A dualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848. évi V., majd az 1874. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, utóbbi szigorította a vagyoni cenzust, megerősítette a szavazás teljesen nyílt voltát, valamint bevezette a képviselőállítás azonnali lehetőségét, valamint az országgyűlés létszámát 413 főben határozta meg.
Az 1913. évi XIV. törvénycikk nyílt szavazást rendelt el, és vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a szavazójogot. A választások mindvégig nyílt szavazásos rendszerben zajlottak, általános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot elsőként a Károlyi Mihály-kormány vezetett be 1918-ban. Eszerint minden, bármelyik hazai nyelven írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott. Ezt később többször átalakították, szűkítették (pl. korhatár-emeléssel), illetve részben újból bevezették a nyílt szavazás rendszerét.
A magyar országgyűlés hivatalosan 1865. december 11-e óta ülésezik folyamatosan, a mai napig. right|thumb|400px|Sándor utcai képviselőház
right|thumb|400px|Választókerületek 1893-ban
Választási eredmények
1869 bélyegkép|200px|Kollár Antal, esztergomi polgármester országgyűlési választási plakátja 1869-ből
Az 1869-es választások március 9. és 13-a között zajlottak. Tétje nem kevesebb, mint a két évvel korábban, 1867-ben megszületett kiegyezés, azaz az a dualizmus, az Osztrák–Magyar Monarchia születésének legitimálása volt.
A képviselői helyekért három párt indult; a kiegyezés pártiak (és egyben kiharcolói) a Deák-párt, a kiegyezés ellenzői vérmérséklettől függően (részleges, avagy teljes elutasítás) a Balközép Párt vagy a Szélsőbal (1870-től 1848-as Párt) színeiben mérettették meg magukat. Bár országos szinten (legalább ez a) három párt létezett, a választás mégis a Deák-párt és a mérsékelt ellenzéki Balközép Párt között zajlott le és Deákék abszolút győzelmével zárult (a mandátumok 55,95%-át zsebelték be).
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Deák-párt23555,95% kormánypárt Balközép Párt11627,62% ellenzék Szélsőbal409,52% ellenzék kormánypárti nemzetiségi296,90% kormánypárt Összesen 420 100% —
1872 A választásokat június 12-e és július 9-e között rendezték meg.
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Deák-párt24557,38% kormánypárt Balközép Párt11627,17% ellenzék Országos 1848-as Párt (Szélsőbal)388,9% ellenzék pártonkívüli, nemzetiségi286,55% független Összesen 427 100% —
1875 A választásokat július 1-je és augusztus 18-a között rendezték meg. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt33380,43% kormánypárt Konzervatív Párt215,07% ellenzék Függetlenségi Párt368,70% ellenzék nemzetiségek, pártonkívüliek245,80% független Összesen 414 100% —
1878 A választásokra augusztus 5-e és 14-e között került sor. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt23957,87% kormánypárt Egyesült Ellenzék7518,16% ellenzék Függetlenségi Párt7618,40% ellenzék nemzetiségek92,18% független pártonkívüliek143,39% független Összesen 413 100% —
1881 A választásokat június 24-e és július 3-a közt rendezték meg. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt23556,90% kormánypárt Mérsékelt Ellenzék5713,80% ellenzék Függetlenségi Párt8821,31% ellenzék nemzetiségek143,39% — pártonkívüliek194,60% — Összesen 413 100% —
1884 A voksolásra június 13-a és 22-e közt került sor. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt23456,52% kormánypárt Mérsékelt Ellenzék6415,46% ellenzék Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt7518,12% ellenzék Országos Antiszemita Párt174,12% ellenzék nemzetiségek153,63% — pártonkívüliek81,94% — Összesen 413 100% —
1887 A képviselőválasztást június 17-e és július 26-a közt tartották meg. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt26363,68% kormánypárt Mérsékelt Ellenzék4410,65% ellenzék Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt7818,89% ellenzék Országos Antiszemita Párt112,66% ellenzék nemzetiségek92,18% — pártonkívüliek81,94% — Összesen 413 100% —
1892 bélyegkép|Választások 1892-ben Január 29-e és február 3-a közt adhatták le szavazataikat az arra jogosultak Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt24358,84% kormánypárt Nemzeti Párt6114,77% ellenzék Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt8620,82% ellenzék Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt153,63% ellenzék pártonkívüliek81,93% — Összesen 413 100% —
1896 A millenárium évében megtartott választásokat október 29-e és november 4-e között bonyolították le. A Szabadelvű Párt történelme második legnagyobb arányú sikerét érte el, a 290 elnyert mandátumnál csak egyszer, 1875-ben tudott több képviselőt delegálni a parlamentbe (akkor 333-at).
