A család Erdős István személyében kapott nemességet 1675. október 23-án I. Habsburg Lipóttól, feleségével Vass Annával és gyermekeivel Tamással, Ilona Helenával, Lászlóval Balázzsal együtt.
A család tagjai napjainkban a világ és Magyarország minden részén élnek, a főbb ágak: Mezőtúri, ebből egy ág továbbköltözött Svédországba. Porcsalmai, ez a család legrégebbi fő ága, mely ma is él Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Csengeri Budapesti
A család nevesebb tagjai Erdős Jenő (1912-1981) - író, újságíró, szociográfus. Erdős László (1898-1979) a Katonai évkönyv szerkesztője, katonai altisztképző intézeti tanár, katonai író, m. kir. honvéd őrnagy és páncélos alezredes. Részt vett az első világháborúban és az 1918-1920. évi lengyel–szovjet háborúban a lengyelek oldalán. Nemességét a magyar királyi belügyminiszter igazolta 1928-ban, 28.872/1928. szám alatt, majd 1937-ben 3830. szám alatt László és Levente nevű fiainak régi magyar nemességét igazolta, valamint az Erdős családnév viselésére való jogát. 1940. szeptember 1-jétől a páncélos csapat és a kerékpáros gyalogság őrnagya. Kitüntetései: Signum Laudis Lengyel Szabadságkereszt Polonia Rastituta Polgári hadikereszt Sebesülési érem Koronás bronz Érdemérem Háborús emlékérem Fő művei: - Katonai évkönyv (Budapest, 1938). - A finn honvédelem. Finnország című újság 1940. Szerk.: Nagy Iván. Finn-Magyar Társaság. Budapest, 1940. 181-195. - A finnek és észtek felszabadító hadjárata. Északi Rokonaink 5. 1942. január. 23-27. - A finn-orosz háború. Északi Rokonaink 2. 1940. március. 103-112., második rész Északi Rokonaink 3. 1940. december. 158-166. - Finnország szabadságharca. Finn-Magyar Társaság (Budapest, 1942). - Mannerheim tábornagy, Finnország nemzeti hőse. Északi Rokonaink 6. 1942. január. 65-71.
Kategória:Magyar történelmi családok