A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak. Az embriófejlődés alapján különböztetik meg őket más állatoktól, amelynek során e csoport egyedeiben többféle membrán képződik, mint például az amnion, chorion és az allantoisz. A magzatburkosok megszületésükkor azonnal egy végtagokkal és vastag, rétegzett fedőhámmal (epithelium) rendelkező, tipikusan szárazföldi életmódra felkészült formát öltenek és nem lárvaszerű alakot, amely majd aztán átalakuláson megy keresztül, mint a kétéltűek esetében. A magzatburkosok esetében a kezdeti hám (ektoderma) bonyolult többrétegű fedőhámmá alakulása az embrionális szakaszban megy végbe a thyroid hormonok által serkentve és nem metamorfózissal. A magzatburkosok kifejlesztette speciális tulajdonságok közé tartozik a tojások fejlődése olyan formákig, amelyek szárazabb környezetben is biztosítják az embrió túlélését, illetve a tojás és sárgájának akkora mérete, amely már elegendő ahhoz, hogy táplálja fejlődése közben az embriót.
Rendszertan Klasszikus rendszer A klasszikus rendszertanban a magzatburkosokat három osztályba, a hüllők (Reptilia), madarak (Aves) és emlősök (Mammalia) osztályába sorolták. Ez a rendszerezés ismert a laikusok körében a leginkább. A hüllők (Reptilia) osztálya azonban parafiletikus, mivel mind az emlősök, mind a madarak őse ebbe az osztályba tartozik.
Morfológiai bélyegeken alapuló, monofiletikus csoportok A hüllők parafiletikusságát feloldandó, az amniota (magzatburkosok) kládot a halántékablak száma alapján Anapsida (nincs halántékablak, teknősök), Synapsida (egy halántékablak, emlősszerűek és emlősök) valamint Diapsida (két halántékablakosak, kígyók, gyíkok, krokodilok és madarak) csoportokra osztották. Ezt a felosztást a morfológiai bélyegek alátámasztják, de a molekuláris törzsfák nem.
Az magzatburkosokon belül a Synapsida alapi helyzete, azaz korai elágazása morfológiailag és molekuláris módszerekkel is igazolható. A következő recens klád a Sauropsida, amely magába foglalja az összes ma élő hüllőt és madarat. A Sauropsida rendszertana viszont még tartalmaz problémákat, nevezetesen a teknősök (Testudines) helyzete vitatott. Morfológián alapuló rendszerben a teknősök egy korai leágazás, míg a Diapsida ettől elkülönül klád.
Benton alapján, a kihalt taxonokat csak a madarakhoz vezető úton megtartva, s a rendszertani szinteket kihagyva a Sauropsida morfológiai bélyegen alapuló, monofiletikus csoportokat tartalmazó kladogramja így néz ki:
Több taxon és morfológiai (csonttani) bélyeg bevonásával Rieppel és deBraga arra a következtetésre jutott, hogy a teknősök is a Diapsida csoportba tartoznak, s a Lepidosauria testvércsoportja. Pusztán egyetlen bélyegre – a halántékablakok számára – alapozott osztályozás félrevezető.
Molekuláris rendszer A tisztán morfológiai rendszerekkel ellentétben a molekuláris jellemzőkön alapuló rendszerekben a teknősök nemcsak a Diapsidán belül válnak el, de közelebb állnak az Archosauriához, mint a Lepidosauriák. Az még kérdéses, hogy a teknősök az Archosauria vagy a Crocodilia testvércsoportja. A teknős ősök és az archosauria morfológiai bélyegeinek újraértékelésével a csonttani közös jellemző is kimutatható.
Jegyzetek
Kategória:Gerincesek Kategória:1866-ban leírt taxonok