2024-ben több fegyveres konfliktus is folytatódott, ami az előző években tört ki, mint Oroszország inváziója Ukrajna ellenVilág – 7 nap. Folyamatos légiriadó. Ukrajnai rakétaháború. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/1. (2321.) szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647 és a 2023-ban kitört háború Izrael és a Hamász között.Világ – 7 nap. Hónapokig tartó háború. Netanjahu küzdelmei. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/1. (2321.) szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647 Szeptemberben Izrael és a Hezbollah konfliktusa is felerősödött, Izrael több rakétatámadást is folytatott Libanon ellen. A háború elleni tüntetések száma világszerte egyre tovább gyarapodott az év folyamán. A konfliktus alatt a Hamász több vezetőjét is megölte Izrael, közöttük Iszmáíl Hanijét és Jahja esz-Szinvárt. Folytatódott még a mianmari polgárháború, a harmadik szudáni polgárháború és az iszlamista felkelés a Száhil övben. December egy politikailag kifejezetten fontos hónap volt, többek között véget ért az el-Aszad család uralma Szíria felett, két dél-koreai elnök ellen is eljárást indított a parlament, és összeomlott a francia kormány.
Ezek mellett több magazin is a történelem legnagyobb választási évének nevezte 2024-et, annak következtében, hogy 79 ország és közel 4 milliárd ember vesz részt választásokon 2024 során. Ezek közé tartozik a tíz legnépesebb országból nyolc és az európai parlamenti választások is. Ezeken a választásokon a hivatalban lévő pártok 80%-a vesztett támogatottságából, többen történelmi jelentőségű vereségeket szenvedetek. Japánban, Botswanában és a Dél-afrikai Köztársaságban is elveszítették többségüket olyan pártok, amelyek évtizedekig dominánsak voltak az országuk politikájában. Szenegálban az ország függetlensége óta először nyerte meg az elnökséget ellenzéki jelölt, míg az Egyesült Államokban 132 év után először újraválasztottak egy elnököt két nem egymást követő terminusra.
Események
Január január 1. Belgium veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Spanyolországtól. Örményország veszi át Oroszországtól az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) soros elnöki tisztét. (A szervezet szentpétervári csúcstalálkozóján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja ugyan a tagállomok gazdasági együttműködésének elmélyítését, de ellenzi, hogy az EGU közös politikai, pláne geopolitikai célokat tűzzön ki maga elé.)Világ – 7 nap. Hónapokig tartó háború. Netanjahu küzdelmei. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/1. (2321.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a BRICS tagja lesz. (Argentína csatlakozási szándékát visszavonta az új elnök, Javier Milei.)Világ – Ami 2024-ben vár ránk. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/1. (2321.) szám, 22-23. oldal, ISSN 1217-9647 A Hegyi-Karabah Köztársaság hivatalosan is felbomlik, újra Azerbajdzsán része. Mickey egér 1928-ban rajzolt figurája közkinccsé válik, mivel a The Walt Disney Company szerzői jogai 95 év után lejárnak. 7,6-os erősségű földrengés rázza meg Japánt, cunamiveszélyt hirdetnek az országban. Etiópia bejelenti, hogy elsőként el fogja ismerni Szomáliföld függetlenségét. január 3. – A legtöbb életet követelő terrortámadás Irán területén az 1970-es évek óta, a meggyilkolt Kászem Szolejmáni emlékére rendezett eseményen. január 7. – Parlamenti választás Bangladesben. (A Sejk Haszina Vazed miniszterelnök vezette szekuláris Áojámi Liga nevű kormánypárt győzött a megszerezhető mandátumok több mint háromnegyedével.) január 8. Az Astrobotic Technology és a NASA elindítja az első magán cég által legyártott Holdra szálló egységet. Általános sztrájk veszi kezdetét Németországban. (Miután a német kormány jelentősen csökkentette