Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.
Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a Föld légkörének szén-dioxid tartalma komoly mértékben, 280 ppm-ről 400 ppm fölé emelkedett, jóllehet a kibocsátás jelentős része felszívódott a szénciklus során.
Gázok a Föld légkörében
Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Hasonló, eléggé látványos, bár fizikailag mással magyarázható eseményt bárki tapasztalhat derült időben, forró nyáron, ha betesz egy hőmérőt egy lezárt fémautóba. A belső hőmérséklet jóval nagyobb értéket fog mutatni, mint a külső. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. Az értékeket 100 évre számítva közlik (az ipari forradalom előtt, és 2000-ben mérve). A Föld légkörében – előfordulásuk gyakorisága szerint – ezek a következőek:
Vízgőz Szén-dioxid Metán Dinitrogén-oxid Ózon
Gáz Képlet GWPa Légköri tart.idő (év) Légköri koncentráció Változás (%) szén-dioxid CO2 1 Nem határozható meg egyértelműen 280 ↑ 368 ppmv +31 metán CH4 23 8,4-12 700 ↑ 1750 ppbv +151 dinitrogén-oxid N2O 314 120 270 ↑ 316 ppbv +17 kén-hexafluorid SF6 22200 3200 0 ↑ 4 pptv részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k) HFC-23 CHF3 12 000 260 0 ↑ 14 pptv HFC-134a CH2FCF3 1300 14 0 ↑ 7,5 pptv HFC-143a C2H3F3 3800 48 perfluorozott szénhidrogének (PFC-k) tetrafluormetán CF4 6500 50 000 0 ↑ 72 pptv perfluor-etán C2F6 9200 10 000 perfluor-propán C3F8 7000 2600 perfluor-hexán C6F14 9000 3200 teljesen halogénezett (más néven kemény) freonok (CFC-k) CFC-11 CFCl3 4600 45 0 ↑ 268 pptv CFC-12 CF2Cl2 10 600 102 0 ↑ 533 pptv CFC-113 CF2CFCl3 6000 85 0 ↑ 84 pptv halonok H-1211 CBrClF2 1300 11 0 ↑ 4 pptv H-1301 CBrF3 6900 65 0 ↑ 2 pptv részlegesen halogénezett (más néven hidrogénezett vagy lágy) freonok (HCFC-k) HCFC-22 CHF2Cl 1700 12 0 ↑ 132 pptv HCFC-142b CH3CF2Cl 2400 19 0 ↑ 11 pptv
(forrás: IPCC 2001) James Hansen grafikonja
Jegyzetek
További információk Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 (Fenntartható fejlődés és környezet) Klímavédelem a fejlett országokban. Közös politikák és összehangolt intézkedések lehetőségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; szerk. Pálvölgyi Tamás; KTM, Bp., 1997 (Szemelvények az OECD környezetpolitikájából) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 (Fenntartható fejlődés és környezet) Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem. Magyarországi energetika és környezet: helyzetelemzés és jövőkép. Az energiahatékonyság javításának és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének gazdasági feltételei Magyarországon; szerk. Ürge-Vorsatz Diana et al.; BMGE Környezetgazdaságtan és Jog Tanszék, Bp., 2000 Faragó Tibor–Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium–Debreceni Egyetem, Bp.–Debrecen, 2003 Üvegházhatású gázok modellezése a mezőgazdaságban; Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány, Debrecen–Nyíregyháza, 2004 Lukács Ákos: A mezőgazdasági üvegházhatású gáz csökkentés karbonpiaci protokolljainak és hitelesített módszertanainak bemutatása; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok) Gémesi Zsolt: Üvegházhatású gázok megkötése biológiai úton – mikroalgák szaporítása füstgáz komponensek leválasztásával; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)
Kapcsolódó szócikkek Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása országok szerint
Kategória:Globális felmelegedés