Bóly (, ) város Baranya vármegyében, a Bólyi járás székhelye.
Fekvése Bóly, régi nevén Németbóly Pécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre, Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra Nyárád–Harkányi-síkon helyezkedik el. A környék gazdasági központja.
A szomszédos települések: észak felől Versend, északkelet felől Szajk, délkelet felől Nagynyárád, dél felől Töttös, délnyugat felől Borjád, északnyugat felől pedig Szederkény és Monyoród.
A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
Megközelítése Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.
A város központján az 5704-es és az 5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az 5703-as út is, az 5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokat Villány, Siklós és Harkány térsége irányában.
A hazai vasútvonalak közül a várost a Pécs–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az 5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hárs József (SZDSZ-MDF-Kolping-Községvédők-...)A hivatkozott forrásból nem állapítható meg az összes jelölő szervezet teljes neve. 1994–1998: Hárs József (Kulturális Egyesület) 1998–2002: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület) 2002–2006: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület) 2006–2010: Hárs József (független) 2010–2014: Hárs József (független) 2014–2019: Hárs József (független) 2019–2024: Hárs József (független) 2024– : Dr. Fehérvári Dávid (független)
Népesség 2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-a horvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).Bóly Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% németnek, 0,8% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 7,4% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).Bóly Helységnévtár
A népesség alakulása 1990.01.01.: 3748 fő 1991.01.01.: 3801 fő 1992.01.01.: 3803 fő 1993.01.01.: 3815 fő 1994.01.01.: 3828 fő 1995.01.01.: 3939 fő 1996.01.01.: 3953 fő 1997.01.01.: 3980 fő
1998.01.01.: 3957 fő 1999.01.01.: 3982 fő 2000.01.01.: 3958 fő 2001.02.01.: 3712 fő 2002.01.01.: 3715 fő 2003.01.01.: 3770 fő 2004.01.01.: 3809 fő 2005.01.01.: 3851 fő 2006.01.01.: 3840 fő
2007.01.01.: 3885 fő 2008.01.01.: 3954 fő 2009.01.01.: 3970 fő 2010.01.01.: 4002 fő 2011.10.01.: 3992 fő 2012.01.01.: 4009 fő 2013.01.01.: 3974 fő
Nevezetességei bélyeg|220px|A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint 1744-ben épült késő barokk stílusú katolikus templom (plébánosai: 1851-1887 Kubinyi Elek, 1887-1898 Streicher József, 1898-1923 Plank Emil, 1923-1948 Bok József, 1948-1968 Éberhardt József, 1968-1970 Pataki István, 1970-1979 Régert József, 1979-1996 Funk Gusztáv, 1996-2011 Pekker Mátyás, 2011-2012 Bognár Attila, 2012-2022 dr Takács Gábor, 2022- Kutas Attila) Szent Vendel-kápolna 1771-ből 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Batthyány–Montenuovo-kastély 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne 1843-ból a Kálvária-domb stációi a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna 1879–1894, a Montenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban
Egyéb látnivalók Csikós-rét, Karasica patak Uradalmi Magtár 42 000 kötetes Városi Könyvtár Helytörténeti Múzeum A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület) Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum 34 000 hektáros vadászterület és vadászpanzió Zsidó temető
Hagyományok Emmausz-járás (húsvéthétfő) Motorostalálkozó (június) Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember) Márton-napi újborünnep (november)
Híres emberek Amtmann Prosper fuvolaművész Bérces Tibor akadémikus, vegyész Dittrich Tamás atléta Engel Adolf, a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója Kántor Géza, haditengerész altiszt, emlékiratíró, postamester Id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár Mérő József magyar püspöki titkár, levéltáros, vármegyei tisztviselő Meszlényi János szobrász Alfred von Montenuovo herceg (1854–1927), császári főudvarmester, Alfred Ferdinand apja, a Batthyány-Montenuovo-kriptában nyugszik Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951) id. Ripszám Henrik, magyar tájfutó és alkotóművész, kőművessegéd ifj. Ripszám Henrik, olimpikon, festőművész Szabó Mátyás (agronómus) agronómus, országgyűlési képviselő Szabó Mihály református lelkészRózsás József Áldás, békesség! Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Bóly. 2017. Strázsay János volt jószágkormányzó, író, könyvgyűjtő Székely Károly Nándor mennyiségtan- és természettan szakos cisztercita tanár Trischler Ferenc szobrász Nagy Dominik válogatott labdarúgó Amtmann Károly (Németbóly, 1821–1907) színműíró, levéltárnok
Testvérvárosai Semriach, Ausztria Heroldsberg, Németország Csernáton, Románia Negyed, Szlovákia
Jegyzetek
Források
Bóly
További információk Link-gyűjtemény Bólyról Panorámakép a kálváriáról Panorámakép a Hősök teréről Panorámakép a községházról Térképkalauz – Bóly
Kategória:Bóly Kategória:Baranya megye települései