A román nyelv hangtana szócikk a mai román nyelv (más néven dákoromán) sztenderd nyelvváltozatának hangtanával, valamint a latin nyelvtől a románig végbement fontosabb fonetikai változásokkal foglalkozik.
Beszédhangjainak rendszere a nyugati újlatin nyelvek közül az olasz nyelvhez áll a legközelebb. Hét magánhangzóval rendelkezik, melyek közül az egyik, a nyugati újlatin nyelvek közül csak az európai portugálban van szintén meg. A románban négy félhangzó van: , , és . Ezek számos kettőshangzót és hármashangzót alakítanak különböző magánhangzókkal. A -nek van egy sajátos változata, a szó végén előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek nevezett , amely a magyar „kapj” szó végén található „j”-re hasonlít. A román húsz mássalhangzó között megvan a magyarban is létező , mely nincs meg a nyugati újlatin nyelvekben.
A latinból a román felé történő fejlődés során a latin beszédhangok egyes helyzetekben csaknem mind fennmaradtak, de másokban többféle változáson mentek át. Egyes esetekben két, a latinban meglévő beszédhang vonásai között váltottak, másokban a latinban nem létező beszédhangokká váltak, megint másokban pedig elmaradtak. Az alábbiakban a latin beszédhangokból kiindulva mutatjuk be a román beszédhangok keletkezését.
A mai román nyelv hangtana
A román nyelv beszédhangjainak rendszere a nyugati újlatin nyelvek közül az olasz nyelvéhez áll a legközelebb. Hét magánhangzóval rendelkezik, ezek közül az Bár a fonémák IPA-jeleit ferde vonalak közé szokták tenni, mivel egy-egy beszédhang lehet fonémának tekintett vagy nem, a következőkben az IPA jeleket mindig szögletes zárójelbe tesszük. az újlatin nyelvek közül a románon kívül csak az európai portugálban található meg.Bărbuță 2000, 9–13. o. és Cojocaru 2003, 12–18. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
A legelterjedtebb nézet szerint a románban négy félhangzó van: , , és . Ezek számos kettőshangzót és hármashangzót alakítanak különböző magánhangzókkal. A -nek van egy sajátos változata, a szó végén előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek nevezett , amely a magyar „kapj” szó végén található „j”-re hasonlít.
A román húsz mássalhangzó között megvan a magyarban is létező , mely nincs meg a nyugati újlatin nyelvekben.
Magánhangzók
A román nyelv magánhangzói az alábbiak:
Nyíltság Elöl képzettség Elöl képzettek Félig elöl képzettek Középen képzettek Félig hátul képzettek Hátul képzettek Zártak 400pxi y
u
e
o
a
Zárthoz közeliek Félig zártak Közepesek Félig nyíltak Nyílthoz közeliek Nyíltak Magyarázat: ■ Sárga alapon a román nyelv magánhangzói.■ Rózsaszín alapon a román nyelvben ritkán előforduló magánhangzók.■ A szürke négyszögek ritka, fonetikai szimbólum nélküli magánhangzóknak felelnek meg.A magánhangzópárokban a bal oldaliak ajakkerekítés nélkül ejtettek, a jobb oldaliak ajakkerekítéssel.
Az , az és az fonémáknak valójában ezeknek , illetve és allofónjai jellemzők a román nyelvre, de az egyszerűsítés kedvéért a továbbiakban, valamint a kapcsolódó szócikkekben az , illetve az és fonetikus átírásokat használjuk. Az alábbi táblázat a román magánhangzókat a magyarban találhatókkal összehasonlítva írja le.
+ Magánhangzó Leírás Átírás Példa Fordítás <center> röviden ejtett ’á’Mint a sztenderdnyelvi ’a’-nak megfelelő hang a palóc nyelvjárásban. a ac ’tű’ <center> rövid zárt e <center>e elev ’tanuló’ <center> magyar i <center>i idee ’ötlet’ <center> magyar o <center>o om ’ember’ <center> magyar u <center>u urs ’medve’ <center> közepes, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az angol about szó első magánhangzója <center>ă ăsta || ’ez’ |- | rowspan="2" |<center>Az átírására vonatkozó szabályt lásd A román nyelv írása szócikkben. || rowspan="2" |zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az orosz вы második hangja || <center>â || cântec || ’ének’ |- | <center>î || înger || ’angyal’
A latinhoz képest a román beszédhang-rendszer két új magánhangzóval rendelkezik. Ezek megtalálhatók latin eredetű szavakban és jövevényszavakban is.
