A Zodiákus (Zodiac) a Paramount Pictures és a Warner Bros. közös produkciójában készült 2007-es amerikai film David Fincher rendezésében, Robert Graysmith két, a Zodiákus gyilkos történetét feldolgozó könyve alapján. A főszerepben Jake Gyllenhaal, Mark Ruffalo és Robert Downey Jr. látható.

A „Zodiákus gyilkosként” ismert sorozatgyilkos az 1960-as évek végén tartotta rettegésben a Észak-Kaliforniát. Számos áldozatot hagyott maga után, miközben a rendőrséggel macska-egér játékot játszva rejtjeles üzeneteket és leveleket küldött a San Francisco Chronicle-nek és más újságoknak; személyazonosságára nem derült fény, sosem kapták el. A film a hidegvérű gyilkosságok történetét meséli el és azokét az emberekét, akiknek élete és karrierje végzetesen összefonódott a gyilkos utáni hajtóvadászattal.

Fincher, James Vanderbilt forgatókönyvíró és Brad Fischer producer 18 hónapot fordított saját kutatómunkára a Zodiákus-gyilkosságokkal kapcsolatban. A forgatás alatt Fincher Thomson Viper Filmstream kamerát használt a felvételekhez. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen típusú eszközt alkalmaztak egy hollywoodi mozifilm teljes felvételére.

A filmről szóló kritikák kiemelkedően kedvezőnek bizonyultak, azonban az észak-amerikai mozipénztáraknál nem teljesített jól.

Szereplők SzereplőSzínészMagyar hangRobert GraysmithJake GyllenhaalCsőre GáborDavid Toschi felügyelőMark RuffaloRajkai ZoltánPaul AveryRobert Downey Jr.Fekete ErnőWilliam Armstrong felügyelőAnthony EdwardsJózsa ImreMelvin BelliBrian CoxHollósi FrigyesArthur Leigh AllenJohn Carroll LynchBezerédi ZoltánMelanieChloë SevignyHámori EszterJack Mulanax őrmesterElias KoteasForgács PéterMarty Lee kapitányDermot MulroneyMihályi GyőzőKen NarlowDonal LogueBesenczi ÁrpádSherwood MorrillPhilip Baker HallBreyer LászlóTempleton PeckJohn GetzVégvári TamásCharles TheiriotJohn TerryKárpáti TiborDuffy JenningsAdam GoldbergLinda FerrinClea DuVall

Történet

A film 1969. július 4-én veszi kezdetét, amikor a Zodiákus gyilkos második merényletét követi el, lelőve a fiatal szerelmespárt, Darlene Ferrint és Mike Mageau-t Vallejóban. Mike túléli a támadást, míg Darlene belehal sérüléseibe.

A Zodiákus egyik levele 1969. augusztus elsején érkezett be a San Francisco Chronicle-ba. Paul Avery az első számú bűnügyi riporter, aki a Zodiákus-gyilkosságokkal foglalkozik az újságnál. Robert Graysmith politikai karikaturista ugyanennél a lapnál, s felkeltik érdeklődését a gyilkos által több szerkesztőségbe és a rendőrségnek egyaránt elküldött rejtjeles üzenetek. Dave Toschi, az egyik San Franciscó-i rendőrdetektív kapja az ügyet, társával, Bill Armstronggal.

A gyilkosságokat követően Avery és Graysmith válik a középponttá, amint egyre jobban elmélyülnek az esetben, majd Toschi és Armstrong kerül sorra, akiket a Zodiákus által meggyilkolt taxisofőrhöz szólít munkájuk. Ahogy múlnak az évek, a nyomok egyre inkább kihűlnek, s minden ágon zsákutcába vezetnek. A rendőrség más ügyek felé fordul, s ekkor Graysmith megkezdi saját, mélyre ható nyomozását. Egyre elhatalmasodó megszállottsága következményeképp elveszíti állását, felesége elhagyja, s magával viszi a gyerekeket is.

Az újság és a rendőrség végül leszűkíti a lehetséges elkövetők körét egyetlen gyanúsítottra, Arthur Leigh Allenre, akit a film is elfogad, mint az igazi Zodiákust. Számtalan közvetett bizonyítékkal támasztja ezt alá, ugyanakkor a kételkedésre is lehetőséget ad nem egyező ujjlenyomat, kézírás és DNS révén, amik a jog értelmében kizárják Allent.

