Címlet Értékhatár Közpénztárnál Magánforgalomban 1 f 10 K 1 K 2 f 10 f 10 K 20 f 1 K nincs 50 K 2 K 5 K 250 K Az osztrák-magyar korona pénzérméket 1892-től kezdték el verni: bronz egy- és kétfilléreseket, nikkel tíz- és húszfilléreseket, ezüst egykoronásokat, illetve arany tíz- és húszkoronásokat. Később két- és ötkoronás ezüstök és százkoronás aranyak is készültek. Ausztria utolsóként tért át Európában az aranyvalutára, azonban a megfelelő aranyalap létrehozása – melyben oroszlánrész jutott a magyar gabonaexportnak – csak hosszabb idő alatt sikerült, így a valuta fedezetének egy részét még sokáig az ezüst tette ki. Csak 1900-tól lett kötelező a koronában számítás, az ezüst egyforintos pedig a monarchia felbomlásáig törvényes fizetőeszköz maradt.

A koronarendszerben is folytatódott a kiegyezés után létrejött kettős pénzverés: minden címletnek volt magyar és osztrák változata, az előbbi magyar, az utóbbi latin feliratokkal. Emellett Liechtenstein valutaunióban volt a Monarchiával, ezért 1900. után elkészültek a koronaérmék liechtensteini változatai is. A címletek műszaki paraméterei azonosak voltak, és a birodalom mindkét felében, illetve Liechtensteinben is kölcsönösen elfogadták azokat.

Az első világháború idején olcsóbb fémekből verték a filléreket, az ezüst- és aranypénzek forgalmát pedig megszüntették, a címleteket bankjegyekkel helyettesítették. A birodalom szétesésével jelentős fennakadások léptek fel a pénzforgalomban, aminek technikai és jogi okai is voltak: csak Bécsben és Körmöcbányán (ezt később Budapestre költöztették) volt pénzverde, a haditermelés miatt ezekben is akadozott a pénzverés, a címletek nem tartottak lépést az inflációval, nem voltak meg a pénzellátás logisztikai feltételei, 1919-ig az Osztrák-Magyar Banknak kizárólagos szabadalma volt a bankjegykibocsátásra stb. A legnyomasztóbb az aprópénzhiány volt, ennek leküzdésére helyi papírszükségpénzeket adtak ki.

Ahogy a modern pénzrendszerekre, úgy a korona érméire is fennállt az elfogadási kényszer korlátozása. Az aranypénzekre, mivel a pénzrendszer alapját képező értékpénzek voltak, nem vonatkozott elfogadási értékhatár. A többi érmére a táblázatban látható értékhatárok voltak érvényesek.

Bár a koronarendszer mindvégig sánta valuta maradt, ráadásul az értékpénzek forgalma csak kis mértékben valósult meg, máig a közép-európai régió legjelentősebb arany alapú pénzrendszerének számít. Arany értékpénzeire máig nagy a kereslet mind Magyarországon, mind külföldön, ezért a Bécsi pénzverde (Münze Österreich) folyamatosan gyárt hivatalos utánvereteket az osztrák típusú tíz-, húsz- és százkoronás aranyakról, melyek az eredeti érmékkel mindenben megegyeznek. A Münze Österreich utánveretein olyan évjáratot tüntet fel, mellyel az eredeti aranyakat sohasem verték (10 corona – 1912, 20 corona – 1915, 100 corona – 1915). Régebben a magyar százkoronásról is készült utánveret, nem túl nagy példányszámban.

Ausztriai veretek Az osztrák birodalomfél (hivatalosan a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok) veretei a Bécsi Pénzverdében készültek. A fillér neve németül heller (rövidítés: h), a koronáé pedig Krone (rövidítés: K), bár az érméken a latin corona (rövidítés: Cor.) név szerepelt. A tartományok vegyes etnikai összetétele által szült nyelvi problémák az érmékre is hatással voltak: a koronaérméken a latint használták, amely amellett, hogy politikailag semleges volt, folytonosságot, stabilitást és fenséget sugallt. A latin tehát visszaszorította a nemzeti nyelvet, ami élesen szembe ment a kor európai trendjével. Mindez részben annak a következménye, hogy 1879 után a Birodalmi Tanácsban lecsökkent a német liberálisok súlya, így az elkövetkező kormányokat sokkal kevésbé jellemezte a német nemzeti irányultság. A váltópénzeken egyáltalán nem szerepelt felirat (még a kibocsátó neve sem!), csupán az értékjelzés, a verési évszám és a birodalom címere. A nagyobb címletek előlapján az uralkodó arcképe, hátlapján az osztrák császári kiscímer, az értékjelzés és az évszám (gyakran római számmal is) szerepel. A nagyobb érméken peremiratként a császár mottója olvasható.

1908-ban öttagú emlékérmesort adtak ki Ferenc József uralkodásának 60. évfordulója emlékére. Az érmék szinte eposzi díszletbe emelték az addigra már élő legendává vált uralkodót, egyúttal állandóságot sugallva egy birodalomról, melynek jövője bizonytalan volt.

