bélyegkép|500px|jobbra|Országgyűlési választások eredményei (1990–2026) Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négyévente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei, ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

A választások eredményei Az 1990-es választás right|200px|Mandátumeloszlás

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választás

right|200px|Mandátumeloszlás Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választás

right|200px|Mandátumeloszlás Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választás

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz–MDF (41%) és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%). 175px|bélyegkép|jobbra|A mandátumok pártok közötti megoszlása 2006-ban

A 2006-os választás

bélyegkép|250px|jobbra|Országgyűlési választások eredményei (1990–2006) bélyegkép|250px|jobbra|Választási eredmények kivetítése 2006-ban A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

MSZP–SZDSZ 43% Fidesz 42%

A 2010-es választás

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz–KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választás

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz–KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt. Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-benAz országgyűlés összetétele Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 96 37 133 66,83 MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP 10 28 38 19,10 Jobbik 0 23 23 11,56 LMP 0 5 5 2,51 Összesen 106 93 199 100

A 2018-as választás

A választást április 8-án rendezték, a Fidesz–KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-banOrszággyűlési képviselők választása 2018 Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 91 42 133 66,83 Jobbik 1 25 26 13,07 MSZP–Párbeszéd || 8 || 12 || 20 || 10,05 |- style="text-align:center;" | align="left" bgcolor="#f0f0f0" | DK || 3 || 6 || 9 || 4,52 |- style="text-align:center;" | align="left" bgcolor="#f0f0f0" | LMP || 1 || 7 || 8 || 4,03 |- style="text-align:center;" | align="left" bgcolor="#f0f0f0" | MNOÖ || 0 || 1 || 1 || 0,50 |- style="text-align:center;" | align="left" bgcolor="#f0f0f0" | FüggetlenParlament – Bevezetés „Az Országgyűlésben függetlennek kell tekinteni azokat a képviselőket, akik nem csatlakoznak valamely frakcióhoz. Így a független képviselő az, aki a választásokon független jelöltként indult, de az is, aki bár valamely párt jelöltjeként szerzett mandátumot, de egyedül van, vagy többen vannak ugyan, de ahhoz kevesen, hogy frakciót alakíthassanak. Ezek a képviselők természetesen képviselhetik a pártjukat az Országgyűlésben és parlamenti munkájukat ennek jegyében szervezhetik meg.” A „függetlenség” az Országgyűlés gyakorlatában tehát elsősorban nem a politikai jellegre utaló minősítés, hanem „ténykérdés”: a képviselő tagja-e egy frakciónak vagy nem. (Volt olyan képviselő is, aki a választásokon „független” jelöltként indult, mégis belépett valamelyik párt képviselőcsoportjába.) A házszabályi rendelkezések értelmében független képviselőnek kell tekinteni azt, aki kilépett a frakcióból, vagy akit a frakció kizárt tagjai sorából. Más képviselőcsoporthoz csak hat hónap elteltével csatlakozhat.” || 1 || 0 || 1 || 0,50 |- style="text-align:center;" | align="left" bgcolor="#f0f0f0" | EGYÜTT || 1 || 0 || 1 || 0,50 |- style="text-align:center;" | align="left" | Összesen || 106 || 93 || 199 || 100'''

A 2022-es választás

A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2022-ben Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék Fidesz–KDNP 87 48 135 67,84 DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd 19 38 57 28,64 Mi Hazánk 0 6 6 3,02 MNOÖ 0 1 1 0,50 Összesen 106 93 199 100

A 2026-os választás

A választást április 12-én rendezték, a TISZA 2/3-os győzelmével zárult az eddigi legmagasabb, 79,56% részvételi aránnyal.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2026-ban Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum száma százalék TISZA 96 45 141 70,85 Fidesz–KDNP 10 42 52 26,13 Mi Hazánk || 0 || 6 || 6 || 3,02 |- style="text-align:center;" | align="left" | Összesen || 106 || 93 || 199 || 100'''

Az alakuló Országgyűlés összetétele 33 93 21 1 9 21164 44 1994–1998:209 69 1 1 20 22 38 26 1998–2002: 134 24 14 1148 17 48 2002–2006: 178 20164 24 2006–2010: 190 20 1141 23 11 2010–2014: 59 16 47 1227 36 2014–2018: 29 1 3 1 4 5 23117 162018–2022: 15 5 1 9 9 26 1 117 16 2022–2026: 10 6 15 10 5 10 1 6 1 117 182026–2030: 141 6 44 8

Listás szavazatok és mandátumok aránya A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felül-reprezentációjának mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.Szánthó Miklós: A választás hálójában – Mandiner, 2018. április 19.

Év Győztes pártlista Listás szavazatok aránya Mandátumok aránya Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese) 1990 MDF 24,73% 42,75% 1,72 1994 MSZP 32,99% 54,15% 1,64 1998 Fidesz 29,48% 38,34% 1,3 2002 MSZP 42,05% 46,11% 1,09 2006 MSZP 43,21% 49,20% 1,14 2010 Fidesz-KDNP 52,73% 68,13% 1,29 2014 Fidesz-KDNP 44,87% 66,83% 1,48 2018 Fidesz-KDNP 49,27% 66,83% 1,35 2022 Fidesz-KDNP 54,10% 67,84% 1,25 2026 TISZA 53,18% 70,85% 1,33

Lásd még: Többletmandátum

Kapcsolódó szócikkek Magyar választási rendszer Magyarországi országgyűlési választások Magyarország politikai élete (1989 óta)

Jegyzetek

Források A pártok, független jelöltek eredményei országos összesítésben – 2010 Alakuló ülések 1990–2010 (Az Ország Háza) Nemzeti Választási Iroda – 2014. évi országgyűlési választások

Kategória:Magyarországi országgyűlési választások Kategória:Magyarország jelenkori történelme