Háttér James Vanderbilt 1986-ban, középiskolás korában olvasta Robert Graysmith Zodiákus-könyvét. Évekkel később forgatókönyvíróvá vált, találkozott Graysmithszel, s magába szippantotta „a Zodiákus-téma, hasonlóan ahhoz, ahogy egykor Graysmith-t és sok más embert. Megpróbáltam forgatókönyvbe önteni mindezt.” Vanderbiltnek rossz tapasztalatai voltak korábbi szkriptjei befejezéseivel, mivel megváltoztatták azokat, így nagyobb mértékben akart saját kezet kapni az anyagban. Mike Medavayt és Bradley J. Fischert kereste fel a Phoenix Picturesnél Zodiákus-adaptációjával, s a megszületett megegyezésnek köszönhetően megszerezte a kívánt mértéket a kreatív irányításban. Graysmith elsőként Paul Schrader A szexfüggő című, Graysmith 1991-es, Bob Crane színész életéről szóló könyve filmváltozatának premierjén találkozott Fischerrel és Vanderbilttel. Megállapodás született, így a Zodiac és a Zodiac Unmasked könyvek jogai hozzájuk kerültek, miután közel egy évtizedig a Disneynél hevertek. David Fincher volt az első számú választás a rendező személyére, a Hetedikben végzett munkája alapján. Eredetileg Fincher James Ellroy A Fekete Dália című regényének adaptálását tervezgette egy ötórás, 80 millió dolláros költségvetésű minisorozat formájában, mozisztárokkal.2 férfi, 1 szenvedély: Az igazság nyomában, Los Angeles Times, 2007. február 28. Los Angeles Times Mikor a stúdió ezt nem fogadta el, a rendező elhagyta a projektet és a Zodiákus-t választotta. 2003 vége felé kapta kézhez Vanderbilt 158 oldalas forgatókönyvét.

Finchert azért vonzotta a történet, mert gyermekkora nagy részét Marin megyében, San Anselmóban töltötte az első Zodiákus-gyilkosságok idején. „Emlékszem, elmeséltem otthon, hogy a rendőrök követik az iskolabuszokat immáron több hete. Édesapám akkoriban otthon dolgozott, s meglehetősen nyers volt és nem-igen volt érzéke az érzékenységet igénylő dolgok közléséhez, lassan megfordult a székében és azt felelte: ‘Ja igen. Van egy sorozatgyilkos, aki megölt négy vagy öt embert, Zodiákusnak hívja magát és azzal fenyegetőzik, hogy fog egy nagy erejű puskát és kilövi egy iskolabusz gumijait, aztán lelövi a buszról leszálló gyerekeket.’”Filmek, mumus, felvétel New York Times Finchernek kisfiúként a gyilkos „volt a legnagyobb mumus.” A rendező szintén izgalmasnak találta Vanderbilt forgatókönyvének megoldatlan befejezését. „Tetszett az ötlet, hogy nincs rendes befejezés, de ugyanakkor kielégítőnek is találtam, mert valós, igazinak ható. Akadnak dolgok, amik nem végződnek a megszokott módon.”David Fincher a Zodiákusról Pop Matters

Fincher előtt világossá vált, hogy „az ügy köré az évek során mítoszok épültek, s a mi feladatunkká vált, hogy mindezeket eloszlassuk. Hogy meghúzzuk a tisztán látható vonalat tény és fikció között.”Zodiákus produkciós jegyzetek Movieweb Fincher közölte Vanderbilttel, hogy a forgatókönyv újraírását szeretné további kutatások elvégzésével az eredeti rendőrségi jelentésekből. Eddig a pontig Fincher, Fischer és Vanderbilt hónapokat töltött szemtanúk, gyanúsítottak családtagjai, nyugalmazott és jelenlegi nyomozókkal, a két túlélővel, illetve San Francisco és Vallejo polgármesterének meginterjúvolásával. Fincher elmondta, „Miután megcsináltuk saját interjúinkat, még akkor is kellett beszélnünk két emberrel . Egyikük megerősítene néhány aspektust, másikuk pedig cáfolná őket. Továbbá, oly sok idő telt el, az emlékekre különböző dolgok behatással lehettek és a történetek másféle elmesélése változtathatna a képen. Úgyhogy akármikor kétségek merültek fel, a rendőrségi jelentésekhez fordultunk.” Kutatásuk alatt Funcher és Fischer felkérték Gerard McMenamin nemzetközileg elismert törvényszéki nyelvszakértőt és a Kalifornia Állami Egyetem nyelvészprofesszorát, hogy elemezze a Zodiákus leveleit. Ellentétben az 1970-es évek dokumentumvizsgálataival, McMenamin a nyelvezetre és a Zodiákus mondatformálására, szószerkezeteire és betűzésére fókuszált. Fincher egy interjúban elmondta, „Óriási mennyiségű szóbeszéd kering mindegyik ügyben, és én néhány ember szemébe akartam nézni, hogy lássam, hiszek-e nekik. Hihetetlenül nehéz dolog volt egy olyan filmet megcsinálni, ami posztumusz ítél el valakit.”