Az (írásjele ă) legtöbbször a latin hangsúlytalan a-ból származik: latin casa > román casă ’ház’. Az -a-ra végződő nem latin eredetű szavakban is megvan ez a változás: olasz barca > barcă ’csónak’, škola (szláv nyelvekből) > școală ’iskola’.Dexonline, casă, barcă, școală szócikkek. E magánhangzó IPA átírása megtéveszthető lehet, ugyanis a románban nem redukált magánhangzó, nem csak hangsúlytalan lehet, mint más nyelvekben, hanem hangsúlyos is,Chițoran 2002, 8. o. egy szótagos szóban (păr ’haj’) vagy egynél több szótagosban: mătură ’seprű’.Dexonline, păr, mătură szócikkek.
Az (írásjelei â és î) latin hangsúlyos magánhangzókból ered: canto > cânt ’énekelek’, ventus > vânt ’szél’, rivus > râu ’folyó’ in > în ’-ba(n)/-be(n)’. A jövevényszavak közül főleg szláv eredetűekben fordul elő: sventŭ > sfânt ’szent’. (Írásjeleivel kapcsolatban lásd A román nyelv írása.)Dexonline, cânta, vânt, râu, în, sfânt szócikkek.
Van némely hangtani szempontból a románba nem beolvadt jövevényszó (pl. loess – ’lösz’, führer), melyekben előfordul két, a románra nem jellemző magánhangzó, az (magyar ö) és az (magyar ü). A szótárak ezeknek, valamint általában az idegen tulajdonneveknek az eredeti nyelvükben való kiejtését írják elő.Dexonline, loess, führer szócikkek.
Félhangzók
A román félhangzók kérdése vitatott a nyelvészek körében. Hagyományosan négyet tartanak számon:
+ Félhangzó Leírás Átírás Példa Fordítás <center> a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett <center>e deal ’domb’ <center> magyar j i ied ’gida’ <center> a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett <center>o coasă ’kasza’ <center> mint az angol water első beszédhangja <center>o oameni ’emberek’ <center>u nou ’új’
Egyesek nem veszik számításba az [o̯]-t, hanem egynek tartják a [w]-vel, és csak ezt a jelet használják, tehát három félhangzót vesznek számításba.Agard 1987, idézi Chițoran 2002, 9. o. Chițoran 2002 csak két beszédhangot tart félhangzónak, a [j]-t és a [w]-t. A másik kettőt, az [e̯]-t és az [o̯]-t, az [e̯a] és [o̯a] kettőshangzókban részt vevő hangokat nem szótagmag-elemekként kezeli, és egyiket sem fonémaként, hanem ezeket a kettőshangzókat magukat tartja fonémáknak.Chițoran 2002, 7. o. Megjegyzendő, hogy a [j]-t és a [w]-t egyes nyelvészek fonológiailag mássalhangzóknak, és csak fonetikailag félhangzóknak, azaz félig magánhangzóknak vagy félig mássalhangzóknak tekintik, és az ún. approximánsok közé sorolva a mássalhangzókkal együtt mutatják be.Vö. Crystal 2008, 103. o. Más nyelvészek szerint ezek sem nem mássalhangzók, sem nem magánhangzók, hanem az angol glide terminussal megnevezve egy harmadik beszédhang-kategóriát alkotnak.Vö. Dubois 2002, 222. o.
Szavak végén vagy összetett szavak első tagja végén előfordul egy vitatott fonetikai jelenség, a , amelyet az i betűvel írnak. Egyes nyelvészek (például Emil Petrovici ) nem tartják külön beszédhangnak, hanem a szóvégi mássalhangzót tekintik palatalizáltnak és külön fonémának.Petrovici 1956, idézi Chițoran 2002, 10. o. Más nyelvészek a -t a [j] változatának tekintik, mely palatalizálja az előtte álló mássalhangzót, de ezzel nem teszi külön fonémává. Legtöbbször a főnevek és a melléknevek többes számának egyik morfémája (pl. viespe [vjespe] ’darázs’ – viespi [vjespʲ] ’darazsak’), valamint az igék kijelentő mód és kötőmód jelen idő egyes szám második személyű alakjának egyik morfémája: văd [vəd] ’látok’ – vezi [vezʲ] ’látsz’.Chițoran 2002, 11. o. „Suttogott” vagy aszillabikus i-nek nevezik,Például DOOM2, Literele (A betűk) fejezet. illetve „rövid félhangzónak”.
Kettőshangzók
Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a románban négy félhangzó van, akkor ez a nyelv nagyon gazdag kettőshangzókban, azaz egy szótagban ejtett két magánhangzóban, amelyek közül az egyik félhangzóként, azaz mássalhangzóhoz közeliként hangzik.
