bélyegkép|jobbra|Az óbudai zsinagóga Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Magyarországon „egyházi státuszban” bejegyzett három zsidó szervezet (Mazsihisz, MAOIH, EMIH) egyike, 2004-ben alakult Köves Slomó vezetésével. Az EMIH saját magát az 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek által megalakított Magyarországi Statusquo Ante hitközségek Országos Szövetsége utódjának, a statusquo szellemiség továbbvivőjének vallja. 1877-ben ismerte el először a magyar törvényhozás a Statusquo Ante irányzatot a harmadik zsidó irányzatként, de mindez igazán hivatalossá 1927-ben, az országos szervezet megalakulásával vált. 1950-ben központilag szüntették meg mindhárom önálló hitközségi szövetséget, és hozták létre a magyarországi zsidóságot egyházi mintára tömörítő Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK). A 2004-ben megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság vallási felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául.
A Status quo Ante hitközségek
A XIX. században lezajlott zsidó egyenjogúsítási folyamat után Európa szerte felmerült az igény, hogy a zsidó közösségek, valamilyen, az állami jogrendszerbe beemelhető szervezeti rendszerbe tömörüljenek. 1868 decemberében Eötvös József kultuszminiszter e célból hívta össze az Izraelita Egyetemes Gyűlést, mely egyrészt hívatott volt arra, hogy egységes szervezeti szabályzatot határozzon meg, másrészt megalkossa egy képviseleti forma létrejöttét. Végül a kongresszusi szabályzatot az ortodox résztvevők nem fogadták el: kivonultak a kongresszusból, és saját ortodox szervezeti szabályzatot kezdeményeztek. Így létrejött egy kongresszusi (neológ) és egy hagyományokhoz hű ortodox szabályzat – és vele együtt a zsidóság két irányzata. Később azok a hitközségek, amelyek mindkét szabályzattól elzárkóztak és korábbi szabályzatuk szerint működtek tovább, létre hozták az úgynevezett status quo szabályzatot, amelyet 1877-ben az államigazgatás is hivatalosan elfogadott. Ezeknek a hitközségeknek a központi szervezete 1927-ben alakult meg. 1877-re tehát az izraelita felekezeten belül három különálló irányzat létezett, de a jogalkotás továbbra is csak egy izraelita felekezetet ismert el, amely három különböző irányzatra, és azon belül sok száz önálló hitközségre, önálló jogi személyre tagolódott. Ez az állapot állt fent a második világháborúig. A holokauszt pusztítása után 1950-ben a kommunista államhatalom egységesítette az összes létező zsidó hitközséget és az irányzatokra való tekintet nélkül a különálló hitközségeket egy központi szervezetbe „egyházi mintára” egybeolvasztotta. A létrejött szervezet neve volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete). Ennek az utódszervezeteként jött létre 1989-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ).
Az EMIH megalakulása és működése Hivatalos adatok Név: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante) /továbbiakban: EMIH/ Bírósági bejegyzés: 2004. május 24. A Pest Megyei Bíróság 12.pk.60.298/2004/2. számú határozatában jegyezte be. Bejegyző határozat szerinti cél: „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult »Statusquo Ante« elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”. Székhely: Keren Or Központ, 1052 Károly krt. 20.
Az EMIH létrejötte A 21. század elejére a magyar zsidóság reneszánszában egyre erősebb igény mutatkozott egy olyan hitközség vagy érdekképviseleti szervezet létrejöttére, amely a hagyományos zsidó értékeket egyesíti a modern világgal, annak nyitottságával és dinamizmusával. Egy olyan szervezetre, amely a múlt tragédiát feldolgozva pozitív zsidó identitást tud mutatni tagjainak, korosztálytól, és a vallásgyakorlás mértékétől függetlenül. Erre az igényre válaszul született meg 2004-ben, a magyarországi Chábád Lubavics nemzetközi zsidó mozgalom inspirációjára – és bábáskodása mellett – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely szellemi elődjének a Status quo Ante irányzatot tekinti. Célja ennek az irányzatnak a felélesztése és a magyarországi zsidóság vallási fejlődésének előmozdítása. Célul tűzték ki, hogy azokat a zsidókat is bevonják a hitéletbe, akik eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak aktívak. Ehhez igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket és kereteket, amik elengedhetetlenek a zsidó hagyományok gyakorlásához. A hitközség alapító okirata szerint az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.”
Az EMIH fenntartása Az EMIH elsősorban adományokból, tagi hozzájárulásokból és célzott pályázati támogatásokból tartja fent magát. Bejegyzett „egyházként” jogosult továbbá a személyi jövedelemadókból felajánlott kétszer 1%-ra. A 2012 januárjában életbe lépett egyházügyi törvény a Mazsihisz-szel egyenrangúként jelölte meg az EMIH-et és a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH), így – hosszas, és nem minden politikai felhangot mellőző vita – árán megállapodás jött létre az 1949 után államosított zsidó felekezeti ingatlanok ellentételezéséül folyósított úgynevezett örökjáradék megosztásáról.http://nol.hu/belfold/rabolintott_a_kormany_a_zsido_orokjaradak_felosztasara
Szervezeti felépítés Az EMIH élén operatív irányítóként a vezető rabbi áll. Munkáját ellenőrzi és segíti a tagszervezetek, tagintézmények és templomkörzetek által delegált küldöttgyűlés, a küldöttgyűlés által megválasztott elöljárók, valamint a Rabbinátus. A vezető rabbi személyét a Rabbinátus javaslatára a küldöttgyűlés választja illetve hívhatja vissza.
Taghitközségek, templomkörzetek, rabbik Az EMIH rabbijai és közösségei egyre több helyen találhatóak meg a fővárosban és országszerte.
Óbudai Zsinagóga A magyar zsidóság egyik legrégebbi zsinagógája található Óbudán, amely azonban szinte teljesen az enyészeté lett a holokauszt után. Az 1821-ben épült zsinagóga még működött pár évig a világháború után, de csakhamar elnéptelenedett és állami kézbe került. A világi célokra használt, leromlott állapotú és díszeitől megfosztott épületet 2010-ben vette át az EMIH és a hívek adományából megkezdte a felújítását. 2010 szeptemberében újévi istentisztelettel nyitotta meg kapuit a zsinagóga, amelyben azóta pezsgő zsidó élet alakult ki, amely az EMIH közösségi életének központjává vált. A zsinagóga rabbija Köves Slomó.
Keren Or központ Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeliek közösségének. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.
Vasvári Pál utcai zsinagóga A pesti városrész legrégebbi ortodox zsinagógája 1886-ban épült Fellner Sándor tervei alapján.11+1, zsidó művész által alkotott remekmű A zsinagóga, amelyben a háború előtt is jesiva működött, ad otthont a Pesti Jesivának, amelyik Magyarország első és máig egyetlen hagyományos Talmudi főiskolája a rendszerváltás óta. A zsinagóga élén a magyarországi chábád mozgalom vezetője, Oberlander Báruch rabbi áll.
Budavári zsinagóga
2018. szeptember 6-án az EMIH újraavatta a budai várnegyedben található középkori zsidó imaházat. Mintegy 400 év szünet után az 5779-edik zsidó újévi Isten-tisztelettel visszatért a vallási és közösségi élet a világ egyik legrégebbi zsidó imaház falai közé. A budavári középkori imaterem ettől kezdve Budavári zsinagógaként áll a zsidó közösség szolgálatában. A zsinagóga rabbija Faith Áser, akit a zsinagóga újraavatásakor avattak rabbivá. A Budapesti Történeti Múzeum jelenleg is itt látható kiállítása – az Isten-tiszteletek idejének kivételével – a továbbiakban is látogatható a nagyközönség számára.