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt29070,21% kormánypárt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt5012,10% ellenzék Nemzeti Párt (Magyarország)338,23% ellenzék Katolikus Néppárt184,36% ellenzék Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt112,66% ellenzék pártonkívüliek102,42% változó Román Nemzeti Párt10,24% ellenzék Összesen 413 100% —
1901 A választásokat október 2–9. között tartották, a Szabadelvű Párt 1896-os eredményéhez képest 13-mal kevesebb mandátumhoz jutott, de még így is kicsivel több, mint kétharmados többséget szerzett. Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Szabadelvű Párt27767,07% kormánypárt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt7919,12% ellenzék Katolikus Néppárt256,05% ellenzék Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt133,14% ellenzék pártonkívüliek133,14% változó Szlovák Nemzeti Párt40,97% ellenzék Szerb Nemzeti Párt10,24% ellenzék Demokrata Párt10,24% ellenzék Összesen 413 100% —
1905
A választásokat 1905. január 26–február 4. között tartották. Itt fordult elő először, hogy az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett, a választásokat követő rossz döntések miatt pedig egy évvel később feloszlott. A választási eredményeket negligálva Ferenc József a győztes szövetkezett ellenzék helyett megtartotta a regnáló Tisza István kabinetet, majd június 18-án báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké átmeneti jelleggel, ezzel elmélyítve a helyzet miatt kialakult súlyos belpolitikai válságot.
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt16539,95% kormánypárt Szabadelvű Párt15938,50% ellenzék Disszidensek1 (a Szabadelvű Pártból)276,54% kormánypárt Katolikus Néppárt256,05% kormánypárt Új Párt133,15% kormánypárt pártonkívüliek102,42% változó Román Nemzeti Párt81,94% ellenzék Demokrata Párt20,48% kormánypárt Szocialisták20,48% ellenzék Szerb Nemzeti Párt10,24% ellenzék Szlovák Nemzeti Párt10,24% ellenzék Összesen 413 100% — 1: A Szabadelvű Pártból kilépett 27 képviselő, ifj. Andrássy Gyula vezetésével. 1905 végén Országos Alkotmánypárt néven párttá alakultak
1906
bélyegkép|Dr. Szebeny Antal függetlenségi párti jelölt híveinek választási felvonulása a Krisztina körúton 1906 májusában
A választásokra az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válságot lezáró paktum értelmében került sor április 29-e és május 8-a közt. A csatározások eredményeként gyakorlatilag politikai ellenfél nélkül maradt szövetkezett ellenzék pártjai összesen 87,96%-ot szereztek, amin belül az ellenzék addig is legnagyobb pártja, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt önmagában is abszolút többséggel (61,26%) bírt. Erejével azonban a mindig is meglévő és korábban már többször is a párt szétesését eredményező belső töredezettség, valamint a hatalomra kerülésért cserébe a Ferenc Józseffel kötött paktum megkötései miatt gyakorlatilag sohasem tudott élni; még csak nem is volt többsége a kormányban és a miniszterelnököt (Wekerle Sándort) sem ők, hanem az Országos Alkotmánypárt adták.
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt25361,26% kormánypárt Országos Alkotmánypárt7117,19% kormánypárt Katolikus Néppárt337,99% kormánypárt Román Nemzeti Párt143,39% ellenzék Szász Párt133,15% ellenzék Szlovák Nemzeti Párt71,69% ellenzék Szerb Nemzeti Párt40,97% ellenzék Demokrata Párt30,72% kormánypárt Mo-i újjászervezett Szocdem. Néppárt10,24% ellenzék Parasztpárt10,24% ellenzék pártonkívüli133,15% független Összesen 413 100% —
1910 bélyegkép|Tisza István választási beszédet tart 1910 áprilisában, Sopronban
A választásokat június 1-je és 10-e között tartották, melyen nem várt arányú győzelmet aratott a Szabadelvű Párt egykori tagjaiból alakult Nemzeti Munkapárt. Az eredetileg ötéves parlamenti ciklust az első világháború miatt, az 1915-ben hozott Az országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló (1915. évi IV.) törvénnyel nyolcévesre hosszabbították meg.
Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Nemzeti Munkapárt25661,98% kormánypárt Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt5112,35% ellenzék Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt4410,65% ellenzék 67-es pártonkívüliek215,08% ellenzék 48-as pártonkívüliek122,91% ellenzék Katolikus Néppárt133,14% ellenzék Román Nemzeti Párt51,21% ellenzék Szlovák Nemzeti Párt30,72% ellenzék Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt51,21% ellenzék Demokrata Párt20,48% ellenzék Országos Keresztényszocialista Párt (Magyarország)10,24% ellenzék Összesen 413 100% —
Források Szabó Pál Csaba (szerk): A Magyar állam története 1711–2006, Bölcsész konzorcium, Budapest, 2006, (MEK online – ) (373-376. o.) Magyarország kormányai és az országgyűlési választások (1848-2002) (választás.hu) Választások Magyarországon (választás.hu) Magyarország történeti kronológiája III., főszerkesztő: Benda Kálmán, Budapest, 1993
További információk 1848. évi V. törvénycikk 1874. évi XXXIII. törvénycikk 1913. évi XIV. törvénycikk A magyarországi országgyűlési képviselőválasztási kerületek térképei 1861-től 1915-ig
Jegyzetek
Kategória:Magyarországi országgyűlési választások Kategória:A dualizmus kori Magyarország