a 2024-es költségvetésben a mezőgazdasági támogatásokat a gazdák országszerte tüntetéseket szerveztek, lezárták az autópályák felhajtóit és a városok közlekedését is megbénították.) Ecuador elnöke, Daniel Noboa válsághelyzetet hirdet és a hadsereget az utcákra küldi, miután a Los Choneros kartell vezetője, José Adolfo Macías Villamar, megszökött börtönéből. január 9. – Az előző nap lemondó francia miniszterelnök, Élisabeth Borne helyébe Gabriel Attal oktatási minisztert nevezi ki Emmanuel Macron elnök. (A 34 éves Attal a modern francia történelem legfiatalabb miniszterelnöke.) január 11. – Egy Egyesült Államok által vezetett koalíció több rakétatámadást hajt végre Jemen területén a hútik ellen. január 12. – Ukrajna és az Egyesült Királyság biztonsági együttműködési megállapodást köt. január 13. – Parlamenti és elnökválasztás Tajvanon.Világ – 7 nap. Nacionalista lendület. Tajvani lemondás. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2022/48. (2264.) szám, 25. oldal, ISSN 1217-9647 (A szavazatok alig több mint 40%-ával a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, Laj Csing-tö nyeri a választást, ezzel az 1996-os első szabad elnökválasztás óta most sikerült először a harmadik egymást követő alkalommal is ugyanannak a pártnak győznie. 33,5%-kal a második helyen végzett a Kuomintang jelöltje, Hou Jü-ih, a harmadik pedig a 2019-ben létrejött centrista Tajvani Néppárt (TPP) alapítója, Ko Ven-cse lett 26,5%-kal.)Világ – 7 nap. Peking mérges. Triplázás Tajvanon. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/3. (2323.) szám, 22. oldal, ISSN 1217-9647 január 14. X. Frigyes trónra lép Dániában, II. Margit újévi lemondását követően. Guatemalában leteszi az elnöki esküt Bernardo Arévalo, váltva ezzel a poszton a népszerűtlen jobboldali államfőt, Alejandro Giammatteit, aki az alkotmány értelmében már nem indulhatott újra a székért. január 15. Az Egyesült Államokban megkezdődik az elnökválasztási ciklus az Iowa államban tartott első republikánus pártgyűléssel. Irán rakétatámadásokat hajt végre Irak és Szíria ellen, a kermáni terrortámadás megbosszulásaként. január 16. – Irán Pakisztán területét bombázza, egy szunnita szeparatista mozgalmat célozva, amire Pakisztán három nappal később saját támadásával válaszolt. január 19. Japán lett az ötödik ország, amely sikeres holdra szállást hajtott végre, a SLIM küldetés részeként. Megkezdődnek a 2024. évi téli ifjúsági olimpiai játékok. január 20. – Irán elmondása szerint Izrael megölte a Forradalmi Gárda öt tagját egy bombázásban. január 22. – Joseph Boakai beiktatása, mint Libéria elnöke. január 23. – A török parlament megszavazza Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását (a ratifikációs okmányt Erdoğan török elnök január 25-én írta alá), így a magyar kormány ígéretével ellentétben Magyarország marad az utolsó NATO-tagállam, amely még nem járult hozzá Svédország csatlakozásához. január 24. – A Korocsai járás területén lezuhan az orosz légierő egyik Il–76 gépe, amin hatvanöt ukrán háborús foglyot szállítottak. Senki nem éli túl a katasztrófát. január 24. – A Texasi Nemzeti Gárda az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését figyelmen kívül hagyva elfoglalja a Shelby Park területét Eagle Pass városában, a Mexikóval közös határ közelében. Az ország huszonhat republikánusok által ellenőrzött állama közül huszonöt támogatásáról biztosítja Texast. január 26. A Nemzetközi Bíróság úgy dönt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság perének Izrael ellen, népirtás vádjával, lehet alapja, így kijelenti, hogy az eljárás folytatódhat. Ezek mellett felszólítja Izraelt, hogy tegyen meg mindent a népirtás elkerülésére a gázai övezetben. Parlamenti választás Tuvalun. január 28. – Elnökválasztás Finnországban.