Ereszkedő kettőshangzók (amelyekben a félhangzó a második elem):
Magánhangzó + :
+ Kettőshangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>ai cai ’lovak’ <center> <center>ăi răi ’rosszak’ <center> <center>âi lămâi ’citromok’ <center> <center>ei lei ’oroszlánok’ <center> <center>ii copii ’gyerekek’ <center> <center>oi oi ’juhok’ <center> <center>ui cui ’szeg’
Magánhangzó + :
+ Kettőshangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>au dau ’adok’ <center> <center>ău rău ’rossz’ <center> <center>âu râu ’folyó’ <center> <center>eu leu ’oroszlán’ <center> <center>iu viu ’élő’ <center> <center>ou bou ’ökör’ <center> <center>uu eu continuu ’folytatok’
Emelkedő kettőshangzók (első elemük a félhangzó):
+ magánhangzó:
+ Kettőshangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>ia iarnă ’tél’ <center> <center>ie piele ’bőr’ <center> <center>io iod ’jód’ <center> <center>iu iubire ’szerelem’
+ magánhangzó:
+ Kettőshangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>ua steaua ’a csillag’ <center> <center>uă plouă ’esik az eső’ <center> <center>ue înșeuez ’nyergelek’ <center> <center>uâ plouând az ’esik az eső’ határozói igeneve
Egyéb emelkedő kettőshangzók:
+ Kettőshangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>ea cafea ’kávé’ <center> <center>eo vreodată ’valamikor’ <center> <center>eu pe-un copacEgyazon szótagban kiejtve a gyors beszédben, de kettőben a nem gyors beszédben. Az utóbbi esetben pe un alakban írják. ’egy fán’ <center> <center>oa școală ’iskola’
Hármashangzók
A hármashangzók egyetlen szótagban ejtett két félhangzóból és egy magánhangzóból állnak. Belőlük is számos van a román nyelvben.
A következő kombinációk fordulnak elő:
Félhangzó + magánhangzó + félhangzó:
+ Hármashangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>eai vedeai ’láttál’ <center> <center>eau vedeau ’láttak’ <center> <center>iai tăiai ’vágtál’ <center> <center>iau tăiau ’vágtak’ <center> <center>iei miei ’bárányok’ <center> <center>eu eu ’én’ <center> <center>i-oi i-oi spune ’mondani fogok neki’ <center> <center>iou maiou ’atlétatrikó’ <center> <center>uai înșeuai ’nyergeltél’ <center> <center>uau înșeuau ’(ők) nyergeltek’ <center> <center>uăi rouăi ’a harmat vmije / a harmatnak’ (birtokos/részes eset) <center> <center>oai franțuzoaică ’francia nő’
Félhangzó + félhangzó + magánhangzó:
+ Hármashangzó Átírás Példa Fordítás <center> <center>eoa pleoapă ’szemhéj’ <center> <center>ioa creioane ’ceruzák’
A hangűr kezelése
A két magánhangzó közötti hangűrt általában kikerülik úgy, hogy a beszédben a második elé egyes esetekben egy [j]-t, másokban egy [w]-t iktatnak, melyeket nem adja vissza az írás: vie ['vi.je] ’szőlő(ültetvény)’, laudă ['la.wu.də] ’dicséret’.Chițoran 2002, 95. o. Azonban egyes, főleg jövevényszavakban megmarad a hangűr: maestru [ma'es.tru] ’maesztró’, haos ['ha.os] ’káosz’, boa ['bo.a] ’boa’.Chițoran 2002, 122. o. Akár kikerülik a hangűrt a beszédben, akár nem, írásban a második magánhangzó a következő szótagba kerül.
Mássalhangzók
A román nyelv 20 mássalhangzóval rendelkezik:
Labiális hang Labiodentális hang Alveoláris hang Posztalveoláris hang Veláris hang Glottális hang Okkluzívap bAhol egyazon cellában két hangzó van, a bal oldali zöngétlen, a jobb oldali zöngés.t dk gAffrikáta Nazális hangmnTremuláns hangrFrikatívaf vs z hLaterális hangl
Egyes nyelvészek még két mássalhangzót adnak hozzá ehhez a készlethez, a palatalizált [kʲ]-t és [gʲ]-t.Például Bărbuță 2000, 11. o.
A mássalhangzók és írásbeli megjelenésük:
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Mássalhangzó || Leírás || Átírás || Példa || Fordítás |- | <center>[p] || magyar p || <center>p || pilă || ’reszelő’ |- | <center>[b] || magyar b || <center>b || bine || ’jól’ |- | <center>[t] || magyar t || <center>t || talpă || ’talp’ |- | <center>[d] || magyar d || <center>d || da || ’igen’ |- | rowspan="4" | <center>[k] || rowspan="4" | magyar k || <center>c || cal || ’ló’ |- | ch, e előtt || chel || ’kopasz’ |- | ch, i előtt || chin || ’kín’ |- | <center>k (idegen szavakban) || kilogram || ’kiló’ |-