290px|bélyegkép|Than Mór: Az ónodi országgyűlés. A kép Turóc vármegye követének, Rakovszky Menyhértnek a megölését ábrázolja.
Az ónodi országgyűlés (1707. május 31. – június 22.) a Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros közelében, a körömi mezőn megtartott kuruc országgyűlés.
Az országgyűlés helyszíne és időtartama right|thumb|290px|Az ónodi gyűlés törvénykönyvének bevezetése right|thumb|290px|1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét A gyűlést 1707. január 22-én, Rozsnyón kelt meghívójával május 1-jére, „nemes Borsod vármegyében levő Ónod nevű mezőváros tájékára” hívta össze II. Rákóczi Ferenc fejedelem, s a szécsényi országgyűléshez hasonlóan ismét a rendek tömeges, személyenkénti megjelenését kérte. A kései tavaszodás, főként pedig „az fűnek és annyival inkább szénának szűk vólta miatt”Fűre és szénára a nagy számban összegyűlt rendek és a katonaság hátaslovainak és igavonó állatainak ellátásához volt szükség. Rákóczi április 6-i körlevelében május 16-ára halasztotta a gyűlést, de az árvizek miatt még így is csak nagy késéssel szállingóztak a követek. Maga a fejedelem május 23-án délután vonult be a kijelölt táborhelyre, s néhány napos várakozás után, május 31-én nyitották meg a gyűlést Telekessy István egri püspök által celebrált ünnepélyes szentmisével.
Az országgyűlés résztvevői az árvizek miatt nem a Sajó jobb partján fekvő, Borsod vármegyei Ónod mezőváros közvetlen közelében, hanem a folyó bal partján, a magasabb fekvésű Sajóköröm (a mai Köröm) határában, Zemplén vármegye területén ütöttek tábort. (A két település között utóbb vita támadt a történelmi helyszínről, s felmerült, hogy két táborban zajlott a gyűlés, ez az elképzelés azonban nem egyeztethető össze sem az ismert földrajzi és természeti körülményekkel, sem a korabeli forrásokkal.)
A gyűlés lefolyása és határozatai Az országgyűlés a rendek egy részének hagyományos sérelmi politikájával vette kezdetét. Június 6-án a háborús terhek és az elértéktelenedő rézpénz körül kirobbant vita hevében Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor és Rákóczi testőrei lekaszabolták Turóc vármegye követeit. Rakovszky Menyhért táblabíró a helyszínen életét vesztette, megsebesített társát, Okolicsányi Kristóf alispánt 9-én kivégezték, a megye többi jelen lévő tagját pedig bebörtönözték.
A rendi ellenállás letörésével a kuruc vezetésnek sikerült elfogadtatni a törvényjavaslatokat.
Mindenekelőtt kimondták Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlését. Törvénybe iktatták a Habsburg-ház trónfosztását, melyet fél évvel korábban, már a Szenátus rozsnyói ülésén elhatároztak. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. Kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia. A rézpénz forgalmát devalvált értéken erősítették meg. Törvényerőre emelték a hadiszabályzatot. Elrendelték a hadirokkantak, ill. a hadiözvegyek és -árvák támogatását a kincstári birtokok jövedelméből. Bercsényi Miklós főgenerálist fejedelmi helytartóvá választották. A szabadságharc idejére a királyi felsőbíróságok helyett ítélőtáblát állítottak fel. A hajdúkiváltságot nyert Gönc mezőváros földesurai állami kárpótlásban részesültek.
Az országgyűlés a képzőművészetben 290px|bélyegkép|Orlai Petrics Soma: Az ónodi országgyűlés
Rákóczi a gyűlés megörökítésére emlékérmet veretett a svéd származású Warou Dániellel. Ennek előlapján a fejedelem jobbra forduló páncélos mellképe látható, fölötte körirat: FRANCISCUS II: D: G: S: R: I: PRIN= | CEPS. RAKOCZI TRANSYL:Azaz: Franciscus II. Dei gratia Sacri Romani Imperii princeps Rákóczi et Transylvaniae. (Magyarul: II. Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből a Szent Római Birodalom hercege és Erdély fejedelme.) A hátlapon TENDIT PER ARDUA VIRTUS felirat alatt a hétfejű hydrával viaskodó Hercules látható, amint a hydra két fejét már lebunkózta.
