Kovács János (Győr, 1700 körül – Apatin, 1765. március 12.) mérnök, kartográfus, krónikaíró. Fabriciusnak, azaz Fábrynak is nevezte magát. bélyegkép|A Ruttkay és Platthy család címere Kovács János metszetein (1723)
Életpályája
A jénai egyetemen tanult, ahol 1730-ban doktori fokozatot szerzett. Az esztergomi érsekség udvari mérnöke lett, majd Moson vármegye mérnöke, 1736-tól Pozsony vármegyei földmérő. Mikoviny Sámuel tanítványa és utóda a vármegye mérnöki hivatalában. 1763-tól kamarai mérnök. Munkája során térképészeti munkákat – leggyakrabban határ- és birtokfelméréseket – is végzett. Ő készítette el azt a két térképet, amelyek valószínűleg a legkorábbi teljesen magyar nyelvű térképek. A két magyar nyelvű térkép Páld és Kisgeszt határvonalait ábrázolta, kiegészítve a két település határvonalainak leírásával.http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/magyar_nyelvu_terkep_1738bol.html Magyar nyelvű térkép 1738-ból
Folytatást írt Pethő Gergely 17. századi krónikájához 1749-ig, foglalkozott heraldikával is.
Bél Mátyás Notitiae című művének ötödik kötetéhez ő készítette Moson vármegye térképét és egyes Turóc vármegyei nemesi családok címereinek rézmetszetét. Ezeket Appendix címen előkészítette a kiadásra is, de anyagi okok miatt nem valósult meg. Kézirata ma az esztergomi érseki könyvtárban van elhelyezve. Jellegzetesek különleges pajzsformái.
1736 előtt elkészítette a Vladár család címerének rajzát, melyet három családhoz kapcsolt (Vladár, Cseperi, Batisz).
Művei
Appendix diplomatica ad historiam comitatus thurocziensis ex documentis autenticisncomitate et numeros sius locis accomodata (1723) A magyar krónikának röviden lerajzolt sommája, melynek az első része Pethő Gergely munkájából szedegettetett; rész szerént különb különb féle könyvekbűl is bővíttetett; második része pedig némely irásokbúl kivétetett, és a magyar nemzetnek jeles emlékezetire és hasznára ez uj formában kibocsáttatott, a mint is 1742. esztendőkig folytatott M. Kovács János által. Continuátiója a Magyar Krónikának. Második rész, foglalván magában 18 esztendő, melyben a föls. Austriai házbúl származandó Ertzherczegek Első, második és negyedik Ferdinándok... uralkodtak; azoknak idejekben állapottyát az országnak, változások, emlékezetre méltó dolgok. Főszemélynek előmenetle, holott más országok felől is imitt-amott szó esik ... I-II Pozsony 1742 Magyarországnak rövid reflexiókkal való folytatása. Mária II. Theresie Magyar és Cheországnak örökös királylya (1740-1749-ig, czimlap nélkül). Ajánlotta Batthyány Lajos gróf vasmegyei főispán-, kir. kanczellár- és később nádornak. Pozsony 1750 Hadi exercitium, vagyis gyalog remenetnek gyakorlási, mely Kevenhiller fő generalis alkotmányábul magyar tiszt uraimék kedveért nyelvünkre fordíttatott, úgy némely mathematikai observatiókkal megvilágosíttatott nemes hazájának javát kivánó ... által. Pozsony, (1746) Mappa comitatus Mosoniensis, é. n., metszette Nieloai J. Stadtmauern und Graben (kézirat)
Jegyzetek
Források
1269-1270. p. . 989. p. Slovenský biografický slovník. Martin, 1989. III. 205 Prikrye, Ľ. V.: Spolupracovníci Mateja Bela v oblasti geografie. Geografický časopis, 36, 1983. 65-65. l. Horváth, Pavol: Erby šľachtických rodín z Turca od Jána Kováča. Vlastivedný časopis, 30, 1981/2, 92-92. l.
További információk címerfestő
Kategória:Magyar címerfestők Kategória:Magyar geodéták Kategória:Az 1700-as években született személyek Kategória:1764-ben elhunyt személyek