Kálnoky László, Kálnoky László István (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) kétszeres József Attila-díjas (1963, 1972) magyar költő, műfordító.
Életpályája Apja Kálnoky István József Gyula (1882–1949), Eger városi tanácsnoka, 1939 és 1944 között polgármestere,Meghalt 67 éves korában, Eger, 1949. máj 21., egri állami halotti akv. 251/1949. édesanyja a nemesi származású nagykállói Kállay Malvin Hajnalka Borbála (1888–1971) voltak.A szülők házasságkötése 1910. febr. 1., egri állami házassági akv. 23/1910. folyószám Apai nagyszülei Kálnoky István (1836–1909), egri főkáptalani uradalmi intéző, és Fehérpataky Eleonóra (1852–1924) voltak. A költő nagyapja, Schlattauer István 1836-ban született, és Kálnokyra magyarosította a nevét.Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1–6. szám (2000) 2000 / 4. szám, Élet és Tudomány, Szecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája Anyai nagyszülei dr. nagykállói Kállay Árpád (1855–1896) törvényszéki bíró és répási Répássy Auróra (†1934) voltak.
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1930-ban érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 20 éves koráig (1932) végigbarangolta Nyugat-Európát; Charles Baudelaire, Paul Verlaine és a nyugatosok formálták ízlését. 1930–1935 között a jogi egyetemre járt, Pécsett végzett majd az egri városházán volt tisztviselő.
Tüdőbajt kapott, 1939–1941 között szanatóriumban ápolták; ez volt a Nyugat utódjában, a Magyar Csillagban 1942-ben megjelent Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozíciójának ihletője.
Budapesten a Belügyminisztérium hivatalnoka volt 1941–1953 között. 1945. szeptember 22-én Egerben feleségül vette Marosfalvi Erzsébet Jolánt.A házasságkötés bejegyezve az egri állami házassági akv. 153/1945. folyószáma alatt.
1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt 1957-ig. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a Lázas csillagon. 1960. október 14-én az Élet és Irodalomban publikált, blaszfémikus kérdéseket tartalmazó verse, A kegyelet oltárán példátlan felháborodást váltott ki, Széljegyzet című viszonválaszát már nem publikálta a lap. A hatalom ellenszenvét kivívott Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta.
2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.
Költészete A Nyugat harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (Az árnyak kertje, 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád hatása határozta meg. A Lázas csillagon (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában.
Költészetére, világképére végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző (Szanatóriumi elégia, 1942; Jegyzetek a pokolban; A létezés rémségei). A Lángok árnyékában (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az Egy magánzó emlékiratai című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981; Az üvegkalap, 1982; Bálnák a parton, 1983).
Műfordítóként is jelentőset alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (A műfordító halála).
Művei Az árnyak kertje. Versek; Magyar Élet, Bp., 1939 Szanatóriumi elégia (vers, 1942) Lázas csillagon. Válogatott versek. 1939–1956; Magvető, Bp., 1957 Lángok árnyékában; Szépirodalmi, Bp., 1970 Letépett álarcok. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1972 Farsang utóján; Szépirodalmi, Bp., 1977 A szemtanú. Válogatott versek; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979 Összegyűjtött versek. 1932–1978; Magvető, Bp., 1980 Egy hiéna utóélete és más történetek; Magvető, Bp., 1981 Az üvegkalap. Versek 1980–1981; Magvető, Bp., 1982 Bálnák a parton; Magvető, Bp., 1983 A gyógyulás hegyén; Petőfi Ny., Kecskemét, 1983 Egy mítosz születése. Téli napló 1982–83; Magvető, Bp., 1985 Hőstettek az ülőkádban. Versek; Magvető, Bp., 1986 Az áramló időben. Válogatott versek; Orpheusz, Bp., 1990 (Orpheusz Könyvek) Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1992 Egy pontosvessző térdkalácsa. Válogatás a költő humoros verseiből; vál. Kálnoky Lászlóné, utószó Alföldy Jenő; Mágus, Bp., 1996 Kálnoky László válogatott versei; szerk., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 1998 Versposta Eszternek, Svédország; Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Eger, 2004 Kálnoky László összegyűjtött versei; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Osiris, Bp., 2006 (Osiris klasszikusok)
