jobbra|bélyegkép|300px|A rekeszizom vázlatos képe alulnézetből A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget a mellüregtől elválasztó, izmos-inas, mozgékony lemez. A két üreg elválasztása csaknem teljes, csupán kisebb nyílások vannak rajta, amelyeken képletek haladnak a mellüregből a hasüregbe és fordítva. Döntő szerepet játszik a légzésben, amellett a hasüregi nyomás emelésével számos más élettani funkcióban is szerepet játszik, mint a széklet- és vizeletürítés, hányás.

Más fajoknál Más gerinceseknek, pl. a kétéltűeknek és a hüllőknek is van rekeszizmuk vagy rekeszizomszerű struktúrájuk, de az anatómiai felépítésük több részlete, pl. a tüdők helyzete a mellüregben eltér. Anatómia A rekeszizom kettős kupolájú izmos lemeze a közepén található inas lemezbe (centrum tendineum) megy át, amelyben a rekesz izmos része tapad. A rekeszizom választja el a mellüreget a hasüregtől. A rekesz izomrostjai a mellkas inas, csontos keretén erednek. Az izomrostok három helyről erednek, így 3 eredési helyet különböztetünk meg. pars lumbalis pars costalis pars sternalis A rekeszizom egyes részei közötti kisebb területek izomrostmentesek maradnak. A pars lumbalis és pars costalis között hátul a trigonum lumbocostale található, itt csupán kötőszövetes állomány van. Ezt a területet a mellhártya fali része a (pleura parietale) takarja, a hasüreg felől pedig a vese külső tokja fekszik hozzá. A másik kötőszövetes terület elöl található, amely a szegycsontról (sternum) és a bordák belső felszínéről eredő izomrostokat választja el. (Ezeken a gyengébb részeken hasüregi szervek türemkedhetnek át, ezek a rekeszsérvek.) A rekesz jobb oldali kupolája a 4. bordaközbe, a bal oldali az 5. bordáig emelkedik fel kilégzéskor (a medioclavicularis vonalnak megfelelően). A két kupola belégzéskor egy-másfél bordával/bordaközzel süllyed.

Funkciói A mellüreg és a hasüreg elválasztása (és az átmenő képletek átbocsátása). A belégzés elősegítése. A hasüregi nyomás fenntartásában és befolyásolásában való részvétel. (A csuklás a rekeszizom szaggatott, önkéntelen összehúzódása.)

Vérellátása A rekesz fő erei az aorta alsó mellűri (thoracalis) és felső hasűri (abdominalis) szakaszából erednek.

aa. phrenicae superiores aa. phrenicae inferiores További ütőerei: a. (arteria) thoracica internából, valamint az aa. epigastrica inferiorból származó a. musculophrenicaa. pericardiacophrenica'''Vénái az artériáknak megfelelően szedődnek össze.

Nyirokerei a hasi felszín hátsó (dorsalis) részéről a nodi lymphatici coeliacibe, a hátsó mellkasi felszínről a nodi lymphatici mediastinales posterioresbe, a rekesz elülső részéről származó nyirok a nodi lymphatici parasternalesbe jutnak.

Beidegzés idege a nervus phrenicus a nyaki fonatnak főleg negyedik nyaki szelvényéből származó részéből ered,

Topográfia Hasüregi felszínét nagyrészt a hashártya (peritoneum) borítja. Vele érintkező szervek:

máj egyrészt a hashártyával borított területe és a csupasz felszínével (area nuda hepatis) lép gyomor vese mellékvese

Mellkasi felszínét nagyrészt a mellhártya rekesz felé eső része takarja. A bordák és a rekesz által határolt kötőszövetes részt recessus phrenicocostalisnak nevezzük. Elöl a gátorüregnek (mediastinum) megfelelően a szívet körülvevő hártya (pericardium) kapcsolódik a rekesz felszínéhez, hátul a hátulsó gátorüreg savóshártya mentes (serosa-mentes) területe van.

Áthaladó képletek A rekeszen, a foramen venae cavae kivételével, főleg a pars lumbalis területén találhatóak az áthaladó képleteket átbocsátó nyílások.

foramen venae cavae a rekesz jobb oldalán az inas lemez (centrum tendineum) és az izmos karély között lép a mellüregbe az alsó üres véna (vena cava inferior), valamint a n. phrenicus hasi ága, a n. phrenicus dexter. 12. hátcsigolya és pars lumbalis között a crus dextrum és sinistrum között az aorta és a mellvezeték (ductus thoracicus) halad át 10. hátcsigolya magasságában a pars lumbalis medialis szárai ismét kereszteződnek, ahol a nyelőcső (oesophagus) halad át a két bolygóideggel (n. vagus) együtt. A hasüregi szervek fejlődésekor létrejövő forgás miatt a bal oldali bolygóideg a nyelőcső elülső oldalán, a jobb oldali a nyelőcső hátsó felszínén helyezkedik el. A nyílás az aorta nyílásától cranialisabban helyezkedik el. A pars lumbalis középső (medialis) és oldalsó (lateralis) szára között a mellüregből a hasüregbe a kétoldalon a két truncus sympathicus lép be. A medialis szár rostjai között lép a hasüregbe a nn. splanchnicus thoracicus major et minor, jobb oldalon a vena azygos és bal oldalon a (vena hemiazygos). Elöl az arteriae és venae epigastrica superior és inferior anasztomizálnak a rekeszen keresztül.

Törzsfejlődés A garatot a hastól elválasztó hártya létezése széles körben nyomon követhető gerinchúrosok körében. Így a (lándzsahalban)'' van egy szívpitvar, melyen keresztül víz távozik a garatból, ez hasonló a zsákállatokban és nyálkahalakban található struktúrákhoz. lásd:

A rekeszizom egy felső, táplálkozási és egy alsó, emésztési szakaszt elválasztó testi struktúra kontextusában jelent meg.

Források

Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) , helyes Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online) Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967) Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959) Lenhossék Mihály: Az Ember Anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) .) Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996)

Kategória:A törzs izmai