263px|thumb|Büdöske
A bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes) az őszirózsafélék családjába tartozó őszirózsaformák alcsalád (Asteroideae) egyik nemzetsége mintegy húsz fajjal. Népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa – ez utóbbi erős szagára utal. Bársonyvirág elnevezését finom tapintású virágai után kapta.Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 125. oldal.
Származása, élőhelye
Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába már a 16. század közepén (1535 után, de 1560 előtt) áthozták. A 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelők erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották.
Fontosabb fajai: Nagy büdöske (Tagetes erecta L. 1753) – egyéb neve: kassairózsa Lemmon-büdöske (Tagetes lemmonii) Fényes bársonyvirág (Tagetes lucida Cav. 1795-96) Tagetes minuta L. 1753 Citromillatú büdöske (Tagetes nelsonii) Kis büdöske vagy alacsony büdöske (Tagetes patula) L. 1753 Törpe büdöske vagy apró büdöske (Tagetes tenuifolia Cav. 1793) – egyéb neve: szeldeltlevelű bársonyvirág
A Kárpát-medencében főként a nagy büdöske és a kis büdöske terjedt el.
Megjelenése
Bóbitája pikkelyes; a sárga virágokat csövesen összeforrt fészeklevélkék fogják közre.
Felhasználása
Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is. Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják.
Jegyzetek
További információk A Pallas nagy lexikona Ehető virágok 10. Büdöske A bársonyvirág (büdöske) gondozása, ültetése
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:1753-ban leírt növénynemzetségek Kategória:Dísznövények