Fincher és Fischer megkereste a Sony Pictures Entertainmentet a film finanszírozásával kapcsolatban, de a tárgyalások kútba estek, mivel a stúdió a játékidőt két óra harmincöt percben akarta rögzíteni. Ezután más stúdiókkal vették fel a kapcsolatot, így a Warner Bros. és a Paramount Pictures megegyezett a költségek megosztásán, s emellett sokkal rugalmasabbnak bizonyultak a film hosszát illetően. Nehéz volt a filmmel házalni, mivel „nincsenek benne autós üldözések. Az emberek sokat beszélnek benne. Egy rajzolóról szól és egy gyilkosról, akit sosem kapnak el. Úgyhogy igen, a stúdió ideges,” nyilatkozta Fincher egy interjúban.A fájdalom királya Entertainment Weekly

Mikor Dave Toschi találkozott Fincherrel, Fischerrel és Vanderbilttel, a rendező közölte vele, hogy nem egy újabb Piszkos Harryt kíván forgatni. Toschit lenyűgözte a készítők ismerete az üggyel kapcsolatban, s ráébredt, hogy sokat tanult tőlük. Mike Mageau és Bryan Hartnell, a Zodiákus támadásainak két túlélője konzultánsként működtek közre a filmben.

Alan J. Pakula 1976-os filmje, Az elnök emberei lebegett Fincher szemei előtt a Zodiákus készítésekor, mivel úgy érezte, ez a film „határozottan emelkedett gondolkodású újságírást” mutat be. „Azonban az egy riporter története, aki mindenáron a sztorit akarja és egy újonc nyomozóriporteré. Az egész az igazság utáni megszállottságáról szólt.” És ahogyan azon film esetében is, a rendezőt nem foglalkoztatta, hogy időt fordítson bármely szereplő háttértörténetének elmesélésére. „Csak azt akartam tudni, amit az üggyel kapcsolatban tettek.”Zodiákus stábtag felidézi a pánikhullámot Pop Matters

Vanderbiltnek tetszett az elképzelés, hogy Graysmith egy karikaturistából az ügy egyik legjelentősebb nyomozója lesz. Ahhoz hasonlította, hogy „mi lenne, ha Garry Trudeau egy reggel úgy ébredne, hogy megpróbálja megoldani a Son of Sam-ügyet.” Mialatt a forgatókönyvön dolgozott, Vanderbilt összebarátkozott Graysmithszel és gyakran konzultált vele.

A filmkészítők megnyerték az együttműködéshez a vallejói rendőrséget (az akkori nyomozás egyik főszereplőjét), mert remélték, a film inspirál ott valakit, aki előállna egy jelentékeny információval, ami talán segíti az ügy megoldását.

Szereplőválogatás Mind Jake Gyllenhaalt és Mark Ruffalót vonzotta a projekt a forgatókönyv és karaktereik megjelenítése iránti lelkesedésükből kifolyólag. A filmmel kapcsolatos kutatások alatt Fincher fejében Gyllenhaal járt Graysmith szerepére. A rendező elmondása szerint „Nagyon tetszett a Donnie Darkóban és úgy véltem, 'Ő egy érdekes kétoldalú érme. Tud naiv is lenni, de képes a megszállottságra is.'”.Fincher vs. a Zodiákus gyilkos Premiere A szerepre való felkészülés keretében Gyllenhaal találkozott Graysmithszel és videóra vette, hogy tanulmányozza mozdulatait és viselkedését. Eleinte Ruffalót nem érdekelte a feladat, azonban Fincher őt akarta Toschi szerepére. Találkozott a színésszel és elmondta neki, hogy újraíratja a forgatókönyvet. „Tetszett, amit mondott és tetszett az új irány,” emlékezik vissza a színész.Mark Ruffalo a Zodiákus nyomában IF Magazine Kutatásképpen elolvasta az ügy összes létező jelentését és a témát érintő könyveket. Ruffalo személyesen is megismerte Toschit, aki „tökéletesen képes volt felidézni a részleteket, s hogy mi hogyan és mikor történt, ki volt ott, mi volt rajta. Mindig tudta, ő mit viselt. Azt hiszem, ez beleégett személyiségébe és sokat számított neki.”

Mikor William Armstrong szerepére került a sor, Fincher azért gondolt Anthony Edwardsra, mert „tudtam, hogy a lehető legtisztességesebb emberre van szükségem, mert ő képezi a film egyensúlyát. Furcsa módon a film nem létezhetne Bill Armstrong nélkül: Mindent, amit a Zodiákus-ügyről tudunk, az ő jegyzeteinek köszönhetünk. Így hát a színész kiválasztásánál olyasvalakit kerestem, aki teljesen megbízható.”

Eredetileg Gary Oldman játszotta volna Melvin Bellit, a neves ügyvédet, aki a televízióban beszélt a Zodiákussal, azonban „testalkatát illetően nem működött volna,” emlékszik vissza Graysmith.Interjú a Zodiákus írójával Cinematical Brian Cox kapta meg végül a szerepet helyette.

Filmzene