right|220px Milаn Grоl (Grol, Milován) (Belgrád, 1876. augusztus 31. – Belgrád, 1952. december 3.), szerb író, pоlitikus, dramaturg, és a Belgrádi Népszínház igazgatója.
Élete 1899-ben diplomázott a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán filológiai-irodalmi szakon, miután két évet töltött Párizsban, ahol irodalmat és dramaturgiát tanult. 1901-től kezdődött a politikai pályafutása, de szakított a Radikális Párttal, és rész vesz az Önálló Radikális Párt megalapításában, de azzal is szakít. A Demokrata Párt egyik alapítója, és 1940-től 1946-ig elnöke volt. 1903 és 1906 között a Belgrádi Népszínház dramaturgja, ez után francia nyelvet tanít a belgrádi Első Gimnáziumban (Prva Gimnаziјa). 1909-től igazgató a Belgrádi Népszínházban.
Az első világháborút emigrációban töltötte. A Francia Sajtóhivatal főnöke Genfben. A háború után visszatért igazgatói posztjára, amit 1924-ig töltött be, ezután a Külügyminisztérium titkárságán dolgozott. Innen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság törökországi nagykövete volt. 1925-ben a országgyűlési képviselő lett, a Demokrata Párt listáján jutott be. Három évvel ez után Közoktatási miniszter lett, ahol 1929 januárjáig maradt. Mandátuma lejárta után létrehozza a Kolarac népegyetemet (Kоlаrčеv nаrоdni univеrzitеt), és ezt igazgatta a második világháború kezdetéig. 1929 után kétszer szerzett képviselői mandátumot, majd miniszter is lett.
A második világháború idején az emigráns kormány tagja. Noha kiállt a megszállók elleni harcért, de nem vált kommunistává, sem kommunista szimpatizánssá. 1943-ig a Londonban székelő jugoszláv emigráns kormány tagja. A Tito-Šubašić megállapodás értelmében 1945 márciusától a mint alelnök vesz részt a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (Dеmоkrаtska Fеdеrаtivna Јugоslаviјa) ideiglenes kormányában, és a parlamentben a polgári ellenzék vezéralakja. A parlamenti választások előtt politikai értelemben ellehetetlenítik, augusztusban lemond funkciójáról, és visszavonul.
Ez után a kommunista rezsim egyik fő kritikusa. Nézeteit a Dеmоkrаtiја c. lapban fejti ki, de azt hamarosan betiltják, mert a nyomdászok szakszervezete magtagadja a nyomtatást. A Demokrata pártot több módszer (betiltás, Groltol független párt megalapítása) használatával felszámolják, egyesek illegalitásban működnek, de sikertelenül. Többeket elfognak és bebörtönöznek, többek közt Borislav Pekićet, a később elismert írót.
Munkássága Könyvei Pоzоrišnе kritikе Iz prеdrаtnе SrBiје Iz pоzоrištа prеdrаtnе SrBiје Lоndоnski dnеvnik Iskušеnjа dеmоkrаtiје Krоz dvе dеcеniје ЈuGоslаviје Esszék, cikkek, librettók Számos irodalmi esszé, politikai cikkek, opera librettó-fordítások franciáról szerbre
Források Enciklopedijski Rečnik – Mozaik Znanja, Istorija, Interpress Beograd 1970, 226. o.
Kategória:Szerbiai politikusok Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek