A magyar pengő pénzjegyei az 1926–1946 közötti magyar pénznem, a pengő készpénzének részét alkotta. A legtöbb pénzjegy bankjegy, melyeket (olykor csak névleg) a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki. Később, a világháború előrehaladtával más papírpénzek, illetve pénzként használt értékpapírok is megjelentek, például hadipénzek, kötvények, pénztárjegyek.
Kezdetben a papírpénzeket külföldön tervezték és egyszerű technikával nyomtatták, mivel itthon hiányzott a megfelelő felszerelés és szakember. Később már fejlett technikával állították elő a bankjegyeket. A világháború után elszabadult az infláció, így a nagy mennyiségű bankjegyet ismét egyszerű technikával állították elő. Végül már sorozatszámot sem nyomtattak a pénzekre, s a pénzjegynyomdán kívül néhány más fővárosi nyomdát is be kellett vonni a bankjegynyomtatásba.
Bankjegyek Első sorozat (1926) Az első pengőbankjegyeket 1926-ban nyomtatták 5, 10, 20, 50 és 100 pengő névértékekkel, az ötpengős kivételével vízjeles papírra. Valamennyi bankjegyet Helbing Ferenc tervezte. A bankjegyek ofszet-eljárással készültek, amit könnyű volt hamisítani, ezért korán megjelentek a hamisítványok. A helyzet annyira súlyos volt, hogy szükségessé vált új bankjegyek tervezése és gyártása, így az első pengőbankjegyek csak rövid ideig voltak forgalomban. Mivel ezeknek a bankjegyeknek bevonáskor is nagy volt az értéke, manapság ritkán bukkannak fel, így a legritkább magyar bankjegyek közé tartoznak. E bankjegyek nyomólemezeit a későbbi inflációs bankjegysor tervezésénél is felhasználták.
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás 5 pengő 150 × 75 mm Friedrich Amerling: gróf Széchenyi István Lánchíd 1926. március 1. 1926. december 27. 1929. június 30. 10 pengő 157 × 78 mm Deák Ferenc Országház 1930. június 30. 20 pengő 166 × 84 mm Kossuth Lajos Mészöly Géza: Balatoni táj 1931. május 31. 50 pengő 175 × 90 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Lotz Károly: Ménes a zivatarban 1935. március 31. 100 pengő 182 × 96 mm Giovanni Antonio Boltraffio: Hunyadi Mátyás Budai vár 1933. április 30.A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.
Második sorozat (1927–1932) Az 1927 decemberében kibocsátott ezerpengőst Egri Zoltán tervezte. Ez a bankjegy – akárcsak a sorozat többi tagja – már metszetmélynyomtatásos technológiával készült, amely megfelelő védelmet jelentett a hamisítással szemben. A pengőbankjegyek között egyedülállóként árnyalatos vízjellel ellátott papírra nyomtatták a bankjegyet, mely a valaha volt legnagyobb vásárlóértékű magyar bankjegy (ha az osztrák–magyar 1000 forintost és 1000 koronást nem számítjuk). A sorozat további címleteit Jaschik Álmos tervezte, nagyrészt átvette a lecserélt címletek témáit. Az ötpengős csupán két évig volt forgalomban, ezután ezüstérme formájában adták ki ezt a címletet, a tízpengőst pedig még a háború előtt új bankjegyre cserélték, emiatt ez a két címlet ritkának tekinthető.
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás 105px 105px 5 pengő 150 × 75 mm Friedrich Amerling: gróf Széchenyi István portréja Lánchíd 1928. augusztus 1. 1928. december 20. 1930. december 31. 111px 111px 10 pengő 159 × 80 mm Deák Ferenc Országház 1929. február 1. 1929. december 11. 1939. november 30. 116px 116px 20 pengő 165 × 85 mm Kossuth Lajos A Magyar Nemzeti Bank épülete 1930. január 2. 1930. november 20. 1943. október 31. 118px 118px 50 pengő 168 × 86 mm Petőfi Sándor Visky János: Terelés a Hortobágyon 1932. október 1. 1934. szeptember 10. 1946. május 6. 123px 123px 100 pengő 176 × 91 mm Andrea Mantegna: Hunyadi Mátyás portréja A Budai vár látképe 1930. július 1. 1932. október 25. 134px 134px 1000 pengő 192 × 112 mm Hungária-fej az aradi Szabadság-szoborról Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 1927. július 1. 1927. december 27. 1945. június 14.A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.
