovassági tábornok, titkos tanácsos.

Élete Szapáry Ferenc és Almásy Rozália negyedik gyermeke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt lépett katonai szolgálatba. Több ütközetben részt vett Itáliában is, Custozzánál, Milánónál, Motaránál, és Novaránál. 1855–1862-ig a király szárnysegéde volt, majd 1862 áprilisától az I. (Jászkun) huszárezred parancsnoka, amelyből később a 13. huszárezredet alakították. 1859-ben a solferinói csatában már őrnagyi rangban harcolt, majd egy évre rá alezredessé nevezték ki. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború alatt Enrico Cialdini tábornok előrenyomulását katonai manőverekkel akadályozta meg,„Az olaszok elkövették azt a könnyelműséget, hogy két hadseregre osztották magukat. Az egyik szemből támadta meg Albrecht főherceget, a másik délről kezdte megkerülni. Ez Cialdini tábornok hadserege volt, és az osztrákok ezzel a sereggel nem tudtak mit szembeállítani. A folyó túlsó partján mindössze öt század huszár volt Szapáry ezredes vezetésével, és ez az öt század huszár, mint Az ozorai példában Gáspár kapitány nyolcvan huszára, eljátszotta azt, hogy egy óriási hadsereg előretolt része, felderítő egysége. Cialdini úgy szenved vereséget, hogy a serege jóformán még a puskáját sem süti el.” Katona Tamás: A Szapáryak szerepe a magyar történelemben a kiegyezéstől. Vasi Szemle 1997 (51. évf.) 1997. 2. szám. Emlékülés. 236. oldal s a 13. huszárezred volt az, amely e háborút veszteség nélkül zárta. 1869. április 23-án vezérőrnagy és a 20. hadtest dandárparancsnoka lett. 1874 októberében altábornagyi rangban e hadosztály parancsnokává nevezték ki. 1878-ban a boszniai hadjáratban is részt vett a 20. hadtestet vezényelve, majd a 3. hadtest parancsnokaként is.

Címei, kitüntetései 1859-től őrnagy 1860-tól alezredes 1878-tól hadtest-parancsnok a Mária Terézia-rend lovagja belső titkos tanácsos

Családja 1862. április 28-án, Bécsben feleségül vette Mariane (Maria Anna) von Grünne grófnőt (1835–1906), Karl Ludwig von Grünne gróf, tábornok (1808–1884), a király főlovászmestere második leányát, akivel négy gyermekük született: Károly István László (1864–1878) Ferdinándina (1867–1892) Frigyes (1869–1935) Ilona (1877–1884)

1883. szeptember 28-án „hosszú és kínos szenvedés” után 52 évesen halt meg,Gyászjelentése. Pannon Digitális Egyesített Archívum – OSZK. s pozsonyi felravatalozása után Albertirsára, a Szapáry család sírkápolnájába szállították és ott helyezték el.Szapáry család sírkápolnája Albertirsán.

Jegyzetek

Forrás Magyar Lexikon 15. kötet. Sopornya – Vezér (Budapest, 1884, 109. oldal Boszniából. Gr. Szapáry László altábornagy. — Az első lobogó kitűzése boszniai földön. Magyarország és a Nagyvilág, 1878-09-08. 36. szám, 561–562. oldal

László 1831 Kategória:19. századi magyar katonák Kategória:A porosz–osztrák háború katonái Kategória:Pestiek Kategória:1831-ben született személyek Kategória:1883-ban elhunyt személyek