Február február 1. Az Európai Unió összes tagországa jóváhagyja az 50 milliárd eurós segélycsomagot Ukrajnának. Az Amerikai Egyesült Államok szankciókat vezet be izraeli telepesek ellen, Ciszjordániában elkövetett erőszak miatt. Megkezdi működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek élére Lánczi Tamás kerül.2024 Krónikája. Magyarország. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/51-52. (2371-2372.) szám, 58-76. oldal, ISSN 1217-9647A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének kinevezéséről szóló 2/2024. (I. 10.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2024. évi 3. szám, 88. oldal (2024. január 10., szerda) február 2. – A 444.hu cikkével kirobban a kegyelmi ügy, amely nyolc nappal később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezet. február 3. Macky Sall szenegáli elnök bejelenti, hogy a választási eljárással és a jelöltállítással kapcsolatos viták miatt elhalasztják a február 25-re kiírt elnökválasztást. (Három nappal később, február 5-én a parlament – azt követően, hogy a csendőrség több ellenzéki képviselőt eltávolított az ülésteremből – jóváhagyja azt a törvényjavaslatot, mely december 15-re halasztja az elnökválasztást. Az elnök arra is felhatalmazást kap, hogy az április 26-án lejáró mandátuma ellenére a posztján maradjon.Világ – 7 nap. Macky Sali szenegáli államfő váratlanul… In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/6. (2326.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 Zavargások robbannak ki. Március elején azonban mégis kezdetét veszi a rövidített elnökválasztási kampány, miután az elnök kihirdette, hogy az elhalasztott elnökválasztást áttette március 24-re.) Michelle O’Neill tölti be Észak-Írország első minisztere (miniszterelnöke) tisztét, s ezzel első ízben irányítja az Egyesült Királysághoz tartozó országrészt annak a katolikus Sinn Féin pártnak a politikusa, amely az Ír-sziget újraegyesítése mellett áll ki.2024 Krónikája. Világ. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/51-52. (2371-2372.) szám, 82-101. oldal, ISSN 1217-9647 február 4. – Elnökválasztás El Salvadorban. február 5. – A Fidesz-KDNP és a kormány képviselői bojkottálják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amit az ellenzéki képviselők azért kezdeményeztek, hogy felgyorsítsák Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását; a parlament ülését így a napirend elfogadása nélkül berekesztik. február 7. – A 2003 óta hivatalban lévő İlham Əliyev nyeri az azerbajdzsáni elnökválasztást a voksok 92%-ával, míg ellenfele, Zahid Oruj a második helyen végez 2%-kal. (A szavazást 2025-ről hozták előre, miután az azeri hadsereg 2023-ban visszafoglalta az örmény kézen lévő, Azerbajdzsán területére beékelődött Karabahot.) február 8. – Parlamenti választás Pakisztánban.Világ – 7 nap. Katonadolgok. Hazatért Navaz Sarif. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/43. (2311.) szám, 22. oldal, ISSN 1217-9647 (A Pakisztáni Muszlim Liga–Navaz (PML–N) nyeri a választást, míg a Tihrík-i-Inszaf (PTI) párt támogatta, függetlenként indult jelöltek szerzik a legtöbb, 93 mandátumot.)Világ – 7 nap. Politikai patthelyzet. Pakisztáni választási libidó. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/7. (2327.) szám, 22. oldal, ISSN 1217-9647 bélyegkép|245x245px|Egy kegyelmi ügy következtében lemondásra kényszerül Novák Katalin magyar köztársasági elnök február 10. – Lemond Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, miután kiderült, hogy elnöki kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, akit kényszerítésért 3 év 4 hónap börtönre ítéltek, mert megpróbálta eltussolni főnöke szexuális visszaéléseit. (Varga Judit volt igazságügy-miniszter vállalva a politikai felelősséget az államfő döntésének ellenjegyzéséért bejelenti a közéletből való távozását, lemond az országgyűlési képviselői mandátumáról és a Fidesz 2024-es EP-listájának a vezetéséről.) február 11. Az elnökválasztás második fordulója Finnországban. Világ – 7 nap. Kormányfőből államfő. Finnország választott. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/7. (2327.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647 Interjút ad a Partizánnak Magyar Péter, Varga Judit volt férje, és ezzel megkezdi saját politikai pályafutását. február 14. – Parlamenti és elnökválasztás Indonéziában. február 16. Kína bűnüldözési és biztonsági megállapodást köt Magyarországgal. (A megállapodást Vang Hsziao-hung kínai közbiztonsági miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter írja alá Budapesten a kínai–magyar rendészeti csúcstalálkozó keretei között.)