Kis címletű sorozat (1938) 1938-ban Franke Rupert egy bankjegysorozatot tervezett, amely 50 fillér, 1, 2 és 5 pengő címletekből állt. A kis címletű bankjegyekkel a Nemzeti Bank célja az volt, hogy gyorsan el tudja látni aprópénzzel a Bécsi döntések értelmében visszacsatolt területeket. Azért kívánták ezt bankjegyekkel megoldani, mert érmékből már a visszacsatolások előtt is hiány volt az országban. A tervezetből csak az 1 és 5 pengős pénzek kerültek valóban kibocsátásra, de a többiről is készültek próbanyomatok. Mivel az egypengősökből a sorozatszám szerint legyártott összes mennyiség sem volt elegendő, egy második kiadás is készült, melyeken a sorozatszámot csillaggal jelölték meg. Valamennyi próbanyomat és forgalmi nyomat ofszeteljárással készült. Az egypengőst alumíniumérmével, az ötpengőst új bankjeggyel cserélték le. Mivel ezek a bankjegyek csak rövid ideig voltak forgalomban, gyűjtő ritkaságnak számítanak.
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás 57px 57px 50 fillér 81 × 48 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1938. január 15. Forgalomba nem került 69px 69px 1 pengő 99 × 56 mm 1941. január 20. 1942. március 10. 69px 69px 1 pengő(2. kiadás) 77px 77px 2 pengő 110 × 61 mm Forgalomba nem került 84px 84px 5 pengő 120 × 65 mm Tóth Rózsi hivatásos modell 1938. november 5. 1939. július 31.A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.
Háború előtti sorozat (1936-1941) 1939-től új bankjegysor kibocsátását kezdte meg a Nemzeti Bank. A bankjegyek tervezője Horváth Endre volt, aki népművészeti motívumokat épített be a bankjegytervekbe és előszeretettel kért fel palócföldi modelleket. A forgalomba hozott 2, 5, 10 és 20 pengős bankjegyek mellett a százpengős próbanyomata is elkészült (ezt később kissé módosítva a Szálasi-kormány adta ki).
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás 80px 80px 2 pengő 114 × 58 mm Rudas Valéria bényi palóclány Fábián Lajosné kislányával Fábián Marikával Hollókőről 1940. július 15. 1941. január 20. 1942. március 10. 85px 85px 5 pengő 121 × 59 mm Bugárdi Ferencné született Csonka Julianna bényi palócasszony Bezerédi Gyula: Tinódi Lantos Sebestyén szobra 1939. október 25. 1940. március 18. 1942. augusztus 5. 1945. április 28. 1946. május 6. 111px 111px 10 pengő 158 × 71 mm Madonna a gyermek Jézussal, Bőle Mária pesthidegkúti lakos Strobl Alajos: Szent István lovasszobra 1936. december 22. 1939. május 15. 115px 115px 20 pengő 164 × 75 mm Női modell Palóc menyecske édesapjával 1941. január 15. 1942. november 16. 100 pengő ? Női modell Címer, allegorikus alakok ? Forgalomba nem kerültA képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.
Veszprémi sorozat (1943)
A bankjegysorozatot Veszprémben adta ki az evakuált Szálasi-kormány, és Magyarország nyilasok uralta részén volt forgalomban 1944-ben.
Először az 1930-as 100 pengős és az 1936-os 10 pengős bankjegyeket nyomtatták ki újra 1944 végén. Ezeket a bankjegyeket csillaggal jelölték meg a szériaszámban (az 1938-as 1 pengős bankjegy, amely szintén tartalmaz csillagot a szériaszámban, nem veszprémi kiadás), és sokkal kevésbé elterjedtek, mint a csillag nélküliek. Néhány 100 pengős bankjegyet 1000 pengős ragasztós bélyeggel bélyegeztek felül. Ezeket később az 1943-as 1000 pengős bankjegyekkel cserélték ki.
Később 1944-ben tervbe vettek egy új, 10, 100 és 1000 pengőből álló sorozat kibocsátását, amelyek mindegyikét Horváth Endre tervezte. Idő hiányában csak az 1000 pengős bankjegyet hozták hivatalosan forgalomba, a 100 pengőst kinyomtatták, de csak az Ausztriában tartózkodó evakuált csapatok használták, a 10 pengős bankjegynek viszont csak próbanyomatai léteznek. A 100 és 1000 pengős bankjegyeket korábbi bankjegyek elemeit felhasználva tervezték.
