bélyegkép|270px|Kavar emlék az alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak. Bíborbanszületett Konstantin a nála járt magyar küldöttség elmondása alapján közli velünk, hogy a kavarok fellázadtak a kazárok ellen, egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz (nála türkökhöz), „és ekkor holmi kavaroknak nevezték el őket”. Nevük valószínű etimológiája a kavir azaz összehoz, összegyűjt szóra vezethető vissza, de attól ez még lehet egy népetimológiai alkotás, ahol egy török szó jelentése találkozik egy nemzetség nevével, ahogy az a türkök esetén is történt.
A kavarok törzsei
Vélhetően kavar törzsnév az örs. A berény/berencs is kavarnak sejthető. Ugyanígy a varsány, amelyik az Osian > Vosian magyar fejleménye, azaz alán (oszét) néptöredék. Ide tartozik az oszlár/eszlár csoport, ami az osz török többes számmal ellátott változata. Az örs, berény/berencs, oszlár/varsány hasonló eloszlást mutatnak a Kárpát-medencében, mint a „hét magyar” törzs neve. Felmerült, hogy a berszilek nevéből származtatható bercel is kavar törzsnév volt. (Zimonyi István: Berszilek) Bizonyosra vehető, hogy a kavarok között muszlim hvárezmiek (kálizok) is voltak. De sem a káliz/kalász, sem a bercel, sem a székely név nem mutat olyan gyakoriságot és eloszlást, mint az előbbi magyar és kavarnak vélhető törzsnevek.
Három törzsüknek a Bizáncban járt Bulcsú harka elmondása szerint egy főnöke volt, ők alkották a háborúban a magyarok előtt az elővédet, már 881-ben is így jelentek meg Bécs alatt. Ez a hadrend – a legutóbb csatlakozott nép elővédszerepe – általános szokás volt a török törzsszövetségek között. A 894-ben a morvákkal együtt Pannóniát feldúló sereg kavarokból és székelyekből állt.Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 1. kötet 590. old.
Kavar rovásfelirat Létezik egy kazáriai rovással készült felirat a 10. századból, amelynek neve: alsószentmihályi rovásfelirat (Alsószentmihály, Erdély), amelyről már Vékony Gábor régész a 90-es években megállapította, hogy egy karaita kavar készítette.Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó.
A kavarok és a régészet „Az elkövetkező évek szaltovói kutatásának magyar szempontból egyik fontos kérdése lesz annak megmagyarázása, hogy miért hagytak fel néhány, több száz temetkezést tartalmazó gödörsíros temető használatával a 9. század második felében a Kazár Kaganátus északnyugati határterületén. Ez már csak azért is érdekes, mivel a honfoglalás kori archeogenetikai vizsgálataink eredményeként ma már ismerünk szaltovói környezetből eredeztethető női temetkezést a Kárpát-medencében. A logikus magyarázatként szóba jöhető kavar kérdés régészeti kutatása így akár új lendületet is vehet.”
Jegyzetek
Források Tóth Sándor László 2013: A kavarok (kabarok) katonai és politikai szerepe. Hadtörténelmi Közlemények 126/3. szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Helikon, 2015
Kategória:A magyarok története az államalapításig Kategória:Sztyeppei népek Kategória:Magyar történelmi népcsoportok