A háború alatt újratervezett érmék követték a nyelvi semlegesség elvét, bár ismert Karl Goetz egykoronás érmetervezete 1914-es évszámmal, melyen német feliratok szerepeltek. 1916-tól módosult a címer is: a sas mellére a Habsburg-ház címere helyett a pólyás osztrák címer került.

Az érméket a Bécsi Pénzverde éremművészei tervezték: az arcképet eleinte Anton Scharff, később Stefan Schwartz, majd Rudolf Ferdinand Marschall, a többi éremképet Andreas Neudeck és Rudolf Neuberger, a feliratokat Wilhelm Schiep. Az ezüstalapú valuta lecserélése nagy feladat elé állította a pénzverdét, ezért több száz alkalmazottat vettek fel, jelentősen bővítették a gépparkot, új vegyészeti labort adtak át stb.Münze Österreich Kerry R. J. Tattersall: Vor 100 Jahren: Einführung der Kronenwährung. (100 évetörtént: a koronavaluta bevezetése) In: Die Münze Sept./Okt. '92 pp. 9-10.

A pénzek műszaki paramétereit és megjelenését az 1892. augusztus 2-i törvénybenÖsterreichische Nationalbibliothek 126. Gesetz vom 2. August 1892, womit die Kronenwährung festgestellt wird. (1892. augusztus 2-i törvény a koronaérték megállapításáról.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1892. XLIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1892. évfolyam. XLIII. szám.) rögzítették, ekkor azonban csak a bronz egy- és kéthellerest, a nikkel tíz- és húszhellerest, az ezüst egykoronást és az arany tíz- és húszkoronást vezették be. Az ötkoronások verését az 1899. szeptember 21-i császári pátensÖsterreichische Nationalbibliothek – 176. Kaiserliche Verordnung vom 21. September 1899, betreffend das wirtschaftliche Verhältnis zu den Ländern der ungarischen Krone, die gänzliche Einlösung der Staatsnoten, die Einführung der Kronenwährung als Landeswährung, die Verlängerung des Privilegiums der Österreichisch-ungarischen Bank und die Ordnung der Schuld von ursprünglich 80 Millionen Gulden. (1899. szeptember 21-i császári rendelet a magyar korona országaival való gazdasági kapcsolatról, az államjegyek teljes visszavonásáról, a koronának mint nemzeti fizetőeszközne a bevezetéséről, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról és az eredetileg 80 millió guldenes adósság rendezéséről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1899. LXXV. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1899. évfolyam. LXXV. szám.) rendelte el. A százkoronások verését az 1907. augusztus 11-i törvényÖsterreichische Nationalbibliothek 201. Gesetz vom 11. August 1907, betreffend die Ausprägung von Hundertkronenstücken und die weitere Ausprägung von Fünfkronenstücken. (1907. augusztus 11-i törvény a százkoronások veréséről és újabb ötkoronások veréséről.) In.: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1907. XC. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1907. évfolyam. XC. szám.) rendelte el. A kétkoronások veréséről az 1912. március 7-i törvényÖsterreichische Nationalbibliothek - 53. Gesetz vom 7. März 1912, betreffend die Ausprägung von Zweikronenstücken und die weitere Ausprägung von Einkronenstüsken. (1912. március 7-i törvény kétkoronások veréséről és újabb egykoronások veréséről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXI. szám.) rendelkezett, a kiverendő mennyiséget egy ugyanezen a napon kelt törvényÖsterreichische Nationalbibliothek - 54. Gesetz vom 7. März 1912, wodurch das Ministerium der im Reichsrate vertretenen Königreiche und Länder ermächtigt wird, mit dem Ministerium der Länder der heiligen ungarischen Krone einen Additionalvertrag zum Münz- und Währungsvertrage in betreff der Ausprägung von Zweikronenstücken und der weiteren Ausprägung von Einkronenstücken abzuschließen. (1912. március 7-i törvény, mely feljogosítja a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok minisztériumát, hogy a kétkoronások verésével és az egykoronások ismételt verésével kapcsolatban az érme- és pénzszerződést kiegészítő egyezményt kössön a szent magyar korona országainak minisztériumával.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXI. szám.) határozta meg, forgalomba hozataluk a Pénzügyminisztérium 1912. május 14-i rendeleteÖsterreichische Nationalbibliothek - 91. Verordnung des Finanzministeriums vom 14. Mai 1912, betreffend die Ausgabe von Zweikronenstücken der Kronenwährung. (1912. május 14-i pénzügyminisztériumi rendelet a kétkoronások forgalomba hozataláról.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXXVIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXXVIII. szám.) alapján történt.

Egyetlen kivétellel valamennyi érmét Ferenc József uralkodása idején tervezték. Bár egy 1918-ban kelt törvénnyelÖsterreichische Nationalbibliothek - 152. Gesetz vom 14. April 1918, betreffend die Ausstattung der Landesgoldmünzen und der Silbermünzen der Kronenwährung. (1918. április 14-i törvény az ezüst és arany koronaérmék külleméről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1918. LXXV. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1918. évfolyam. LXXV. szám.) elrendelték a IV. Károly arcképével készülő érmék verését, csak a húszkoronás készült el. Forgalomba azonban ez sem került, a legyártott kétezer darabot egyetlen kivétellel beolvasztották.