A Szálasi-kormány idején néhány bankjegyet (az 1936-os 10 pengős, az 1941-es 20 pengős, az 1932-es 50 pengős, az 1930-as 100 pengős és az 1943-as 1000 pengős) zöld nyilaskeresztes bélyeggel felülbélyegezték. Bár a legtöbb felülbélyegzett bankjegy hamisnak minősül (azaz később bélyegezték felül annak érdekében, hogy ezeket az elterjedt bankjegyeket drágább "ritkaságokká" változtassák): a bélyegzős tinta igen frissnek hat ezeken a bankjegyeken, és nem világos, hogy az ilyen felülbélyegzésnek mi volt a célja.
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás 109 px 109 px 10 pengő ? mm Női modell Sipeki Bözsi sarlóval és búzával, őrhalmi palóc viseletetben 1943. február 24. soha nem került forgalomba - 109px 109px 100 pengő 156 × 100 mm Tóth Rózsi hivatásos női modell Magyarország címere és meztelen férfiak soha nem került forgalomba - 128px 128px 1000 pengő 183 × 100 mm Hungária-fej az aradi Szabadság-szoborról Buda látképe a Szent Gellért szoborral 1944. november 4. 1945. június 14. A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.
Háború utáni inflációs sorozat (1945-1946)
A háború után az új demokratikus kormány súlyos pénzhiányban szenvedett, ezért a nemzeti banktól gyors és olcsó bankjegynyomtatást rendelt. Rövid volt az idő ahhoz, hogy új bankjegyeket tervezzenek, ezért az 1926-ban kinyomtatott bankjegyek nyomólemezeit használták fel újra (hasonlítsuk össze az 50, 100, 1 000 000 és 100 000 000 bankjegyeket az 1926-os 50, 100, 20 és 10 pengős bankjegyekkel), más bankjegyek portréi szintúgy (pl. hasonlítsuk össze az 500 pengős bankjegyet az 500 000 magyar koronás bankjeggyel, valamint a 100 000 pengős bankjegyet az 1940-es 2 pengőssel). Az 1000 pengős bankjegytől kezdődően a címletek mindegyik tíz egész hatványa volt. Az ellenőrizetlen bankjegykibocsátás súlyosbította az inflációt.
1945 decemberében a kormány sikertelenül próbálta megfékezni az inflációt egy egyszeri tőkeadó segítségével. Ez azt jelentette, hogy az 1000, 10 000 és 100 000 pengős bankjegyeket felül kellett bélyegeztetni egy olyan bélyeggel, amelyet a bankjegy névértékének háromszorosáért lehetett megvásárolni. Ezt követően a bélyeg nélküli bankjegyek nominálisan az ugyanolyan címletű bélyeges bankjegyeknek 1/4-ét érték. Később a 100 000 pengős bankjegyet ismét kiadták más színnel. Ez a bankjegy és az ennél nagyobb címletek már nem estek a tőkeadó alá.
Habár tervbe volt véve a tízmilliárd (1010) pengős kibocsátása (az 1946-os 10 forintos bankjegyhez hasonló külalakkal), az egymilliárdnál nagyobb címleteket átnevezték milpengővé (amely az egymillió pengő rövidítése), így a feltüntetett érték az eredeti milliomod része lett. Az egymilliárd pengős címletű bankjegyet követő címlet a 10 000 milpengős lett, amely egyenlő volt tízezerszer egymillió (azaz tízmilliárd) pengővel, és a külalakja a 10 000 pengős bankjegyhez hasonlított. A célja ennek az volt, hogy megkönnyítsék a mindennapos pénzkezelést és számlázást, és hogy a korábbi bankjegyek külalakjait újra felhasználják.
Az egymilliárd milpengős bankjegyet követően új rövidítést kellett kitalálni, mivel további magasabb címletekre volt szükség. Ez a b.-pengő lett (amely a billió pengő rövidítése; billió = milliószor millió). A külalakot is újra felhasználták a szín megváltoztatásával és a "B" betű hozzáadásával. A legnagyobb kinyomtatott címlet az egy milliárd b.-pengős volt (azaz 1021 pengő), de ezt sohasem hozták forgalomba.
A hiperinflációs pengő bankjegyek elnevezési sémája és külalak váltakozása ciklikusságot mutat. A ciklus 6 számjegyű volt, ami azt jelenti, hogy a denomináció előtti bankjegyeknek ugyanolyan nominális számértékkel ugyanolyan külalakjuk volt, mint a denominációt követő bankjegyeké (például a 10 000 pengő, a 10 000 milpengő és 10 000, b.-pengő).