A civil társadalom személyek önszerveződő, önkéntes, közjó érdekében végzett tevékenységeinek összessége. A polgári kezdeményezések a társadalmi-kulturális élet fontos elemei, szerepvállalásuk révén nagyban hozzájárulnak a társadalmi problémák azonosításához, eredményes rendezéséhez és közösségi szükségletek kielégítéséhez.Dr. Nárai Márta: A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára
A civil társadalom a felmerülő helyzetekre spontán vagy újszerűen reagál, ezáltal elkülöníthető a családi, állami és a piaci struktúráktól. Az ismétlődő tevékenységek intézményesülése során civil szervezetek jönnek létre.
A fogalom kialakulása
A „civil társadalom” kifejezésnek közvetlen megfelelője van a latinban (societas civilis) és közeli megfelelője az ógörögben (politike koinona). A rómaiak és a görögök számára ez valamiféle „politikai társadalmat” jelentett, ahol az aktív állampolgárok alakítják az intézményrendszert és a politikát.
Thomas Hobbes, a civil társadalom egyik legkorábbi szerzője szerint a természeti állam „minden ember háborúja minden ember ellen”, ezzel szembeállítja a civil társadalmat, melynek legnagyobb előnye a fizikai biztonság.
John Locke is megállapította, hogy a természeti államban gyakoribb a háború, mint a civil társadalomban, amit a törvénykezés hiányára vezetett vissza. Részben az ő műveinek hatására a 18. századi skót felvilágosodás gondolkodói hangsúlyozták először, hogy az új társadalmi rendnek az individualizmusra és a jogokra épülő társadalom az alapja.
A fogalmat gyakran Adam Fergusontól eredeztetik, aki a civil társadalom egyik legátfogóbb elemzését készítette el.An Essay on the History of Civil Society , 1767 Ő a feudalizmusból a kapitalizmusba váltó társadalomban a „kereskedelmi állam” fejlődésének útját az egyén szabadságának megerősödésében látta. Számára azonban a választóvonal még mindig a civil társadalom, illetve a despotizmus, a „vad” természeti élet között volt.
Míg Ferguson nem húzott határoló vonalat az állam és a társadalom közé, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, aki sokat értekezett a civil társadalomról, már megtette ezt.Etext of Philosophy of Right Hegel (angol), 1827 A fogalom további fejlődése szempontjából az a felvetése lényeges volt, hogy a civil társadalom független az államtól, egyúttal szimbiózisban él vele. A fogalom értelmezése, csakúgy, mint Hegel követői, a politikai bal- és jobboldal között kettéhasadt. A baloldalon Karl Marx burzsoá társadalomról alkotott elméletének alapjait képezte, ahol a civil társadalom megegyezett a polgári társadalommal és a fogalom leszűkült a gazdasági életre, melyben mindenki a saját önző érdekeit hajszolja és elidegenedik saját emberi lehetőségeitől és környezetétől. A jobboldalon az alapgondolat a társadalom összes nem állami vonatkozását megtartotta a szigorú gazdasági megfontolásokat kiterjesztve a kultúrára, a politikára és a társadalomra.
Civil társadalom és demokrácia
A civil társadalom és a demokrácia közötti kapcsolatok irodalmát Alexis de Tocqueville korai írásai alapozták. Szerinte az egyéni szabadságjogok biztosítékai az úgynevezett „demokratikus eszközök”: a helyi önkormányzat, a szétválasztott egyház és állam, a szabad sajtó, a közvetett választások, a független igazságszolgáltatás és a „szövetségesi élet”. Arra a következtetésre jutott, hogy az aktív szövetség a szabadság és az egyenlőség előfeltétele.
Gondolatait a 20. században többen is jelentősen továbbfejlesztették, amellett érvelve, hogy a demokráciában a civil társadalom szerepe létfontosságú.
Globális civil társadalom
A globális civil társadalom fogalma újdonságánál fogva sokat vitatott. A deskriptív definíció szerint a globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik.
A globális civil társadalom fogalmát ugyanakkor kritikusok és aktivisták napjainkban mind többet használják hivatkozási forrásul a globalizációval szemben ellenálló és a helyi közösségi élet megvédésére irányuló tevékenységekre.
Mások a globalizációt úgy látják, mint egy olyan társadalmi jelenséget, ami klasszikus liberális értékeket képvisel és ami elkerülhetetlenül nagyobb civil társadalmat eredményez. Ennélfogva a civil társadalom különböző meghatározásai magában foglalhatják azokat a vállalatokat és intézményeket is, amelyek támogatják a globalizációt, vagy teljesen függetlenek tőle.
Civilszervezetek Rokon értelmű fogalmak: nem kormányzati szervezetek (NGO-k) önkéntes szervezetek (PVO-k) nonprofit szervezetek (NPO-k)
Példák civilszervezetekre: közösségi szervezetek alapítványok közhasznú társaságok civil klubok szakszervezetek gender (~nemiségi), kulturális és vallási szervezetek jótékonysági szervezetek szociális szervezetek sportklubok környezetvédelmi szervezetek fogyasztóvédelmi szervezetek jogvédő szervezetek akadémiák, kamarák, szakmai szövetségek a média civil csoportok klubok
A civil társadalom néhány fontos iskolája Daniel Bell Francis Fukuyama Antonio Gramsci Jürgen Habermas John Keane Konrád György
Kapcsolódó szócikkek Nonprofit szervezet Civil szervezet Civilizáció Szociális gazdaság Szociológia
Jegyzetek
Irodalom
Adam Ferguson: An Essay on the History of Civil Society, 1767. Szerk. Fania Oz-Salzberger. Cambridge, Cambridge University Press, 1995 Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A jogfilozófiai alapvonalai, 1820. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979 Thomas Hobbes: Leviatán (Leviathan), 1650. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Kossuth, 1999 Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia (Democracy in America), 1835. Ford. Ádám Péter. Budapest, Európa, 1993
További információk Az EU és a civil társadalom Az ENSZ és a civil társadalom (NGO-k) UNEP Globális Civil Társadalom Fórum . Globális Civil Társadalom. WiserEarth.org – World Index for Social and Environmental Responsibility – A korábbi www.civilsociety.org. Civilitika. A népfelség tudománya; Méry Ratio, Budapest, 2016 A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása; szerk. Antal Attila; Noran Libro, Budapest, 2016 "A civil társadalmi részvétel alakulása és fejlődése Közép-Európában 1990-től napjainkig". Közép-európai Civil Konferencia. Kecskemét, 2017. október 12-14.; Alföldi Civilekért Alapítvány, Kecskemét, 2017 Berényi Zoltán: Demokrácia, demokratizálódás, civil társadalom; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2022 Fordított napló. Titkosszolgák, civil mozgalom, magántörténelem. Források és visszaemlékezések, 1981–1991; szerk. Stefánich Éva, vál. Miszlivetz Ferenc; iASK–ÁBTL, Kőszeg–Budapest, 2024