Kovács Miklós (Csíkverebes, 1769. január 16. – Kolozsvár, 1852. október 15.) erdélyi római katolikus püspök.
Élete thumb|200px|right|Sírja a gyulafehérvári érseki székesegyház kriptájában.
Bölcseleti és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte; innen Nagyváradra ment, ahol a növendékpapok közé lépett. 1794-ben áldozópappá szentelték föl; később a nagyváradi növendékpapok gyóntatója, hitszónoka s hittanára lett. Bihar vármegye megválasztotta táblabírájának, 1814-ben kanonokká nevezték ki. 1822-ben a pozsonyi országgyűlésen mint a nagyváradi káptalan követe lépett föl és több küldöttségnél mint szónok szerepelt. 1824-ben prépost és debreceni plébános, 1827. május 24-én erdélyi püspök lett; nemsokára valóságos belső titkos állami s erdélyi főkormányszéki tanácsosnak, a könyvvizsgáló bizottság elnökének és az erdélyi katolikus iskolák és intézetek főigazgatójának nevezték ki.
Különösen kitűnt nemes célokra tett adományaival, amelyek 1847-ig 157 250 forintot tettek ki; többek közt az Erdélyi Múzeumra 12 500 forintot, a Magyar Tudományos Akadémia részére 100 aranyat adott; a később, leginkább az erdélyi szabadságharc alatt elpusztult templomok és intézetek felépítésére adott összeg a 150 000 forintot meghaladja. Érdemeiért 1847-ben V. Ferdinánd királytól a Szent István-rend középkeresztjét nyerte.
Színes arcképeEgyház a szabadságharcban. Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. Romkat.ro, 2020. március 15.
Művei Ad clerum populumque occasione solemnis suae inaugurationis Albo Carolinae anno 1828, die 16. Aprilis. Claudiopoli Literae pastorales in negotio mixtorum matrimoniorum ad clerum suae dioecesis dimissae 1841 (Fasciculi Ecclesiastici 1842. II. 233. l.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Erdélyi katolikus püspökök Kategória:1769-ben született személyek Kategória:1852-ben elhunyt személyek Kategória:19. századi püspökök