ZSILIP – Roth Lenke és Simon Kulturális Központ
A patinás Palatinus-házak földszintjén kerül kialakításra az EMIH legújabb zsinagógája – az újlipótvárosi zsinagóga lesz Budapest legfiatalabb zsidó imaháza. A zsinagóga nem csak a lokális zsidó közösség számára épül, hanem egész főváros meghatározó zsidó kulturális központja lehet. Az előkészületek 2016 óta folynak, az azóta eltelt idő alatt több kiállításnak is otthont adott. A közösség leendő rabbija Glitzenstein Sámuel pedig megkezdte a közösségépítést, szerdánként közös tanulásokat rendez a ZSILIP melletti otthonában, illetve nagyünnepekkor vacsorákat megfelelő méretű kerületi bérleményekben.
Az épület eredetileg 1950-es évek elejénBolla, i. m., 183. o. (más források szerint az 1960-as években)https://zsilip13.hu/rolunk/ épült az 1911-es Palatinus-háztömb Újpesti rakpart 1-3. számú épületének Duna felőli oldalán, franciaudvaros beépítéssel szögletes pártétkezdének., i. m., 183. o.
Nagyfuvaros utcai templomkörzet A Budapesti Zsidó Hitközség egyik legaktívabb és a hagyományokat gondosan őrző tagjai alkotja a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségét. A zsinagóga megválasztott rabbija 2010 óta Glitzenstein Sámuel rabbi, az ő munkáját segíti Glitzenstein Chájim Sául rabbi, a Bét Menáchem rabbija. Az izraeli születésű rabbikat Magyarországra költözésük után nem sokkal csatlakoztak a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségéhez, amelynek tagjai hamar befogadták és megszerették a fiatal rabbikat és családjaikat. Kinevezésük óta sokat tesznek azért, hogy továbbvigyék a zsinagóga hagyományait és vidám ünnepségekkel, közösségi programokkal még aktívabbá tegyék a közösségét.
Teleki téri templomkörzet Az egykor csortkovi hászidok által használt stiebel, vagyis lakásimaház kuriózum a maga nemében. A már-már eltűnt közösség főnix-szerű feltámadása csodálatosan példázza a magyar zsidóság reneszánszát. A közösség választott rabbija Hurwitz Solom, a Pesti Jesiva és Bet Menáchem iskola tanára. Feleségével, Dvora Leával valóságos motorjai az önerejéből fejlődő, fiatal közösségnekhttp://www.telekiter.com/
Keszthely A Keszthelyi Zsidó Hitközség 2012-ben csatlakozott az EMIH-hez. A kicsi, de aktív közösség zsinagógát, biblia-kertet, közösségi központot és temetőt tart fenn. A hitközség elnöke: Rejtő Gábor.
Debrecen A cívisváros zsidó közössége egyike a kevés fennmaradt és máig működő vidéki hitközségeknek. A közösség különlegessége, hogy egyetemvárosként nagyszámú izraeli egyetemista lakja. Az ő támogatásukra érkezett a városba Feigen Sámuel rabbi és családja, akik chábád házat tartanak fenn Debrecenben. AZ EMIH és a Debreceni Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ taghitközség) együttműködésének köszönhetően 2012 óta újra működő, kóser mikve üzemel a városban, ami nagyban megkönnyíti az itt élő vallásos családok életét.
Szeged Szeged Debrecenhez hasonlóan sok izraeli diáknak ad otthont. Az ő vallási és közösségi életüket a Pesti Jesiva Budapestről érkező rabbinövendékei segítik.
Nemzetközi kapcsolatok
Megalakulásakor számos külföldi zsidó szervezet köszöntötte az EMIH-et.
Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America, illetve Berl Lázár, Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. Jona Metzger, Izrael Állam askenáz főrabbija Magyarországon tett látogatásakor üdvözölte az új hitközséget.
A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.