A gyűlésről több historizáló festmény is készült: Orlai Petrics Soma: Az ónodi országgyűlés. Madarász Viktor: Az ónodi országgyűlés. Than Mór: „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1707. június 6.” (1864, budapesti Parlament; a festmény 1976-ban a Magyar Posta bélyegsorozatán is megjelent)Lásd itt Dudits Andor: II. Rákóczi Ferenc bevonulása az ónodi országgyűlésre. (Rákóczi Múzeum)
Források és irodalom A gyűlésről készült egykorú naplók Szab. kir. Bártfa városa követeinek naplója az ónodi gyűlésről. 1707. [május 15. – június 23.] In: Történelmi naplók. 1663–1719. Közli: Thaly Kálmán. Budapest, 1875. (Monumenta Hungariae Historica. Scriptores, XXVII. köt.) 121–174. Névtelen napló az ónodi országgyűlésről. [1707. május 31. – június 27.] Közli: Áldásy Antal. Történelmi Tár, 1902. 412–417. Innen (a május 31-i bejegyzés nélkül) újraközli: Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. A kötet[ek] anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, az előszót és a naplórészleteket bevezető kistanulmányokat írta Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeállította Bánkúti Imre. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1973. (Magyar Századok) II. köt. 310–313. Az 1707-iki országgyűlés egy kiadatlan naplója. [Diarium Conventus Onodiensis.] Közli: Áldásy Antal. Történelmi Tár, 1895. 524–530. és In: Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Budapest, 1895. Függelék, 125–131. Magyarul Jánossy István fordításában: Rákóczi Tükör… i. m. II. köt. 313–319. II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma 1707. május 24. – 1710. február 28. S. a. r., az előszót és a jegyzeteket írta Bánkúti Imre. Budapest, 2005. (Rákóczi Források.) (A vonatkozó rész: 14–33.)
Szakirodalom Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Budapest, 1895. (Eredetileg: Századok, 29. évf. 546–563., 619–647., 710–745., 845–855. és 922–949.) Csepreghy Kálmán: Az ónodi országgyűlés és előzményei. Budapest, 1894 Kovács Ágnes: Károlyi és az ónodi vérfürdő. Hadtörténelmi Közlemények, 120. évf. (2007) 1233–1241. Mészáros Kálmán: Újabb szempontok és források a turóci „pártütés” történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 120. évf. (2007) 1195–1232. Thaly Kálmán: Az ónodi országgyűlés történetéhez. [I–II. közl.] Századok, 30. évf. (1896) 1–22. és 97–113. Wellmann Imre: Az ónodi országgyűlés történetéhez. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Írták tanítványai. Budapest, 1938. 525–571. http://www.eletestudomany.hu/hol_tartottak_az_1707-es_onodi_orszaggyulest_
Jegyzetek
További információk
[ Dr. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz] Asztalos Miklós: [ II. Rákóczi Ferenc és kora ], Budapest, Dante Kiadó, 1934 [ Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban – Az ónodi országgyűlés] Szomolányi Gábor: Adópolitika és Pénzügypolitika a Rákóczi szabadságharc idején Csepreghy Kálmán: Az ónodi országgyűlés és előzményei; Süsz Ny., Bp., 1894 Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története; Athenaeum Ny., Bp., 1895 Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés; Athenaeum Ny., Bp., 1907 Wellmann Imre: Az ónodi országgyűlés történetéhez; szerzői, Bp., 1938 Ónodi országgyűlés. 1707–2007. Emlékkönyv az ónodi országgyűlés 300. évfordulójára; jegyz. Bényei Ildikó, vártörténet Tomka Gábor; Ónod, Önkormányzat, 2007
Kategória:Országgyűlések a Rákóczi-szabadságharc idején Kategória:1707