A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő (UTC) előtt, vagyis Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt. A köznyelvi „magyar idő szerint” kifejezés ugyanezt jelöli. A nyári időszámítás ideje alatt a CEST van érvényben helyette

Használata A következő országokban egész évben ez van érvényben: Algéria Angola Benin Csád Egyenlítői-Guinea Gabon Kamerun Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati része Kongói Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság Niger Nigéria

A következő országok nyári időszámítást is használnak, így csak október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig érvényes: bélyegkép|jobbra|200px|A közép-európai időzóna Albánia, 1914 óta Andorra, 1946 óta Ausztria, 1893 óta Belgium, 1914–19 között és 1940 óta Bosznia-Hercegovina, 1884 óta Csehország, 1891 óta Dánia, 1894 óta Észak-Macedónia, 1884 óta (eleinte Macedónia néven) Franciaország 1940 óta, 1944–45 kivételével Gibraltár, 1957 óta Hollandia, 1940 óta Horvátország, 1884 óta Lengyelország, 1915–18 között és 1922 óta Liechtenstein, 1894 óta Luxemburg, 1904–18 között és 1940 óta Magyarország, 1890 óta Málta, 1893 óta Monaco, 1945 óta Montenegró, 1884 óta Németország, 1893 óta Norvégia, 1895 óta Olaszország, 1893 óta San Marino, 1894 óta Szerbia, 1884 óta Szlovákia, Akkori Magyarország részeként 1890 óta Szlovénia, 1884 óta Spanyolország, 1946 óta, a Kanári-szigetek kivételével Svédország, 1900 óta Svájc, 1894 óta Tunézia, 1911 óta Vatikán, 1894 óta

Namíbia használ áprilistól októberig, az év többi részében pedig nyári időszámítást, ami az felel meg.

A második világháború előtt Litvánia is közép-európai időt használt 1920–40 között. A háború alatt Németország ezt vezette be az összes általa elfoglalt területen. Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megtartotta a háború után is. Monaco, Spanyolország, Andorra és Gibraltár a háború után vezették be.

Írországban és az Egyesült Királyságban kísérleti jelleggel bevezették a közép-európai zónaidőt 1968–71 között. Ez a kísérlet azonban népszerűtlennek bizonyult. Népszerűtlenségét főleg a téli reggeleken megnövekedett közúti balesetek okozták; sok esetben iskolába induló gyermekek voltak a halálos áldozatok. Portugáliában 1966–76, illetve 1992–96 között használták a közép-európai időszámítást.

Rendellenességek, érdekességek

Mivel a tisztán földrajzi szempontok mellett politikai kritériumok is közrejátszanak az időzónák megrajzolásánál, az érvényes időzónák nem illeszkednek pontosan a hosszúsági körökhöz. Ha a közép-európai időzónát tisztán földrajzi alapon jelölnék ki, akkor pontosan a és hosszúsági körök között húzódna. Ennek eredményeképpen vannak olyan helyek Európában, amelyek földrajzi értelemben a közép-európai időzónába tartoznának, de nem ezt az időszámítást használják; fordítva pedig vannak olyan európai helyek, amelyek földrajzi értelemben nem tartoznának ebbe az időzónába, mégis a közép-európai időt használják.

Földrajzi rendellenességek Olyan ország, amely földrajzilag (részben) zónába tartozna, de használnak: Spanyolország legnyugatibb része, például A Coruña városa (itt közép-európai nyári idő szerint a nyári napforduló napján majdnem 23 órakor nyugszik le a Nap, a téli napforduló idején pedig délelőtt 9 óra után van napkelte) Olyan ország, amely földrajzilag (részben) az UTC zónába tartozna, de használ: Andorra, Belgium, Franciaország (leszámítva Korzikát és Elzász legkeletibb részét), Németország legnyugatibb része (volt NSZK, például Saarbrücken, Düsseldorf, Aachen és Trier); Olaszország legnyugatibb része például Aosta; Luxemburg; Monaco; Hollandia; Norvégia legnyugatibb része, Spanyolország (kivéve a legnyugatibb részt); Svájcnak a Berntől nyugatra fekvő része például Genf és Lausanne. A norvég–orosz határ az egyedüli olyan hely, ahol a közép-európai időzóna a moszkvai időzónával közvetlenül határos, így a határ átlépésekor kétórás időeltolódás tapasztalható. Ezen kívül van Európában egyetlen olyan pont is, ahol három időzóna ( és találkozik, a Norvégia–Finnország–Oroszország hármas határon. Olyan országok, amelyek (részben) tartoznának, de használnak: Görögország legnyugatibb része, például Korfu szigete; Bulgária legnyugatibb része; Románia legnyugatibb része (Erdély nyugati megyéi: Krassó-Szörény megye, Temes megye; Arad megye, Bihar megye egésze, illetve részben Mehedinți megye és Szatmár megye); Ukrajna legnyugatibb része, a magyar, illetve a szlovák határ közelében (Kárpátalja); a kalinyingrádi orosz exklávé; balti országok nyugati része; Finnország délnyugati partvidéke, például Turku; ezen kívül az Åland szigetek.

Spanyolország különleges esete Spanyolország elég különleges eset. Az ország ugyan használ, de a napi élet üteme egy óra késésben van a többi országhoz képest: A tanítás 9:30-kor kezdődik, ami Portugáliában 8:30, és ott akkor kezdődik a tanítás. Az ebéd rendszerint 14:00 órakor van, ami Portugáliában 13:00, és szintén ebédidő. A munkaidő 18:00 óráig tart, ami a portugáliai 17:00 órának felel meg, és az ottani munkaidő végének. A vacsorát 21:00 óra után fogyasztják, ami Portugáliában 20:00, és szintén vacsoraidő.

Másképp szólva, a spanyolok mindent ugyanakkor tesznek, mint a portugálok, vagyis életvitelükben a földrajzilag helyes időzónához igazodnak. Spanyolország tehát hivatalosan használ, de gyakorlatilag UTC-t.

Az időzóna főbb városai Európában Amszterdam, Hollandia Barcelona, Spanyolország Belgrád, Szerbia Berlin, Németország Bécs, Ausztria Brüsszel, Belgium Budapest, Magyarország Frankfurt am Main, Németország Genf, Svájc Hamburg, Németország Katowice, Lengyelország Koppenhága, Dánia Ljubljana, Szlovénia Madrid, Spanyolország Milánó, Olaszország München, Németország Nápoly, Olaszország Oslo, Norvégia Párizs, Franciaország Pozsony, Szlovákia Prága, Csehország Róma, Olaszország Szkopje, Észak-Macedónia Stockholm, Svédország Szarajevó, Bosznia-Hercegovina Tirana, Albánia Torino, Olaszország Varsó, Lengyelország Zágráb, Horvátország Zürich, Svájc

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Időzóna

Kategória:Időzónák