Idegen nyelven Flash of lightning. Poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1983 Flash of lightning. Selected poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1984 Modern (Hungarian poets) László Kálnoky–János Pilinszky–Sándor Weöres: Poémes; franciára ford. Maurice Regnaut; Action Poétique, Avon, 1985 (Selon) What man can do on this planet; angolra ford. Gömöri György, Clive Wilmer; s.n., Oxford, 1986 El reverso de la luz. Cuatro poetas húngaros. Selección de poemas de László Kálnoky, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres; vál. Székács Vera, spanyolra ford. Rodrigo Escobar Holguín, Székács Vera; Universidad Nacional de Colombia–Orpheusz, Bogota–Bp., 1999
Műfordításai bélyegkép|jobbra|250px|Kálnoky László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-2-7. Sugár János alkotása. Makszim Gorkij: Az áruló (regény, 1947) Makszim Gorkij: Jakov, a csendes ember (1948) Jean Racine: Britannicus (1949) Stephan Hermlin: Együtt a pokolban (elbeszélések, 1951) Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Legszebb mesék (mesék, 1952) Martin Andersen Nexø: Elveszett nemzedék (1953) Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Jankó szerencséje (mesék, 1954) Pierre Corneille: Horatius Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin – Tartarin az Alpokban (1956) Johann Wolfgang von Goethe: Faust, 2. rész (1956) Szeszélyes szüret. Válogatott műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1958 Alfred de Musset: Válogatott versei (1959) Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus histórája (1961) Philip Massinger: A római színész (1961) Széphajú khariszok tánca (Ógörög kardal-költészet, 1960, Jánosy Istvánnal) Évgyűrűk. A XX. század költőiből. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1967 Eugenio Montale: A magnólia árnya (1968, Lator Lászlóval) Virágzó tüzek. Szerelmes versek. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1970 Szerenád. Versek a szerelemről. Műfordítások; Móra, Bp., 1974 (Kozmosz Könyvek) e. e. cummings 99 verse; ford. Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor; Európa, Bp., 1975 Déltenger. Válogatott műfordítások. A XX. század költőiből; Móra, Bp., 1978 (Kozmosz Könyvek) A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, 1–2.; Magvető, Bp., 1981 Mázsákat görgetve. Elbeszélő költemények; Magvető, Bp., 1985 Királyok, hősök, doktorok. Francia drámák Kálnoky László fordításában. Corneille. Molière. Racine. Victor Hugo; Magvető, Bp., 1987 Szentségtörők és mártírok. Drámák Kálnoky László fordításában. Jacopone da Todi. Christopher Marlowe. Philip Massinger. Johann Wolfgang Goethe. Friedrich Schiller; Magvető, Bp., 1989
Díjai Baumgarten-díj (1949) Szocialista Kultúráért (1956) József Attila-díj (1963, 1972) Robert Graves-díj (1970) Munka Érdemrend arany fokozata (1972) Füst Milán-díj (1981) Déry Tibor-díj (1985)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 PIM életrajz
További információk
Kálnoky László profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján 100 éves a Nyugat Alföldy Jenő: Kálnoky László; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink) Alföldy Jenő: Kálnoky László öregkori költészete; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1987 Csűrös Miklós: Pokoljárás és bohóctréfa. Tanulmány Kálnoky Lászlóról; Magvető, Bp., 1988 Kálnoky László emlékkönyv; vál. és szerk. Alföldy Jenő, Csűrös Miklós, Parancs János; Budapest XI. kerületi Önkormányzat Kulturális Alap és Média Bizottsága–Őrmezei Közösségi Ház, Bp., 1997 Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete; vál., szerk., összeáll. Alföldy Jenő; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet) „Visszazengtem a világ hangjait”. In memoriam Kálnoky László; szerk. Cs. Varga István; Hungarovox, Bp., 2013 (Egri jubileumok) Alföldy Jenő: Két költő. Tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról; Orpheusz, Bp., 2014 Bozók Ferenc: Kísértetek és túlvilági jelenségek Kálnoky László korai verseiben. In. Kortárs folyóirat, 2018. június, 76-78. oldal.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Egriek Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Füst Milán-díjasok Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:Robert Graves-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek